Információk, érdekességek
Az EU jóváhagyta a Duvyzat-ot a Duchenne-féle izomdisztrófia kezelésére
2025. augusztus 02.
- Az EU-ban most jóváhagyott Duvyzat fontos kezelési lehetőséget kínál a Duchenne-féle izomdisztrófia (DMD) progressziójának késleltetésére
- A Duvyzat szájon át alkalmazott kezelés DMD-ben szenvedő, 6 éves vagy idősebb, járóképes betegek számára
- A jóváhagyás a 3. fázisú EPIDYS vizsgálat adatain alapul, amelyek jelentős terápiás előnyöket mutattak ki járóképes betegeknél
- A Medis a gyógyszer forgalmazója Magyarországon
Az olasz gyógyszeripari vállalat, az Italfarmaco S.p.A. 2025. június 16-án bejelentette, hogy az Európai Bizottság (EC) feltételes forgalomba hozatali engedélyt adott a Duvyzat (givinostat) számára, amely egy új hiszton-deacetiláz (HDAC) gátló. A gyógyszer engedélyezett a Duchenne-féle izomdisztrófia (DMD) kezelésére 6 éves vagy idősebb járóképes betegeknél, az alapul szolgáló genetikai mutációtól függetlenül, kortikoszteroidokkal együtt alkalmazva. A Duchenne-féle izomdisztrófia (DMD) egy ritka, progresszív neuromuszkuláris betegség, amelyet a DMD gén mutációi okoznak.
Lassan 3 millió ember számára lesz elérhető a receptre írt mozgás
2025. július 29.
A Mozgás Receptre programhoz immár 50 önkormányzat jelezte csatlakozását, így lassan 3 millió magyar lakos számára válik lehetővé, hogy háziorvosi javaslat alapján, szervezett formában, szakmailag megalapozott mozgásprogramokon vegyen részt, gyógyszer szedése helyett. Mindeközben egyre többféle betegségre dolgoznak ki konkrét testmozgási ajánlásokat a szakemberek.
A Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) tavaly indult kezdeményezése, az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság égisze alatt megvalósuló Mozgás Receptre Program óriási szemléletváltást képvisel a hazai egészségmegőrzésben és gyógyításban. A már évtizedek óta jól ismert összefüggés – miszerint a rendszeres fizikai aktivitás nem csupán prevenciós, hanem gyógyító hatással is bír – végre a mindennapi orvosi gyakorlat részévé válik.
A mozgás szerepét számos nemzetközi és hazai orvosszakmai irányelv hangsúlyozza a magasvérnyomás-betegség, cukorbetegség, szívelégtelenség, COPD és más krónikus betegségek kezelésében és megelőzésében.
Most azonban, az ÉMOT szakmai célkitűzéseivel összhangban, valódi áttörés történik: az elmélet gyakorlattá válik! A mozgásterápiás javaslat, a szabadidőben végzett egészségcélú rendszeres fizikai aktivitás az életmód okozta betegségek megelőzésének és kezelésének szerves része lesz, az egészségügyi ellátórendszer és a mozgáslehetőségek között pedig új, szervezett kapcsolat jön létre. Célja az egészségben eltöltött életévek számának növelése a lakosság fizikai aktivitásának, mozgással töltött idejének fokozásán keresztül.
Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy: a mozgást, fizikai aktivitást háziorvosok ajánlják, írják fel receptre, mint megelőző és gyógyító eszközt. A receptek hasonlóképpen néznek ki, mint a hagyományos orvosi receptek, csak ezeken a háziorvos a mozgásnak, mint betegséget megelőző és gyógyító eszköznek az indokait és az ajánlott formáját rögzíti. A Mozgás Recept beváltása azonban nem a gyógyszertárban, hanem a mozgáshelyszíneken történik. A mozgáshelyszínek, sportlétesítmények, sportklubok, edzőtermek, mozgásszakemberek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a páciens igénybe tudja venni a testmozgást és így tegyen saját egészségéért. A települési önkormányzatok pedig aktívan közreműködnek a helyi szintű végrehajtásban, szervezésben.
A Mozgás Receptre programhoz eddig több mint 50 önkormányzat jelezte csatlakozási szándékát: a fővárosi kerületektől, a vidéki nagy- és kisvárosokon át a kisebb településekig. Ezen települések összlakossága közelíti az 3 millió főt.
A már résztvevő településeken több mint 300 háziorvos és ugyanennyi mozgáshelyszín biztosítja a program elérhetőségét – így a lakosság egyre szélesebb rétegei férhetnek hozzá a tudományosan megalapozott mozgásterápiás lehetőségekhez.
Társas kapcsolataink is befolyásolják a fájdalomérzékelésünket?
2025. július 14.
Nemzetközi kutatás a krónikus fájdalommal élőkért
A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok összefüggésének jobb megértését, valamint az oxitocinnak ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatja a következő három évben egy nemzetközi együttműködés, amelyben az ELTE biológusa is részt vesz. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a krónikus fájdalom hatékony kezeléséhez, amire sajnos egyelőre kevés lehetőség van.
A krónikus, hosszú távon fennálló fájdalom jelentősen képes rontani az azzal élők életminőségét, éppen ezért a téma hosszú ideje a tudomány figyelmének középpontjában áll. A kiterjedt kutatások ellenére azonban a hatékony kezelési lehetőségek továbbra is korlátozottak. Ismert tény viszont, hogy a szociális és érzelmi állapotok jelentősen befolyásolják a krónikus fájdalom kialakulását és kimenetelét. Egy nemzetközi konzorcium tagjaként Dr. Vitéz-Cservenák Melinda adjunktus (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport) 2025-ben jelentős támogatást nyert el az idegtudományi témákra kiírt ERA-NET NEURON pályázati felhívás keretében a terület kutatására.
A most induló nemzetközi projekt célja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kétirányú kölcsönhatás feltárása, valamint az oxitocin szerepének megfejtése e kölcsönhatás létrejöttében. Az oxitocin, egy hipotalamuszban termelődő neuropeptid, amely a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Bár korábbi vizsgálatok során az oxitocin fájdalomcsillapító hatást mutatott az akut fájdalomra állatokban és emberekben, közvetlen szerepe a szociális viselkedés és a fájdalomérzékelés közötti kölcsönhatásban továbbra is tisztázatlan. Az agy „fájdalom mátrixa”, különösen az amygdala és a prefrontális kéreg, döntő szerepet játszik a fájdalomérzékelésben, a szociális interakciók pedig erősen befolyásolják ezeket az érzelmi központokat. Éppen ezért fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban.
A túl kevés vagy a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát
2025. július 14.
A tartósan napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alvók esetében nagyobb a halálozás kockázata – derül ki a Semmelweis Egyetem frissen megjelent tanulmányából. Eszerint a férfiak és nők között jelentős különbségek figyelhetők meg. Az alvási szokások a stroke és a stroke-hoz köthető halálesetek kockázatát is jelentősen befolyásolják.
A GeroScience című folyóiratban publikált átfogó elemzés szerint azoknál, akik éjszakánként kevesebb mint 7 órát alszanak, 14%-kal nő a halálozás kockázata. A hosszú alvásidő még veszélyesebb, azoknál, akiknél ez rendszeresen legalább 9 óra, a halálozási kockázat már 34%-kal magasabb – a napi 7–8 órát alvókhoz képest.
A Semmelweis Egyetem kutatása több mint 2,1 millió felnőtt adatait dolgozta fel mind a rövid, mind a hosszú alvásidőt vizsgáló csoportokban – összesen 79 nemzetközi publikáció elemzésével.
Az erdőtüzek térségünket is fenyegetik
2025. július 01.
A klímaváltozás, az emberi tevékenység és a megváltozott tájhasználat együttesen egy olyan jelent teremtett, ahol már nemcsak a déli országoknak kell erdőtüzektől tartania, Közép-Európa is egyre inkább kockázati zónává válik. Megjelent az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legfrissebb, Changing Wildfires: Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe című tanulmánya, melyben a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontjának egyik kutatója is részt vett.
A világon évente közel 780 millió hektárnyi terület ég le – ez akkora terület, mint egész Ausztrália. Bár nem minden térségben nő a leégett területek aránya, a tüzek pusztító ereje és intenzitása aggasztóan fokozódik.
A projektben – ami a tűz új szerepének és kockázatának felismerését célozta – 22 nemzetközi kutató vett részt, a munkacsoport egyik vezetője pedig Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója volt. „Szakmailag nagyon inspiráló volt a munkacsoport tagjaival dolgozni, különböző szakterületek képviselőivel, akik Európa számos tájáról hozták a tudásukat, tapasztalatokat. Erős szakmai kapcsolatokat építettünk, már egy közös workshopon is részt vettünk azóta és tervben van egy közös publikáció is – szóval kapcsolatban maradunk a csapattal” – mondta el az ÖK kutatója a projektről.
Az éghajlati változások – a forróbb nyarak, hosszabb hőhullámok és gyakoribb aszályos időszakok – ideális feltételeket teremtenek a tüzek kialakulásához. A kiszáradt biomassza lényegében „üzemanyagként” viselkedik, amely könnyen lángra lobban, akár egy eldobott csikk miatt is. A tanulmány szerint az emberi tevékenység közvetlenül és közvetetten is felerősíti ezeket a kockázatokat.
Az elhagyott mezőgazdasági területeken meginduló cserjésedés, a kezelés nélküli gyepterületek, vagy az idegenhonos fajok (például fenyők, eukaliptusz) telepítése mind növelik a gyúlékonyságot. Kiemelt kockázatot jelentenek a wildland–urban interface (WUI) zónák, azok a területek, ahol a természetes vegetáció közvetlenül határos a lakott településekkel. Európa területének kb. 7%-a ilyen, és ezekben a térségekben fokozott figyelemre van szükség a tűzvédelemben és várostervezésben egyaránt.
„A déli országok – elsősorban Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország – régóta küzdenek a nyári erdőtüzekkel. Az újdonság azonban az, hogy Észak- és Közép-Európában is egyre gyakoribbak a súlyos tűzesetek” – magyarázza Valkó Orsolya. Skandináviában például a hőhullámokat követő száraz időszakok miatt már szintén tapasztalhattunk pusztító tüzeket a közelmúltban. Magyarország sem kivétel: míg egy átlagos évben néhány száz hektárt érintenek a vegetációtüzek, 2022-ben – az extrém aszály következtében – már több mint 7000 hektár égett le.
A hazai vegetációtüzek túlnyomó többsége (kb. 99%) emberi tevékenységre vezethető vissza. Az okok ismertek: gondatlan tarlóégetés, eldobott cigarettacsikk, tűzgyújtás a természetben, technológiai hibák vagy akár szándékos gyújtogatás. Mindez arra utal, hogy nem elegendő a tűzoltásra koncentrálni – tudatos megelőzésre és társadalmi szemléletformálásra is szükség van, hangsúlyozzák a kutatók.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...240