Információk, érdekességek
Egészségtelenné teszik a szívet az ultrafeldolgozott élelmiszerek
2023. március 12.
Egészségtelenné teszik a szívet az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerek – derült ki egy kutatásból, amelyet az Amerikai Szív Egyesület idei philadelphiai ülésén mutattak be.
Az amerikai Betegségmegelőzési Központ (CDC) kutatói szerint a szervezetbe jutó, ultrafeldolgozott élelmiszerekből származó kalória minden 5 százalékos növekedésével ugyanilyen arányban csökken az általános szív- és érrendszeri egészség.
Azok a felnőttek, akik kalóriabevitelük mintegy 70 százalékát ultrafeldolgozott élelmiszerek formájában fogyasztják el, az ideális kardiovaszkuláris egészség szintjének csupán felével élnek azokhoz képest, akik a teljes kalóriabevitelük legfeljebb 40 százalékát viszik be szervezetükbe ilyen ételek formájában.
Az ételeket az elkészítésük során használt ipari folyamatok mennyisége és célja alapján kategorizálják. Azokat nevezik ultrafeldolgozott élelmiszereknek, amelyek teljesen vagy jórészt olyan táplálékból kivont anyagokból állnak, mint a zsírok, keményítők, hidrogénezett zsírok, hozzáadott cukrok, módosított keményítők és ide tartoznak olyan „kozmetikai” adalékok, mint a mesterséges ízesítők, színezékek vagy emulgeálószerek. Ilyen termékek például az üdítőitalok, a csomagolt sós rágcsálnivalók, sütik, feldolgozott húsok, porformájú és előcsomagolt levesek – írja a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál.
„Az egészséges táplálkozás kiemelt fontosságú a szív és a vérerek egészségének megőrzésében” – hangsúlyozta Zefeng Zhang, a CDC kutatója. „Az ultrafeldolgozott ételek gyakran helyettesítik a tápanyagban gazdag ételeket, mint a gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonákat és a sovány fehérjét, melyek támogatják a szív egészségét. Ráadásul az ultrafeldolgozott élelmiszerekben gyakran magas a só, a hozzáadott cukor, a telített zsír és más, a szívbetegségek kockázatát növelő anyag aránya” – tette hozzá.
A fokhagyma felére csökkentheti a tüdőrák kockázatát
2023. március 10.
Hetente kétszer nyers fokhagymát fogyasztva csaknem megfeleződik a tüdőrák kialakulásának kockázata, ráadásul a fokhagymaevő dohányosoknál is jelentősen csökken a tüdőrák veszélye. Egy erről szóló kínai tanulmány online jelent meg a Cancer Prevention Research folyóiratban.A kutatás
A csiangszui betegségellenőrzési és -megelőzési tartományi központ tudósai 1424 tüdőrákos és 4500 egészséges felnőttet vontak be a hosszú távú kutatásba. A résztvevők mindegyikét részletesen kikérdezték táplálkozásáról, életmódjáról, szokásairól, köztük arról, hogy milyen gyakran fogyaszt nyers fokhagymát és dohányzik-e – ismertette a tanulmányt a The Daily Telegraph online kiadása.
A fokhagyma véd
- Az eredmények szerint a legalább hetente kétszer nyers fokhagymát fogyasztók jóval kisebb arányban estek áldozatul a tüdőráknak akkor is, ha dohányosok voltak vagy ki voltak téve a felhevített főzőolaj füstjének, ami szintén komolyan növeli a rákkockázatot.
- A rendszeresen fokhagymát evőknél 44 százalékkal kisebb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye, a dohányosok estében pedig 30 százalékkal alacsonyabb kockázatot találtak.
Hogyan hat a fokhagyma?
Az nem derült ki a tanulmányból, hogy a hőkezelt fokhagymának is van-e ilyen hatása.
Korábbi kutatások azt mutatták, hogy ha a gerezdet összetörik vagy feldarabolják, az allicinnek nevezett fontos kémiai összetevő szabadul fel. Ez csökkenti a szervezetben kialakult gyulladást, és antioxidánsként működik.
Véradónak lenni menő!
2023. március 09.
Magyarország biztonságos vérellátásához naponta 1600-1800 véradó önzetlen adományára van szükség. Egy véradó három, számára ismeretlen ember életét menti meg, a véradás ezzel méltán tekinthető a felebaráti szeretet csodálatos formájának.
Ahhoz azonban, hogy minél többen adjanak vért, a véradásnak is kell a „reklám”. Ennek érdekében működik együtt mostantól az Országos Vérellátó Szolgálat, a Magyar Kórházszövetség és a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség.
A szervezetek vezetői, Matusovits Andrea főigazgató, Velkey György elnök és Pásztélyi Zsolt elnök ebben azt vállalják, hogy szakmai és kommunikációs szinteken is szorosan együttműködnek a véradás népszerűsítése érdekében.
Az Országos Vérellátó Szolgálat a betegellátás, a vérgazdálkodás biztosítása mellett kiemelt feladatának tekinti a véradás társadalmi elfogadottságának, megbecsülésének és a véradási hajlandóságnak a növelését. Ezen belül is különösen fontosnak tartja egészségügyi intézményekkel való együttműködésben rejlő lehetőségek megkeresését. Az egészségügyi intézménybe akár betegként, akár hozzátartozóként betérő polgárok pedig olyan asszociációs közegbe kerül, amely különösen alkalmas lehet a véradó hajlandóság növelésére, érzékenyítésre.
Az együttműködési megállapodás célja, hogy a közös cél elérése érdekében az együttműködő partnerek felmérjék az egészségügy fekvő- és járóbetegellátó intézményeiben meglévő lehetőségeket, amelyek alkalmasak lehetnek véradók toborzására.
Kapcsolat a meddőségi kezelése és a prosztatarák között
2023. március 06.
Azoknál a férfiaknál, akiket termékenységi problémájuk miatt kezeltek, nagyobb prosztatarák-kockázatot állapított meg egy új tanulmány.
A British Medical Journalban publikált kutatásban 1,2 millió terhességet vizsgáltak húsz éven át. Azt tapasztalták, hogy a terméketlenség miatt kezelt férfiak körében megnőtt a prosztatarákos esetek száma.
A kutatásban a svéd Lundi Egyetem tudósai az országos születési nyilvántartást és egy daganatos betegségekkel foglalkozó adatbázis adatait használták. Az 1994 és 2014 közötti több mint egymillió születést és az ebben az időszakban történt rákos megbetegedéseket elemezték.
A gyerekek túlnyomó része, 97 százalékuk természetes úton fogant, 1,7 százalékuk, 20 618 gyerek viszont mesterséges megtermékenyítéssel, bár az adat azt nem jelezte, hogy a nőnek vagy a férfinak volt-e termékenységi problémája.
Csaknem 15 ezer gyerek úgy született, hogy az apát előtte kezelték meddőségi problémái miatt, és spermájából egy jó minőségűt választottak ki és juttattak be az anya petesejtjébe. Ezt az eljárást – az ICSI-t (intracitoplazmatikus spermiuminjektálás) – először 1992-ben alkalmazták Svédországban, azóta minden esetet rögzítettek.
A természetes úton fogant gyerekek csoportjában az apák közül 3244-nél, azaz 0,28 százalékuknál diagnosztizáltak prosztatarákot. A mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyerekek csoportjában az apák közül 77-nek, vagyis 0,37 százaléknak lett prosztatarákja, az ICSI-csoportban pedig 63 férfinak, azaz 0,42 százaléknak alakult ki prosztatarákja.
A tanulmány szerzői megállapították, hogy az ICSI-csoportba tartozó férfiaknál magasabb a kockázata a prosztatarák korai, 55 éves kor előtti kialakulására.
A kutatást vezető Yvonne Lundberg Giwercman professzor a BBC-nek elmondta: miközben a prosztatarákos esetek száma alacsony volt, a megbetegedett férfiak túl fiatalok voltak.
“Egy kis, magas kockázatú csoportról van szó, akikre jobban oda kell figyelni” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy reméli, egy újabb kutatás majd az általuk megtalált kapcsolatot is megmagyarázza.
A szobanövények nem javítják a beltéri levegőminőséget
2023. február 28.
Az otthonokban és irodákban elhelyezett cserepes növények nem javítják hatékonyan a levegőminőséget – állapították meg a philadelphiai Drexel Egyetem kutatói, akik több évtizednyi kutatási eredményt átvizsgálva jutottak arra a megállapításra, hogy egy egyszerű szellőztetés messze túlszárnyalja a szobanövények teljesítményét, ha a beltéri levegő megtisztításáról van szó.
“A növények csodásak, ám nem képesek elég gyorsan megtisztítani a beltéri levegőt ahhoz, hogy tényleges hatással legyenek az otthoni vagy irodai környezet levegőminőségére” – idézte az Eurekalert tudományos hírportál Michael Waringet, az egyetem munkatársát.
Waring és egyik doktorandusza, Bryan Cummings 30 év kutatómunkáját felölelő tucatnyi tanulmányt vizsgált át és eredményeit a Journal of Exposure Science and Environmental Epidemiology című folyóiratban közölte.
A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy a természetes vagy szellőztető-berendezés általi levegőcsere sokkal gyorsabban szétoszlatja az illékony szerves vegyületek (VOC) koncentrációit egy beltéri környezetben ahhoz képest, amilyen gyorsan a növények ki tudnák szűrni őket a levegőből.
A szobanövények levegőtisztító hatásának mítosza az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 1989-es, az űrállomások levegőjének hatékony tisztítási módjait kereső kísérletéig nyúlik vissza, amelynek nyomán a kutatók kijelentették, hogy a növények segítségével el lehet távolítani a levegőből a rákot okozó kemikáliákat.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...213