Információk, érdekességek
5 betartható szabály a szív egészségéért
2024. november 12.
Európában és hazánkban is vezető haláloknak számítanak a szív- és érrendszeri betegségek, emiatt pedig nem lehet eleget beszélni a szív- érrendszer egészségéről, a megelőzésről, a kezelés lehetőségeiről és a saját felelősségünkről. Erre ad jó apropót a Szívünk Napja, amelynek kapcsán dr. Jenei Zsigmond Máté , a Kardioközpont kardiológusa, belgyógyász szolgált könnyen betartható szívvédő tanácsokkal.
Rajtunk is múlik
Az egészségünket több tényező együttesen határozza meg: befolyással van rá az életmódunk, a genetikai adottságaink és a környezeti tényezők. A modern örökléstani kutatások részben azzal foglalkoznak, hogy feltárják azokat a genetikai mutációkat, amelyek például szív- és érrendszeri vagy éppen daganatos betegségek kialakulásához vezethetnek, részben pedig fontos cél, hogy feltérképezzék azokat a veszélyeztető életmódbeli faktorokat is, amelyek egy-egy betegség kialakulásában, súlyosbodásában meghatározóak lehetnek.
Amerikai orvos-kutatók szerint egészségünket 43%-ban az életmódunk, 19%- ban környezetünk, 27%-ban pedig öröklött tulajdonságaink határozzák meg. (A maradék 11%-ot az egészségügyi viszonyok határozzák meg). Tehát a környezeti tényezők és öröklött tulajdonságaink együttvéve sincsenek nagyobb befolyással egészségünkre, mint az életmódunk. Ahol tehát a családban halmozottan fordulnak elő bizonyos örökletes megbetegedések, ott az egészségtudatos életvitel az, amivel késleltethető vagy akár el is kerülhető a betegség kialakulása. Ehhez szolgált betartható, megvalósítható jótanácsokkal dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa, belgyógyász.
Maradjunk mozgásban!
Bár a hivatalos ajánlások legalább heti 150 percnyi közepes intenzitású mozgást tartanak egészségvédő hatásúnak, de azoknak, akiket ez elriaszt, fontos tudniuk, hogy már egy kis mozgás is nagy lépést jelent a szív-érrendszer szempontjából. Az aktvitás egyetlen titka, hogy olyan mozgásformát válasszunk, amit élvezünk. Ha sosem szerettük a futást, nem kell erőltetni, hiszen akkor ezt nem fogjuk tudni beépíteni az életünkbe, döntsünk bármi más mellett, ami számunkra vonzó. Lehet ez tánc, gyaloglás, vízitorna, labdajátékok, vagy akár görkorcsolyázás. Szívbetegeknek azonban nagyon fontos az előzetes kardiológiai kivizsgálás és tanácsadás, valamint a mozgásterápiás edzésbeállítás.
Együnk okosan!
A nemrégiben elhíresült „kék zónákban”, vagyis a világ azon területein, ahol a leghosszabb ideig élnek az emberek, az egyik alapvető tényező (sok más mellett) a szívbarát táplálkozás. Ez nem csak az általánosan ismert mediterrán diétát jelenti, de azt is, hogy kevesebbet esznek és jellemzően házilag készült éteket fogyasztanak az ott élők. Aki azonban nem annyira szerencsés, hogy ilyen környezetben éljen, az is hozhat okos döntéseket a mindennapok során: az automatában vásárolt cukros nassolnivalók helyett választhat gyümölcsöt vagy dióféléket a rágcsáláshoz, vagy például használhat fűszernövényeket a túl sok só helyett az ételek ízesítésére. (A sóbevitel csökkentése alapvető szempont magas vérnyomás esetén.)
40 felett érte sportsérülés? Vegye komolyan!
2024. november 05.
A 40 feletti sportolók – még ha hobbisportolók is – egyre gyakrabban szembesülhetnek kisebb-nagyobb sérülésekkel, amelyek nem csak az edzéseket, de akár a mindennapi tevékenységet is megnehezíthetik. Ráadásul minél idősebbek vagyunk, annál lassabb, körülményesebb lehet a gyógyulás. Dr. Magbade Gábor, a Sportorvosi Központ ortopéd orvosa a leggyakoribb sportsérülésekre és azok hatékony kezelésére hívta fel a figyelmet.
Közkedvelt sportok, gyakori sportsérülések, sportártalmak
Bursitis – nyálkatömlő gyulladás
Sérülés és túlterhelés is okozhatja az ún. bursitist, ami gondot okozhat az ízületekben, igen gyakran például a csípőben és a térdben. A bursa normális körülmények között egyfajta tömlő, mely bizonyos terhelési pontokon helyezkedik el. Túlterhelés vagy lokális irritáció esetén a bursa belhártyája gyulladásos folyadékot termel. A bursitis jellemző tünete a nyomásérzékenység, a duzzanat és az éjszaka is jelentkező fájdalom.
Milyen sportokra jellemző?
Igen gyakran jelentkezik egy-egy esés kapcsán bármilyen sportnál, és a futással járó túlterhelés miatt.
Térdsérülés
A térd egy igen sérülékeny testrész, nem ritkán fordul elő ezen a területen ficam, térdszalag szakadás, porcsérülés, vagy porcleválás. Idősebb sportolóknál pedig nem csak a sérülések, de sportártalmak is gyakoribbak, ráadásul a 40 felett nem ritka porckopás csak tovább ront a helyzeten.
Milyen sportokra jellemző?
Igen jellemző a futballban és minden olyan sportban, ami fizikai kontaktussal, illetve hirtelen irányváltásokkal j
Golfkönyök
A golfkönyök a csuklót a tenyér irányába hajlító izmok túlterhelése miatt jelentkező könyöktáji fájdalom. Elsősorban a könyök belső oldalán jelentkezik és gyakran alkari izom gyengeség is társul hozzá.
Milyen sportokra jellemző?
Nevéből adódóan nem ritkán a golfozókat érinti, és előfordulhat gerelyhajítóknál, falmászóknál, kézilabdázóknál is.
Sok kicsi sokra megy: mit tegyél, ha nem fér bele másfél óra edzés a napodba?
2024. október 31.
A “Szeretnék, de sajnos nincs rá időm." az egyik leggyakoribb válasz, amit az emberek arra a kérdésre adnak, hogy miért nem sportolnak valamit. Egy másfél órás edzés valóban nem mindenkinek fér bele a napjába, de szerencsére már a 20-40 perces testmozgás is jelentősen hozzá tud járulni a testi és szellemi egészség megőrzéséhez, különösen, ha rendszeresen végezzük azt.
Az okostelefonok mennyire veszélyeztetik testi egészségünket?
2024. október 15.
A modern technológia elkerülhetetlen részévé vált életünknek, azonban egyre több szakember figyelmeztet arra, hogy ez a digitális világ nemcsak a szórakozásunkat, hanem fizikai állapotunkat is komolyan veszélyezteti.
Yannick Guillodo, a Bresti Egyetemi Kórház sportorvosa könyvében, melynek provokatív címe, az „Okostelefonok ölnek” (Le smartphone tue) arra figyelmeztet, hogy a telefonhasználat összefügg a mozgásszegény életmóddal, amely számos krónikus betegség kockázatát növeli. „Amikor az okostelefonunkra nézünk, általában ülve töltjük az időt, ami növeli a testünk inaktivitását” – magyarázza Guillodo. A folyamatos ülés pedig a cukorbetegség, szívbetegségek és egyéb krónikus állapotok kockázatát is fokozza.
Az okostelefonok és a kultúrafogyasztás ezen eszközökön történő használatának csökkentésére irányuló kampányok és kezdeményezések terjedésével párhuzamosan felmerül a kérdés, hogy vajon hogyan hatnak ezek az eszközök az étkezési szokásainkra. Az okostelefonok elterjedése a mozgás mellett az egészséges táplálkozást is befolyásolja. Gyakran figyelmen kívül hagyjuk, hogy a telefonunk folyamatos igénybevétele közben hajlamosabbak vagyunk gyors, feldolgozott ételeket választani, amelyek nem táplálóak és hosszú távon hozzájárulhatnak egészségügyi problémákhoz.
Paul Elliott, a londoni Imperial College professzora szintén vizsgálja a mobiltelefonok hosszú távú hatásait. Legutóbbi tanulmánya azt mutatja, hogy a mobiltelefon használata nem növeli az agyrák kockázatát, de a fizikai aktivitás csökkentése és a mozgás hiánya komoly egészségi kockázatokat rejthet magában. Elliott hangsúlyozza, hogy a telefonhasználat mellékhatásainak figyelembevételével kellene átgondolnunk a fizikai aktivitásra vonatkozó irányelveket.
Lehetséges az egészség és fiatalság megtartása?
2024. október 03.
Az emberi szervezet határtalanul bonyolult élő rendszer. Ezt mutatja az is, hogy az emberi fejlődéshez hosszú időre volt szükség, elképzelhetetlenül hosszabbra, mint az első sejt kialakulásához.
A Föld 4,5 milliárd éves, és mivel először le kellett hűlnie ahhoz, hogy megjelenhessenek az élet jelei, első csírái, nem állt rendelkezésre sok idő az első sejt kialakulásához. Hisz Eigen – aki 40 évesen Nobel-díjat kapott – és munkatársai rájöttek arra, hogy a genetikai kód (amit a sejt hordoz), már 4 milliárd évvel ezelőtt is létezett. Tehát az első sejt megjelenéséhez egy milliárd év sem kellett, de ahhoz, hogy az egysejtű élőlényből eljussunk az emberi szervezethez, további 3 milliárd évre volt szükség.
Így könnyebben belátható, hogy e precíziós szerkezet, mint az emberi szervezet, mily bonyolult mechanizmusok útján működik, s a megfelelő működés – az egészség – fenntartása 3 milliárd év alatt kialakult, komplex folyamatok összességének eredménye.
Az egészség fenntartása mellett ugyanolyan intenzitással foglalkoztatja a tudósokat a fiatalság kérdése is.
Mindenki sokáig akar élni, senki sem szeretne viszont megöregedni – ironizált Swift, a Gulliver írója a XVIII. században. Azóta sem változott a helyzet e téren, és az elmúlással sem sikerült felvenni a harcot. Vagy mégis? Sejtbiológusok szerint egy ötvenéves ember teljes szervezete komplexitásában nem idősebb tíz évnél.
Sejtkutatók erre az első pillantásra nevetségesnek tűnő következtetésre jutottak. Szerintük az emberi szervezet sokkal jelentősebb mértékű regenerálódásra képes, mint azt eddig feltételeztük, és ráadásul a folyamatot befolyásolni is lehet.
Egy tanulmány szerint a bőrsejtek kéthetente újhodnak meg, a vörös vérsejtek átlagosan négy hónaposak, a májsejtek 400 napig élnek, a gyomorsejtek csak öt napig. A test tízévente teljesen megújul – viszont vannak sejtek, melyek nem képesek erre: az őssejtek, a szemlencse sejtjei és a nagyagyban levő idegsejtek. Egy felnőtt ember szervezetében ugyanakkor a sejtek átlagéletkora nem több tíz évnél – mindegy, hány évet élt az illető.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...158