Információk, érdekességek
Hamar kimerül sportolás közben? A sportdietetikus tanácsai segíthetnek
2023. augusztus 06.
Ha valaki aktívan sportol, akkor nagyon fontos odafigyelnie a megfelelő étrendre. Varga Dórát, a Sportorvosi Központ sportdietetikusát kérdeztük arról, hogy melyek a jó teljesítmény fenntartásának alapszabályai, hogyan tudjuk spotolásunkat megfelelő táplálkozással támogatni.
1. Töltsük fel a szénhidrátraktárakat!
Ha több órás igénybevételt jelentő állóképességi sportot végzünk, a szénhidrát raktárak, a kiürült glikogén készletek visszatöltésére fokozott figyelmet kell fordítani, a megfelelő teljesítmény elérése érdekében. Szénhidrátot ugyan raktározunk az izmokban, illetve a májban, de ha egy órát meghaladó intenzív sporttevékenység során fontos, hogy pótoljuk a szénhidrátot, óránként 30-60 gramm mennyiségben.
Mivel ebben a helyzetben, a gyors visszatöltés a cél, így – az az egészséges táplálkozás irányelveitől eltérően – gyorsan felszívódó szénhidrátokat fogyasszunk, mint például a banán, a cukros ételek, a fehér lisztből készült pékáruk, izotóniás sportitalok, sport gélek. Az összetett szénhidrátok, mint a barna rizs, zabpehely, teljes kiőrlésű lisztből készülő termékek fogyasztása ebben az esetben nem javasolt.
2. A fehérjefogyasztás elengedhetetlen
Mivel az edzés/verseny alatt fehérje lebontó folyamatok zajlanak, ennek a tápanyagnak a pótlása szükségszerű, hiszen az izmoknak szükségük van fehérjére a regenerálódáshoz és az izomnövekedéshez. Edzés/verseny során főleg az elágazó láncú aminosavak felhasználása fokozódik, ami különösen akkor jelentős, ha kevés szénhidrát áll rendelkezésre.
Edzés után tehát javasolt a szénhidrát mellett, a fehérje pótlása is, ebben az esetben, kb. 25 gramm fehérje bevitel tekinthető ideálisnak. Erre a célra ideális lehet az alacsony zsírtartalmú tej és tejtermékek, illetve az egyéb állati eredetű fehérjék fogyasztása, melyekben megtalálható az összes esszenciális aminosav, amelyet a szervezetünk nem tud előállítani. Szükség szerint fehérjében gazdag étrend-kiegészítők is szóba jöhetnek, turmix, illetve fehérje szelet formájában.
Tanulj meg elég vizet inni
2023. augusztus 02.
Amikor szervezetünk nem jut elegendő folyadékhoz, sem az agyunk, sem pedig a testünk nem képes az optimális működésre. Mikor és mennyi folyadékot ajánlott fogyasztani annak érdekében, hogy a lehető legjobban érezzük magunkat a bőrünkben? És legfőképpen, hogyan vegyük rá magunkat az elegendő mennyiségű folyadékfogyasztásra?
>Már akár 2%-os dehidratáltság is jelentős negatív hatással van az állóképességünkre, beleértve a kitartást és az erőkifejtés mértékét, valamint a szellemi teljesítményünkre, így a memóriánkra, a koncentrálóképességünkre és a kreativitásunkra egyaránt. A folyadékhiány azonnal meglátszik a bőr állapotán is, érzetre is szárazabb lesz, a szemek beesettebbnek látszanak, az ajkak veszítenek feszességükből. Ésszerű hát erre az egyszerű biológiai szükségletre odafigyelni, és kizárni annak a lehetőségét, hogy a vízhiány miatt érezzük magunkat kényelmetlenül a mindennapokban.
Mikor és mennyit javasolt inni?
A szervezet folyadékháztartását érdemes a nap első felében feltölteni, ekkor működik a vese a legintenzívebben. A legjobb, ha az ébredés utáni első 10 órában óránként átlagosan egy pohárnak megfelelő (2,4 dl) folyadékot veszünk magunkhoz. Ez a szám az a minimális mennyiség, amelyre egy nyugalomban lévő, azaz nem sportoló és nem extrém meleg környezetben tartózkodó felnőtt szervezetnek testsúlytól függetlenül minimálisan szüksége van. Ezt a mennyiséget fogyaszthatjuk nagyobb adagokban vagy folyamatosan kortyolgathatjuk is. Természetesen a fennmaradó 14 órában se feledkezzünk meg a folyadékfogyasztásról, de akkor már elegendő annyit fogyasztani, amennyit éppen kívánunk.
Hány éves? Segítünk végiggondolni, mit tehet a szíve érdekében!
2023. július 07.
A szív- és érrendszeri betegségek a halálozási statisztikák élén állnak, becslések szerint a világon évente 17 milliónál is több ember hal meg ezek következményében. A hazai számok különösen riasztóak: a haláleseteknek mintegy felét teszi ki a szív- és érrendszeri betegség miatti halálozás, évi ötvenezernél is több embert veszítünk el emiatt. Korosztályokra bontva összegyűjtöttük mit tehetünk szívünk védelmében!
A szívbetegségek nemcsak az időseket fenyegetik!
Sokan csak ötven éves koruk körül kezdenek először foglalkozni szívük, érrendszerük állapotával, pedig minden korosztály érintett lehet. A kockázatot növeli, ha a családban már előfordult szívbetegség, ha kóros elhízásban vagy cukorbetegségben szenved. Életkortól függetlenül, mindenki egészségét segít megőrizni az egészséges étrend és a fizikai aktivitás.
Hány éves? Segítünk végiggondolni, mit tehet a szíve érdekében!
Húszas éveikben járók:
Válasszon orvost, és egészségesen is évenként keresse fel, hogy egészségi állapotának legfontosabb paraméterei (pl. vérnyomás, vércukor- és koleszterinszint, testtömegindex) folyamatos kontroll alatt legyenek. Szoktassa magát rendszeres fizikai aktivitáshoz, edzésben maradni mindig könnyebb, mint újra kezdeni. Ne szokjon rá a dohányzásra, és ha kamaszként cigarettázott, itt az ideje leszokni róla!
Harmincas éveikben járók:
Család és karrier foglalja el az idejét, az egészséges életmódra kevésbé tud figyelni? Tegyen ellene! Mozogjon minél többet a gyermekeivel, mindannyiuk érdekében alakítsa ki bennük is az egészséges szokásokat! Használjon ki minden lehetőséget az aktivitásra, őrizze meg a normális testsúlyát! Ismerje meg családjának történetét, és tájékoztassa orvosát arról, ha közeli rokonai, felmenői között szívbeteg is volt! Sajátítson el egy alkalmas stresszkezelő technikát, például jógázzon vagy relaxáljon!
Negyvenes éveikben járók:
Vigyázzon a súlyára, mivel 40 fölött az anyagcsere lassulni kezd. Keressen olyan edzésformát, amit szívesen végez, és ha motivációra van szüksége, keressen edzőtársat vagy csoportot! Ellenőrizze vérnyomását és a vércukorszintjét, vegyen részt a szervezett szűrővizsgálatokon! Ha horkol, kezeltesse időben, mivel az alvási apnoé elősegíti az érrendszeri problémák kialakulását.
Telített és telítetlen zsírsavak
2023. június 17.
A zsiradékok egy háromágú villához hasonlóan elágazó glicerinből és a hozzá kapcsolódó zsírsavakból épülnek fel. Maguknak a zsírsavaknak az alapját pedig egy zsírsavanként eltérő hosszúságú szénlánc adja, amelyhez hidrogén- és oxigénatomok kapcsolódnak. A zsírsavakat három fő csoportra tudjuk osztani, annak alapján, hogy tartalmaznak-e kettős kötéseket. Ennek értelmében telített, egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavakról beszélhetünk.
Míg a telített zsírsavak nem tartalmaznak kettős kötést, addig az egyszeresen telítetlen zsírsavak egy, a többszörösen telítetlen zsírsavak kettő vagy annál több kettős kötést is tartalmaznak a szénatomok között. Amikor egy-egy élelmiszer zsírsavtartalmát vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy ezek a különféle zsírsavak egymással különböző arányban keveredve lelhetők fel bennük. Azaz például a dióolaj legnagyobb mennyiségben többszörösen telítetlen zsírokat tartalmaz, emellett azonban kisebb arányban telített és egyszeresen telítetlen zsírokat is találhatunk benne.
Hogy ne legyen annyira egyszerű a képlet, a telítetlen zsírsavakat is további csoportokra bonthatjuk annak alapján, hogy az első kettős kötés hányadik szénatomnál található. Ezáltal megkülönböztetünk ómega-3, ómega-6, és ómega-9 zsírsavakat. Most egy gondolat erejéig térjünk vissza a dióolajhoz, mert e felosztás után tovább tudjuk analizálni a dióolaj zsírsavösszetételét, hiszen már azt is meg tudjuk mondani, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak közül az ómega-3 és ómega-6 zsírsavakat tartalmazza.
Egészségünk megőrzése szempontjából nemcsak az a fontos, hogy mennyi zsiradékot fogyasztunk, hanem az is, hogy milyen azok zsírsavösszetétele, hiszen egészségi állapotunkat a zsírsavak aránya is befolyásolja.
Telített kontra telítetlen
A nem fertőző krónikus betegségek között sajnos a mai napig a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok, pedig a megfelelő táplálkozással sokat lehetne tenni ellenük. A szív-ér rendszeri betegségek kialakulásában nagy szerepet játszik többek közt a magas koleszterinszint, amelyhez a telített zsírok túlzott bevitele jelentősen hozzájárul. A szív-ér rendszeri betegségek és a zsírbevitel összefüggéseit vizsgáló kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy a telített zsírsavak egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakkal történő helyettesítése csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét.
A táplálkozási ajánlásokban általában meghatározzák, hogy a teljes napi zsírbevitelen belül mennyi legyen az egyes zsírsavak aránya. Ekképp arra is felhívják a figyelmet, hogy az ómega-6 zsírsavak mennyisége a napi étrendben ne legyen több, mint az ómega-3 zsírsavak négyszerese, ugyanis az ómega-6-zsírsavak túlzott bevitele az ómega-3 zsírsavak csökkent bevitelével párosulva növeli a szívbetegségek kockázatát. Táplálkozásunkban ez az arány jóval eltolódott az ómega-6 zsírsavak javára. Újabban azonban néhány szakértő úgy véli, hogy az arányoknál sokkal fontosabb az, hogy mennyi az említett zsírsavak abszolút beviteli értéke.
Mindenesetre – amíg a szakemberek e kérdésben dűlőre nem jutnak – érdemes szem előtt tartani, hogy az ómega-6 zsírsavak közül a linolsavnak (LA) van a legkifejezettebb koleszterinszintet (LDL-koleszterint) csökkentő hatása. A linolsav többek közt az LDL receptor működését szabályozza, növeli az epesavak termelését és elősegíti a koleszterin lebontását. Az ómega-3 zsírsavak közül az alfa-linolénsavnak (ALA) tulajdonítanak szív-ér rendszeri védőhatást.
Az éltető és gyógyító víz
2023. június 16.
Nemcsak gyógyvízzel és termálvízzel lehet gyógyítani, hanem sima vízzel is. Sebastian Kneipp, a nagy német természetgyógyász a XIX. században így fogalmazott: „Ez a gyógyítás igazi művészete, se túl sokat, se túl gyakran, mindent a maga idejében.”
A természetgyógyászat módszertani kulcsszava a mérték. Sem a hosszan tartó hideg, sem a tartós meleg fürdő nem helyes. A hideg víz alkalmazása szerinte csak 20–30 mp-ig alkalmazható és kizárólag csak meleg testre, de mihelyt fázik a beteg, rögtön abba kell hagyni a hideg fürdőzést. Nyilvánvaló, hogy minél hidegebb a víz, annál rövidebb ideig szabad csak alkalmazni.
A gyenge szervezetűek ne kezdjék a kúrát túl hideg vízzel. A hideg vízbe mártott szivaccsal vagy ruhával való lemosás enyhébb hatású, mint a hideg vízfürdő, de azért hatásos gyógymód az is. „A meleg víz egyedül renyheszt, elpuhít, a befejező hideg vizes lemosás erősít, edz és egészséges fejlődést biztosít.”
A gyulladt testrészen a hideg vizes borogatás csökkenti a fájdalmat, és elősegíti a gyógyulást. A hűtőfürdő a legbiztosabb lázcsillapítási módszer. A hideg vizes fürdő frissít, sőt erősíti az immunrendszert. A meleg víz ellenben ellazít, tágítja az ereket, fokozza az anyagcserét, így gyorsul a kiválasztás.
A bőr pórusai, erei kitágulnak, megindul a verejtékezés. A salakanyagok ily módon hamarabb távoznak a szervezetből. A harántcsíkolt izmok ellazulásának köszönhetően csökken az izomgörcs okozta fájdalom. A simaizmok is elernyednek, ennek következtében enyhülnek a görcsös fájdalmak, oldódik az epehólyag és a húgyhólyag görcsei is.
Megfázás, hólyaghurut, izomgörcs, egyes krónikus ízületi betegségek esetén. 37–38 °C-os vízben 10 perc fürdőzés igen hatásos lehet. Az alacsony vérnyomásúak viszont csak langyos fürdőt alkalmazzanak, mert a meleg víz csökkenti a vérnyomást.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...262728...168