Információk, érdekességek

Hyalomma kullancsot találtak

2021. szeptember 22.

Fotó: pixabay.com

Három hónappal az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Kullancsfigyelő projektjének indítása után előkerült az első példány a keresett, hazánkban nem őshonos Hyalomma kullancsból.

A Vas megyében felfedezett példány molekuláris biológiai módszerekkel történő vizsgálata, valamint a kullancs esetleges kórokozókkal való fertőzöttségének megállapítása a pécsi Nemzeti Virológiai Laboratóriummal együttműködésben történik – közölte az ELKH az MTI-vel.

A Kullancsfigyelő projektben a kutatók a “citizen science” módszer segítségével vizsgálják az Európában is egyre gyakrabban előforduló, a krími-kongói vérzéses lázat is okozó kullancsok felbukkanását és megtelepedését Magyarországon.

A projekt indítása óta számos lakossági bejelentés, e-mail, fotó és beküldött példány érkezett az Ökológiai Kutatóközponthoz. A lakosság által észlelt egyedek között szerepelt más ízeltlábú is, de a legtöbb esetben valóban kullancsok voltak.

Földvári Gábor, a kutatás vezetője a közleményben hangsúlyozta, hogy ezek a “járulékos fogások” sem haszontalanok, hiszen a lakosság széles körű részvétele miatt az ország jelentős részéről kapnak információt egyéb kullancsfajok elterjedtségéről is a program révén.

Az eddig beérkezett öt kullancsfaj – és egy közeli rokon vérszívó, az óvantag – közül az augusztusban bejelentett Hyalomma kullancs a legfigyelemreméltóbb. A Vas megyei településen egy kutyatulajdonos észlelte a nagyméretű, gyors mozgású, csíkos lábú példányt, amely a kutyáján mászkált. A kutya nem járt külföldön, a közeli madárvárta viszont nagy valószínűséggel megfelelő körülményeket biztosított a vándormadárral érkező kullancs fejlődéséhez.

Az ÖK kutatói továbbra is kérik a lakosságot, kiemelten a kutya-, ló- és szarvasmarhatartókat, hogy az észlelt kullancsokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg és ha Hyalomma egyedet találnak, jelezzék azt a kullancs@ecolres.hu e-mail címen. Az azonosításról és a beküldés módjáról, valamint a Hyalomma kullancsokról további információ a Kullancsfigyelő honlapján érhető el.


Egyszerű játékok a beszéd- és a hallás fejlesztéséhez óvodáskorban

2021. szeptember 22.

A beszéd- és a hallás fejlesztésével foglalkozunk, és az otthoni gyakorláshoz is adunk tippeket Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértőjének segítségével.

Fotó: gettyimages.comBeszédfejlesztés

A gyerekek már 3 hónapos koruktól kezdődően „beszélnek”, az erre az életkorra jellemző gagyogástól nagyjából 1 éves korukra eljutnak az első szavakig. A beszédet azonban már ennél korábban is értik, ez megelőzi a szavak kimondását. 

„Az élettani pöszeség még akár 5 éves korukig is megmaradhat, a fogalmazás terén pedig rendszerint az iskola alsó tagozatában mutatkozik jelentős fejlődés. Ebben természetesen lehetnek egyéni különbségek, hiszen a gyermekek eltérően fejlődnek, azonban ha megkésett beszédfejlődésre gyanakszunk, akkor érdemes hallásvizsgálatot is végeztetni, ez is állhat a háttérben.”

A legtöbb családban akad néhány feljegyzés arról, hogy milyen, az eredetihez nagyon hasonló kifejezést használt a gyermek az egyes tárgyakra, emberekre vagy ételekre. A kisgyermek beszédét ilyenkor valóban sok esetben csak az édesanya, vagy a hozzá közel állók értik, ám 3 éves korára rendszerint kialakul az anyanyelvre jellemző hangrendszer. Ezt segíthetjük a beszéd fejlesztésével, melynek két lényeges eleme: a szókincs bővítése és a megfelelő hangképzés gyakorlása.

  • A szókincs bővítésére a legkézenfekvőbb módja a beszélgetés. Ha a hétköznapi tevékenységeink közben nevén nevezzük a körülöttünk lévő dolgokat. Például vásárlás során mindig mondjuk, hogy mi kerül éppen a kosárba. 
  • Emellett hasznos segítség a képes mesekönyv. Nézegessük a képeket és beszélgessünk róla. Kérdezzünk rá a képpel kapcsolatos dolgokra. Ez a játékos fejlesztés a későbbiekben, a logikai gondolkodás megjelenésével folytatható egyre bonyolultabb kérdések feltevésével.  Ki, mennyi idős lehet a képen? Mi lehet a kedvenc étele, játéka, ki a barátja? Vajon merre megy? A játéknak csak a kreativitásunk szab határt. 

Mesterséges intelligenciával egy nap alatt megállapítható lehet a demencia

2021. szeptember 12.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Brit kutatók mesterséges intelligencián alapuló rendszert tesztelnek, melyről úgy vélik, egyetlen agyi felvétel alapján egy nap alatt képes diagnosztizálni a demenciát.

A rendszer azt is előre jelezheti, hogy a betegség éveken át változatlan marad, lassan romlik, vagy azonnali kezelést igényel. Jelenleg számos agyi felvételt és tesztet kell készíteni a demencia diagnózisához. A kutatók szerint a minél korábbi diagnózis jelentősen javítja a páciensek kilátásait.

“Ha korán beavatkozunk, a betegség előrehaladása lassul, így a további károk megelőzhetők. Valószínű, hogy a tünetek későbbi életkorban, vagy talán soha nem jelentkeznek” – idézte a BBC hírportálja Zoe Kourtzi, a Cambridge-i Egyetem és az adattudománnyal és mesterséges intelligenciával foglalkozó Alan Turing Intézet munkatársát.

Kourtzi professzor rendszere összehasonlítja a demenciára gyanakvó páciensek és a már diagnosztizált sok ezer beteg agyi felvételeit és leleteit. Az algoritmus olyan mintázatokat képes azonosítani a felvételeken, amelyeket tapasztalt idegspecialisták sem látnak, és adatbázisában megkeresi, milyen kilátások várhatók.

A preklinikai teszteken a mesterséges intelligencia évekkel a tünetek jelentkezése előtt képes volt diagnosztizálni a demenciát, még ha a felvételen a károsodásnak nem is voltak nyilvánvaló jelei.

A klinikai tesztekkel az Addenbrooke Kórházban és Nagy-Britannia más memóriaklinikáin az vizsgálják, vajon a módszer – a hagyományos diagnosztikai eszközökkel együtt – kórházi körülmények között is működik-e. Az első évben nagyjából 500 páciens részvételével számolnak.


Ki kapja 2021-ben a Kedvenc Patika címet? Szavazz!

2021. szeptember 09.

Idén, immár tizenegyedik alkalommal kerülnek megrendezésre a nagysikerű Kedvenc Patikám pályázat.

A patikákban a biztonságos gyógyszeralkalmazást népszerűsítő edukációs tevékenység jelentősen hozzájárul társadalmunk egészségkultúrájának emeléséhez és egyben a pályázatot kiírók nagy örömére – talán ennek köszönhetően is – egyre kiemeltebb figyelmet kap a patikai munka és a „Kedvenc Patikám” kampány lakossági támogatása. 

A Kedvenc Patikám pályázat a hagyományoknak megfelelően a lakosság véleménynyilvánítása alapján kerül kiválasztásra. A szavazatokért versenybe szállhat az ország bármely közvetlen lakossági ellátást biztosító patikája.  A legtöbb szavazatot kapott patika nyeri el a Kedvenc Patikám címet

A kampány feltételei

A szavazatokért versenybe szállhat az ország bármely területéről minden aktív patika, gyógyszertár, melyekre szavazni elektronikus formában, a kedvencpatikam.hu/szavazas oldalon, illetve papír alapú szavazólap kitöltésével, és beküldésével lehet.

A papír alapú szavazólapokat postai úton, a Nero Solution Kft 1506 Budapest, Pf 86/1 címre várjuk.

A kampány 2021. szeptember 30-ig tart.


A dühös méhek jobb minőségű mérget termelnek

2021. szeptember 05.

Fotó: pixabay.com

A “dühös” méhek jobb minőségű, fehérjékben gazdagabb mérget termelnek – állapították meg az ausztráliai Curtin Egyetem kutatói, akik azt vizsgálták, hogy a magatartásbeli és ökológiai tényezők miként befolyásolják a degeneratív és fertőző betegségek kezelésére használt méhméreg minőségét.

 A PLOS ONE című folyóiratban publikált tanulmány készítői a világon elsőként elemezték a háziméhek által termelt méregben lévő fehérjék sokszínűségét – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Megállapítottuk, hogy a 99 méhméregfehérje nagyjából egyharmadát sikerült eddig hivatalosan azonosítani. Minél több protein található a méregben, annál magasabb lehet a minősége és a hatékonysága” – mondta Daniela Scaccabarozzi, az egyetem munkatársa, aki szerint az eredményeik nem csupán a gyógyászatban, hanem a méhészetben is hasznosak lehetnek. “A méhméregben lévő fehérjék sokszínűségének és az ennek hátterében álló befolyásoló tényezőknek a megértéséhez, a kutatócsoportunk egy sor tényezőt, köztük a méhek magatartásbeli mintáit vizsgálta meg”.

A szakemberek felfedezték, hogy a Délnyugat-Ausztráliában vizsgált méhkasokat ért elektromos stimuláció nyomán intenzívebben reagáló “dühös méhek” gazdagabb, fehérjében dúsabb mérget termeltek. Scaccabarozzi és kollégái továbbá megerősítették, hogy a hőmérséklet is hatással van a méhméreg fehérjeösszetételére. “A magas hőmérséklet ártalmas lehet a méhek aktivitására a kolónián kívül és belül egyaránt. A vizsgált 25 méhkas esetében megállapítottuk, hogy a magasabb hőmérsékletű területeken lévőknél alacsonyabb voltak a méhek méregtermelése” – mondta a szakember.

“Ez megerősítette azt a feltételezésünket, hogy a szezonális tényezők változást idéznek elő a méhméreg fehérjeösszetételében. A magas proteinsokszínűséghez szükséges optimális hőmérséklet 33 és 36 Celsius-fok között mozog” – jegyezte meg a szakember. A kutatók megállapították továbbá, hogy a méhméreg összetételét a földrajzi elhelyezkedés, valamint az is befolyásolja, hogy virágzásának milyen szakaszában van épp egy növény, amikor a méhek meglátogatják.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...198