Információk, érdekességek

Már csecsemőkorban megjelennek az agyban az Alzheimer-kór kockázatára utaló jelek?

2022. augusztus 04.

Fotó: gettyimages.comMár csecsemőkorban kimutathatók az agyban azok az eltérések, amelyek az Alzheimer-kórra genetikai hajlammal rendelkezőknél jelentkezhetnek – állapította meg egy új amerikai tanulmány.

A kutatók 162 csecsemő agyáról készítettek felvételeket. Közülük 60 örökölte az APOE-e4 nevű gént, amely növelheti az időskori Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát – írta a JAMA Neurology című szaklapban megjelent tanulmányt ismertetve a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál.

A génnövekedés csak hajlamosít, nem jelent automatikusan betegséget

A szakemberek az átlagosnál kisebb növekedést tapasztaltak az APOE-e4 gént hordozó csecsemők agyának középső és hátsó részén számos olyan területen, amelyeken a betegeknél jelentkeznek az Alzheimerrel járó elváltozások. Az APOE-e4 gént hordozó csecsemők agyának elülső részén egyes területek viszont hajlamosak voltak a nagyobb növekedésre.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az APOE-e4 génnel született gyermekeknél látott agyi elváltozások nem szükségszerűen az Alzheimer-kór első jelei, és nem azt jelentik, hogy mindenképpen kialakul náluk a betegség.

A kutatóknak azonban a vizsgálatok során az APOE-e4 génhez kapcsolódó legkorábbi agyi elváltozásokat sikerült kimutatni, és tanulmányuk számos kérdést is felvet. Milyen szerepet játszhat ez a gén az agyfejlődésben, hogyan függhetnek össze az elváltozások az Alzheimer-kór későbbi fellépésével, és a feltárt elváltozások korai kezelésével vajon megelőzhető-e a betegség kialakulása?


A leprás szó elítélő értelmű használta ellen emeltek szót

2022. július 29.

Fotó: gettyimages.com

 Egészségügyi aktivisták azt akarják elérni, hogy ne használják a “leprás” szót elítélő értelemben. A betegség még mindig létezik, de már gyógyítható, viszont ha pejoratív kifejezésként használják, az tovább nehezítheti a betegségben szenvedő páciensek életét – idézte érvelésüket a The Guardian brit napilap online kiadása.

A lepra már az 1940-es években eltűnt Európából. A Tennerifén leprások számára létesült falu röviddel felépítése után, 1943-ban ezért ki is ürült.

Egészségügyi aktivisták most arra figyelmeztettek, hogy a koronavírus-pandémia alatt gyakran használták a politikusok és mások a lepra szót a járvánnyal kapcsolatban, s ez csak tovább rontotta az amúgy is marginalizálódott leprások helyzetét.

A brit karitatív The Leprosy Mission (lepramisszió) globális kampánymenedzsere, Mathias Duck szerint “ez a fajta nyelvezet fenntartja az előítéleteket a még mindig szenvedő emberekkel szemben”. A leprában szenvedők a pandémia előtt is háttérbe szorultak, de a világjárvány még hátrébb tolta őket a prioritási listán – tette hozzá.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számára készült jelentés szerint a leprások a pandémia alatt nem fértek hozzá a kezelésekhez, romlott a gyógyszerellátásuk, nem dolgozhattak, és nagy számban haltak meg a Covid-19 következtében.

Egy 2019-es ENSZ-jelentés már megállapította, hogy a lepra miatti megbélyegzés – annak ellenére, hogy gyógyítható betegségről van szó – sokakat, akik a betegségben szenvednek, kiszolgáltatott helyzetbe sodort: nem jutnak rendszeres munkához vagy egészségügyi ellátáshoz, és még a közösségükből is száműzik őket.

Duck, aki maga is leprás volt, de meggyógyult, kiemelte, hogy a leprásoktól a pandémia alatt megtagadták a tesztelést, a kezelést, és a koronavírus-elleni vakcinát is. “Hangsúlyozzuk a kézmosás és a maszkviselés fontosságát, de ezeknek a közösségeknek nincs lehetősége erre, még alapvető élelmiszerekhez sem jutnak hozzá a lezárások miatt” – mutatott rá.

z Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2019-ben 161 országban több mint 200 ezer leprás eset fordult elő.  “Szerencsére a lepra többféle gyógyszeres terápiával gyógyítható. Ami azonban nehezen gyógyítható, az a betegséggel kapcsolatos megbélyegzés, ami a leprában szenvedő vagy érintett személyt érinti” – írták májusban fülöp-szigeteki aktivisták, miután az országban nagy felháborodást keltett, hogy egy felsőbb bírósági ügyben a “leprás” szót használták.

A leprát okozó baktérium cseppfertőzéssel terjed, de évekig is eltarthat, amíg az embernél jelentkeznek a tünetek. A súlyos szövődmények elkerülhetők, ha gyorsan diagnosztizálják és kezelik.


Nyirokérnövekedést serkentő rendszert dolgoztak ki

2022. július 27.

Fotó illusztráció: pixabay.com

A Semmelweis Egyetem kutatói – nemzetközi együttműködésben – olyan mRNS alapú rendszert dolgoztak ki, amellyel szervspecifikus nyirokérnövekedés váltható ki; ez a jövőben alapját képezheti egy új típusú terápia kidolgozásának.

Az egyetem közleményében azt írta, a koronavírus elleni vakcinafejlesztés során használt mRNS alapú rendszer alkalmas lehet a károsodott nyirokerek növekedésének a serkentésére is, így például a nyiroködéma kezelésére, amelynek jelenleg nincs végleges megoldást nyújtó terápiája.

A nyirokrendszer fő feladata a folyadékegyensúly szabályozása, a zsírok felszívása a bélből, valamint lényeges az immunvédekezésben is. A nyirokrendszer részét képezik a nyirokerek, amelyeknek számos új funkciójára derült fény az elmúlt években, szerepük van például a vérnyomás szabályozásában, de az idegrendszerhez kapcsolódó betegségekben is.

A kutatás elsődleges célja az volt, hogy jobban megértsék a nyirokerek szervspecifikus funkcióit.

Jakus Zoltán, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének egyetemi docense elmondta, az mRNS alapú koronavírus elleni védőoltás lényege, hogy hírvivő RNS segítségével a vírusra jellemző fehérje kerül a szervezetbe, melyet az immunsejtek felismernek, így később szükség esetén az immunrendszer el tudja pusztítani a szervezetbe jutott vírust.

A kutatás során ugyanezt a rendszert használják, csak nem vírusfehérjét termeltetnek, hanem egy nyirokérnövekedési faktort visznek be az mRNS rendszeren keresztül, és ezáltal tudnak szervspecifikus nyirokérnövekedést kiváltani az adott szervben – ismertette a munkát vezető kutató.

Kutatásaik során eljutottak odáig, hogy hatékony szervspecifikus nyirokérnövekedést tudnak kiváltani, így jobban megértik a nyirokerek egyes szervekben játszott szerepét, valamint állatokban képesek visszafordítani a nyiroködémát, és ez alapját képezheti egy későbbi terápia kidolgozásának.


Az újszülött széklete előrejelezheti a későbbi elhízást

2022. július 12.

Fotó: 123rf.com

Az újszülött székletének baktériumpopulációjából megjósolható, hogy mekkora a kockázata a kisbaba későbbi elhízásának. A csecsemő emésztőrendszerének baktériumaira hatással lehetnek a terhesség alatt az anyaméhbe jutott antibiotikumok is – ezt állapította meg egy finn kutatás.

A finnországi Oului Egyetem kutatója, Katja Korpela és kollégái azt vizsgálták, hogy milyen kapcsolat van a bél korai mikrobiomja és a gyermek hároméves koráig tapasztalható elhízás között. A kutatás eredményeit az Amszterdamban zajló Klinikai Mikrobiológia és Fertőző Betegségek Európai Kongresszusán mutatták be a medicalxpress.com internetes portál beszámolója szerint.

A bél korai mikrobiomja (a bélbaktériumok populációja) fontos a bélrendszer fejlődésében és az emésztőrendszer működésének kialakulásában.

Korábbi tanulmányok vizsgálták már, hogy milyen összefüggés tapasztalható a csecsemőkorban adott antibiotikum és a későbbi elhízás között, és rámutattak, hogy az antibiotikumok korai mikrobiomra gyakorolt hatásának hosszú távú következményei lehetnek.

A finn kutatócsoport 212 újszülött első székletét vizsgálta meg és később egy éven át figyelemmel kísérték a kisbabák székletmintáit. A gyermekek hosszúságát és súlyát is rendszeresen megmérték, továbbá azt is feljegyezték, ha valamelyik gyerek antibiotikumot kapott ezen év alatt. Ezt követően genetikai szekvenálással határozták meg a székletmintákban lévő baktériumok fajtáját és relatív bőségét

Az algoritmusos elemzés rávilágított, hogy a gyermekek későbbi elhízását nem lehet megjósolni abból a bélbaktérium-populációból, amelyet egyéves korukban figyeltek meg. Abból a székletmintából viszont, amelyet közvetlenül a születés után vettek, és amely még az anyaméhben keletkezett, előre lehet vetíteni a kockázatát a hároméves korig kialakuló túlsúlyosságnak.

 “Az első széklet mikrobiomja, amely a méhen belül alakul a magzati korszakban, kapcsolatba hozható a hároméves kori túlsúlyossággal” – fogalmaztak a tanulmány szerzői.


Nehezen gyógyuló lábszárfekély kezelésére sejtterápiás eljárást

2022. július 10.

Fotó: gettyimages.com

A nehezen vagy nem gyógyuló vénás és a cukorbetegség miatt kialakult lábszárfekélyen is segíthet az a sejtterápiás eljárás, amelyet a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) bőrgyógyászati klinikájának orvosai több évnyi előkészítés után egy klinikai kutatásban alkalmaznak – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága pénteken az MTI-t.     

A közlemény szerint az emberi zsírszövetben számos regeneratív tulajdonsággal bíró sejttípus található a zsír mellett. Az utóbbi évtizedben világszerte több kutatás és klinikai vizsgálat indult el annak érdekében, hogy kiderüljön: ezeket a sejteket miként lehetne hasznosítani új terápiás eljárásokban. Egyes eljárásokat már rutinszerűen alkalmaznak és vannak olyanok, amelyek klinikai vizsgálatokon keresztül érhetők el.

A jelenleg zajló klinikai vizsgálatban 15 beteg vehet részt, akik jelenleg is az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika páciensei. Közülük vénás lábszárfekélyben tízen, cukorbetegség mentén kialakult lábszárfekélyben pedig eddig öten szenvednek.

Bende Balázs, a klinikai vizsgálat vezetője kifejtette, a plasztikai sebészeti beavatkozás során nyert zsírszövetből speciális technológiával különítik el a sejteket, amelyeket injekció formájában kapnak meg a betegek. A páciensek a saját sejtjeiket kapják vissza úgy, hogy azokat a nehezen gyógyuló fekély köré juttatják. Ezek a sejtek várhatóan olyan gyógyulási folyamatokat indítanak el, amelyek elősegítik a sebek, fekélyek záródását és hámosodását. Ez a folyamat hetekig eltarthat, a klinikai vizsgálat eredményei minden bizonnyal hat hónappal később azt is megmutatják majd, hogy szükség van-e a beavatkozás megismétlésére az adott embernél.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...208