Információk, érdekességek
Szívinfarktus – Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni?
2026. június 05.
Az előző cikkben szó volt arról, hogy a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A továbbiakban azon szűrővizsgálatokról olvashat, melyek segítik a betegség kockázatának felmérését.
Kardiológiai vizsgálat
Amikor valaki tünet, meglévő rizikófaktor vagy akár a genetikai háttér miatt fordul hozzánk, hogy felmérjük a szív-érrendszer állapotát, a vizit során nem csak alapos kikérdezésre számíthat, de olyan alapvető vizsgálatokra is, mint a vérnyomás- és pulzus mérés, manuális vizsgálatok és nyugalmi EKG. Ezekből már fontos információkhoz juthatunk – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa. – Mindig elemezzük a nagylabor vizsgálat értékeit is, hiszen ebből nem csak például a koleszterin- és vércukor értékekről tájékozódhatunk, de a sok szempontból a szervezet mélyén zajló folyamatokra is rálátunk. Mindezek ismeretében dönthetünk arról, milyen további vizsgálatokra lehet még szükség a szívinfarktus kockázatának felméréséhez. Az alábbiak jöhetnek szóba:
Szívultrahang
Ez a biztonságos, sugárterheléssel nem járó vizsgálat megmutatja a szív pumpafunkcióját, a billentyűket és a falmozgást. Korábbi károsodás vagy szívelégtelenség jelei is láthatóvá válhatnak ezen a módon.
Carotis (nyaki ér) doppler ultrahang
A nyaki erek vizsgálata egy fájdalommentes és gyors eljárás, amely képes az erekben áramló vér áramlási irányát és sebességét mérni. Az artériás érvizsgálat eredményéből következtetni lehet ezen kívül a többi ér állapotára, valamint a mélyebben fekvő, nehezen vizsgálható koszorúsereknek általános állapotára is.
Gyakran kiújulhat-e a vesekő?
2026. június 01.
Eljött a tavaszi nagytakarítás ideje, amit nemcsak otthonunkban, de a testünkben is érdemes elvégezni. A melegebb időben a könnyebb ételek fogyasztása és a fokozott mozgás közben sokan észrevétlenül kevesebbet isznak – a koncentrált vizelet pedig kedvez a vesekő kialakulásának.
Ha a vese nem működik megfelelően, és a vizeletben lévő anyagok (például ásványi sók) túl nagy koncentrációban vannak jelen és nem tudnak oldódni, akkor kicsapódnak, kristályosodnak, majd idővel „összetapadva” kővé növekedhetnek. Ezek természetes úton kiürülhetnek a vizelettel, de néhány millimétertől a centiméteres nagyságig is megnőhetnek, elzárva a húgyvezetéket, ilyenkor pedig csak beavatkozással távolíthatók el.
A kövek összetétele változó: gyakoriak a kalcium-foszfát kövek (például tartósan nagyon magas kalciumbevitel mellett), illetve az oxalátkövek, amelyeknél az oxalátban gazdag ételek (pl. kakaó, cékla, sóska, spenót, földimogyoró, csokoládé, tea) és a C-vitamin túladagolása is szerepet játszhat.
5 betegség, ami tartós köhögést okozhat
2026. május 27.
A téli időszakban gyakori panasz a köhögés. Jelentkezhet légúti betegségek tüneteként, de egyéb oka is lehet. Dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa öt lehetséges kiváltó okot sorolt fel, az elhúzódó köhögés hátterében.
Asztmát is jelezhet
Kezdődő megbetegedésnél sok esetben hiányoznak a tipikus tünetek. A nehézlégzés, mellkasi szorító érzés, a kilégzés nehezítettsége nem feltétlenül jelentkeznek azonnal, az asztma kialakulásának előre jelzője lehet az elhúzódó köhögés. Mielőtt orvoshoz fordulunk jegyezzük fel, hogy a tünetek mely napszakban, esetleg fizikai terhelés hatására jelentkeznek-e. Gondoljuk át milyen környezetben, évszakban erősödnek a panaszok, ezek az információk fontosak lehetnek a további vizsgálatok szempontjából.
Köhögés és reflux
Nem a légutak betegsége, de nagyon sokszor okoz köhögést – gyomor panasz nélkül is az reflux betegség. Ha a gyomorszáj nem zár teljesen, akár csak időszakosan, a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, súlyosabb esetben a gégébe és onnan lelélegezve a légcsőbe is. A savas inger már a nyelőcsőbe jutva is reflexesen köhögéshez vezet, ha a légutakig is eljut, akkor mindenképpen.
Szénanátha
2026. május 24.
Becslések szerint Magyarországon a lakosság közel ötöde szenved szezonális allergiás rhinoconjunctivitisben. A második helyen, szorosan a pollenallergia mögött a poratka-, majd az állatszőr– és a penészgomba-allergia áll.
A szénanátha tipikus tünetei
- tüsszögés,
- kötőhártya-gyulladás,
- náthaszerű panaszok,
- légúti elzáródás,
- általános bágyadtság.
Az iparilag fejlett országokban évek óta kimutathatóan nő az allergiák gyakorisága. Az allergiára való hajlam genetikailag meghatározott. A környezeti tényezők feltehetően az allergia tényleges megjelenéséért felelnek. A vidékhez képest a városokban lényegesen gyakoribb a különféle allergiák előfordulása. A jövőben a pollenszezon várhatóan egyre hosszabbra nyúlik, mivel a klímaváltozás következtében egyre korábban fog elkezdődni, és egyre később ér véget.
Enyhe panasz vagy alkalomszerűen fellépő tünetek esetén elegendő a lokális kezelés. Ilyenkor például az azelasztintartalmú orrspray-k a megfelelők. Naponta két befújás orrlyukanként elegendő. Súlyosabb tünetek esetén nem szabad késleltetni az orális alkalmazásmódra való áttérést.
10 dolog, ami a fogimplantátummal visszatérhet az életünkbe
2026. május 16.
A foghiány nem csupán esztétikai probléma, hanem egyben az életminőség romlásának egyik legfőbb oka. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján az európai régióban a fogvesztés körülbelül 88 millió embert érint[1]. Egy felmérés szerint pedig a megkérdezett magyarországi felnőttek 50 százaléka él legalább egy hiányzó foggal, közel 19 százalékuknak pedig több mint 20 foga hiányzik[2]. A Budai Egészségközpont szájsebészeti és implantológiai szakrendelése ezért kiemelt figyelmet fordít a modern fogpótlási megoldásokra, amelyek segítségével a páciensek újra teljes életet élhetnek.
A fogbeültetés nem csupán egy egyszerű fogpótlás, hanem olyan hosszan tartó megoldás, amely képes helyreállítani mindazt, amit hiányzó fogakkal nem élhetünk meg. A hagyományos fogpótlásokkal szemben az implantátumok a rágóerő visszaadásával és a fogak stabilizálásával új lehetőségeket nyitnak a mindennapokban.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...274