Információk, érdekességek

Áttörés a pajzsmirigyrák kezelésében

2025. március 12.

Magyar kutatás új technológia segítségével hozhat gyorsabb, biztonságosabb gyógyulást

Sikerrel zárult a Semmelweis Egyetem munkatársai és a Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet munkatársai által végzett, több éves kutatás egyes pajzsmirigydaganatok új, minimál-invazív kezelési módszerének kidolgozására. A tanulmány eredményeként hazánkban érhető el a régióban elsőként a vágás (nyitott műtét) nélküli technológia, amely nemcsak a betegek számára biztosít gyorsabb és kevesebb kockázattal járó gyógyulást, hanem a pajzsmirigy működését is megőrzi. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) által több mint 167 millió forinttal támogatott kutatás meggyőző eredményeinek köszönhetően az eljárás iránt jelentős a nemzetközi érdeklődés, ami tovább erősíti Magyarország pozícióját az orvosi innovációk nemzetközi színterén. Az alternatív kezelési technológia a magánellátásban és állami finanszírozásban is elérhető a betegek számára. Az új, vágás nélküli eljárás Magyarországot is a pajzsmirigyrák kezelésének élvonalába helyezi. Az első nemzetközi érdeklődők már bejelentkeztek a kezelés elsajátítására oktatás keretében.

Dr. Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem és a Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet intervenciós radiológus főorvosa, egyetemi docens ismertette: magyar kutatás forradalmasítja a pajzsmirigyrák kezelését minimál-invazív technológiával, a sikerrel zárult nemzetközi jelentőségű kutatással a világ élvonalába kerültünk a pajzsmirigyrák kezelésében. Noha globálisan 2015 óta folynak kutatások a rosszindulatú pajzsmirigyrák termoablációs kezelésével kapcsolatban, de alig van még szakirodalma, így a több éves magyarországi kutatás adta további értékes adatok újabb komoly mérföldkőnek számítanak.  Az új módszer nemcsak a betegek számára kínál kíméletesebb alternatívát, hanem hosszú távon a rákkezelés terén is jelentős áttörést jelenthet. Magyarország ezzel vezető szerepet játszhat az orvosi innovációk területén, különösen a minimál-invazív rákkezelés terén – hangsúlyozta.

A hőkezelési technológiát, a rádiófrekvenciás ablációt (RFA) az elmúlt évek során a Premier Med alkalmazta először és egyedüliként Kelet-Közép-Európában a jóindulatú pajzsmirigy göböknél, és most már a rosszindulatú pajzsmirigydaganatok kezelésére is sikerrel használják. A módszer lényege, hogy ultrahangon nyomon követve egy vékony tűvel megszúrják a pajzsmirigy rákos daganatát, felmelegítik a szövetet, a keletkezett hő pedig elpusztítja a kóros sejteket anélkül, hogy a pajzsmirigy működését károsítanák. A beavatkozás után a betegeknek nem szükséges hormonpótló kezelés, jelentősen csökkennek a szövődmények és a felépülés is sokkal gyorsabb. Az egy centimétert meg nem haladó papilláris pajzsmirigyrákoknál vizsgáltuk a kezelés biztonságosságát. Ez a leggyakrabban előforduló elsődleges rosszindulatú pajzsmirigy daganat, ezért létfontosságú a gyors és biztonságos kezelés – mondta.

A fogászat jelene és jövője: riasztó adatok és új technológiai áttörések

2025. március 10.

Hazánk és más országok fogászati állapota aggodalomra ad okot, mivel folyamatosan romló tendenciát mutat az elmúlt évek statisztikái alapján. A technológiai innovációk megjelenésükkel – különös tekintettel a mesterséges intelligenciára – új reményt adhatnak a megelőzésben és a kezelésben. Hogyan alakultak a közelmúlt adatai, milyen új trendek határozzák meg a következő évet, és hogyan változtatja meg az AI a fogászat jövőjét? A Clinident friss körképe.

A legfrissebb globális adatok szerint a fogászati problémák már gyermekkorban elkezdődnek, és a felnőttek jelentős részét érintik. Egy 2024-es tanulmány szerint világszerte az 5-14 éves gyermekek maradó fogainak szuvasodási esetei 1990 és 2019 között 15,25%-kal növekedtek. A fogszuvasodás és egyéb szájüregi problémák népbetegséggé váltak, miközben a technológia rohamos fejlődése új megoldásokat kínál. 2024-ben az AI egyre nagyobb szerepet kapott a diagnosztikában és a fogászati kezelések tervezésében, forradalmasítva az iparágat.

Fogászati válság európai és globális szinten egyaránt

A Világegészségügyi Szervezet (WHO) 2024-es jelentése rendkívül aggasztó képet fest Európa szájegészségügyi helyzetéről. A statisztikák szerint a kontinensünk lakosságának több mint fele küzd valamilyen fogászati vagy szájüregi problémával, több mint 10%-uk súlyos formában, míg a 60-65 éves korosztályban ez az arány már 70-85%-ra emelkedik, ami példátlan egészségügyi kihívást jelent. Különösen aggasztó, hogy a szájüregi rák globálisan a nyolcadik, az EU-ban pedig a férfiak körében a tizenkettedik leggyakoribb daganatos megbetegedés.

Térségünk fogászati állapota különösen kritikus: a lyukas fogak aránya meghaladja a 33 százalékot, ami évente mintegy 335 millió orvosi beavatkozást tesz szükségessé Európában a WHO szerint. A Decayed, Missing, and Filled Teeth (DMFT) index, amelyet az 1930-as évek óta használnak, a fogászati állapot globális mérőszáma, napjainkban a legátfogóbb népességszintű mutatóvá vált. Az index részletesen feltérképezi az egyén fogászati állapotát az elkezdett, hiányzó és tömött fogfelületek összesítésével. Egy felnőttnél a DMFT 0 és 28 között mozoghat. A mutató nemcsak a pillanatnyi állapotot rögzíti, hanem hosszú távú népegészségügyi trendet is mutat. A globális statisztikák rendkívül aggasztóak: világszerte mintegy 3,5 milliárd ember küzd valamilyen fokú fogászati problémával. A fejlett országokban a DMFT átlagértéke 12-15 között mozog, ami azt jelenti, hogy egy átlagos felnőttnek 12-15 fogfelülete érintett valamilyen fogászati beavatkozásban vagy károsodásban.

Mi történik itthon?

Magyarország a fogászati problémák tekintetében Európa egyik leginkább érintett országa, amelyet a WHO adatai is egyértelműen alátámasztanak. A statisztikák rendkívül riasztóak: a 65 éven felüliek 30%-a, a 75 éven felüliek 40%-a teljes foghiánnyal küzd, míg a teljes felnőtt lakosságot tekintve ez az arány 14,1%. A súlyos fogágybetegség előfordulása a 15 év feletti korosztályban 8,6% a WHO 2022-es felmérése szerint. Ezek az arányok jelentősen meghaladják az európai átlagot, ami súlyos népegészségügyi kihívást jelent. A népesség harmadát érintő ínygyulladás mellett Magyarország kiemelkedően magas szájüregi rákos megbetegedési aránnyal rendelkezik. Továbbá a WHO 2020-as adatai azt bizonyítják, hogy ebből mintegy 1600 halálos kimenetelű. A helyzet hátterében több rizikófaktor húzódik meg: az elégtelen szájhigiénés kultúra, a rendszertelen fogászati szűrővizsgálatok, a nem megfelelő táplálkozás – beleértve a magas, napi 55,1 grammos cukorfogyasztást -, a 15 év feletti lakosság körében mért 32,2%-os dohányzási arány, valamint az évi 11,1 liter tiszta alkoholra átszámított egy főre jutó alkoholfogyasztás.

Központban a mesterséges intelligencia lehetőségei és veszélyei

2025. március 10.

Véget ért a 22. Biztonságos Internet Nap/Safer Internet Day (SID)

22. alkalommal tartották meg világszerte a Biztonságos Internet Napot/Safer Internet Day-t. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyerekek és fiatalok biztonságosabb és felelősségteljesebb internethasználatára. A rendezvény mottója: „Együtt egy jobb internetért!” A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által üzemeltetett magyar Safer Internet Center az eseményhez kapcsolódva különleges, internetbiztonsággal kapcsolatos programot szervezett Budapesten, a Magyar Telekom Székházban. A csaknem száz részt vevő gyereknek hacker-, illetve internetbiztonsági foglalkozással készültek, a szülők és pedagógusok pedig tudatosságnövelő előadásokat hallhattak ismert szakemberektől. A SID-hez kapcsolódó dalszerző pályázat ünnepélyes eredményhirdetése a nap egyik fénypontja volt.

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a szervezet csaknem 30 éve foglalkozik a média és az internet fiatalokra gyakorolt hatásával. „A Gyermekmentőnél nem csak ezen a világnapon, de minden egyes nap teszünk azért, hogy az internet egy biztonságosabb hely legyen. Legyen szó gyerekekről, szülőkről vagy technológiai szakemberekről, mindannyiunk felelőssége egy pozitív digitális közösség kialakítása.”

A vendégeket a házigazda Magyar Telekom részéről Gonda Gábor vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettes üdvözölte, aki örömét fejezte ki, hogy ennek a fontos eseménynek ismét a Telekom székháza adhat otthont. Megköszönte a szülők, pedagógusok munkáját, amit nap mint nap végeznek a gyerekek biztonsága érdekében.

Előadást tartott dr. Nagy Tamás r. őrnagy, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Kiberfelderítési Főosztály Kiberfelderítő Osztály megbízott osztályvezetője. Ebben kifejtette, hogy a mesterséges intelligenciával összefüggésben milyen fenyegetések jelennek meg a kiskorúak vonatkozásában, és kiemelte az NGYSZ-szel való együttműködés fontosságát.

Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője a Kék Vonal Lelkisegély-vonal tapasztalatait mutatta be. Elmondása szerint egyre súlyosbodó, komplex problémával keresik meg őket a fiatalok, és egyre több az olyan eset, aminek kapcsán gyermekvédelmi jelzést kell leadniuk.

Mészégető Marcsi, a Telekom családokat segítő platformja, a Hello Szülő főszerkesztője elmondta, hogy az indulásuk óta fontos szerepet szánnak a fiataloknak. „Az Eurostat 2023-as kutatása szerint a fiatalok nagyobb arányban rendelkeznek alapszintű vagy azt meghaladó digitális készségekkel, mint az idősebb korosztály, van mit tanulnunk tőlük. Ezért figyelni kell rájuk, és meghallani őket!”

Dr. Vápár Zsófia, az NGYSZ Safer Internet Centerének hotline szakértője bemutatta, miért jelent az AI a gyerekekre nézve valódi veszélyt. Gyakorlati tanácsokkal buzdította a szülőket arra, hogy a veszélyek csökkentése érdekében mérsékeljék a gyerekek digitális lábnyomát, törekedjenek arra, hogy ne posztoljanak a gyerekekről, ne osszanak meg személyes adatokat, mert ezek az anyagok alkalmasak arra, hogy az AI szexuális bántalmazást ábrázoló tartalmakat generáljon belőlük.

Frey Krisztián etikus hacker a gyerekprogramok ötletgazdája volt. A fiatalok olyan kérdésekre kaphattak választ, hogy milyen kockázatokat rejt, ha nyílt wifi-hálózatokra csatlakoznak fel, illetve a nyilvános USB-porton keresztüli töltés veszélyeit is bemutatta nekik. A legnagyobb sikert egy flipper zero nevű eszköz aratta a gyerekek körében, amely vezeték nélküli hálózatok tesztelésére alkalmas. A kütyü például arra is jó, hogy a belépőkártyákat be tudja olvasni, de kipróbálták azt is, hogyan lehet vele wifi-hálózatot létrehozni, illetve a készüléken található infrával a Telekom tévéképernyőjét ki-be tudták kapcsolgatni.

Iszonyat: az egyszerű sóval mérgeznek bennünket, és ezt mi hagyjuk?!

2025. március 09.

Biztosan te is találkoztál már efféle írásokkal szerte a neten. Hol a Facebookon, hol mindenféle ostobaságokat összehordó oldalakon futunk bele ebbe a történetbe, ami szerint a só remek eszköze annak, hogy megmérgezzék az emberiséget / magyarságot, függően attól, hogy éppen mennyire nacionalista, vagy globalista a szerző. Ez vajon igaz?  

A konyhasó natrium (Na) és klór (Cl) ionokból áll, amelyek ionos kötést alkotnak.
Ez a kötés teszi lehetővé a só kristályos formájának létrejöttét.

Mennyi sót együnk?

A sóban található nátrium fontos az emberi szervezet számára, mivel nélkülözhetetlen a folyadékháztartás, az ideg- és izomműködés szabályozásához.

A lézer ujjlenyomattól a csontritkulásig – indul a Szenior Akadémia tavaszi évada

2025. március 04.

Tizenkét előadással várja február 10-e és május 5-e között az érdeklődőket a Semmelweis Egyetem főként nyugdíjas korosztálynak szóló online előadássorozata. A Szenior Akadémia idei témái között szerepel egyebek mellett az időskori sürgősségi ellátás, a reumatoid arthritis, a csontritkulás, a pszichoterápia és a lézer ujjlenyomat-kutatás is.

Hétfőnként 18 órától az egyetem vezető professzorai, kutatói mutatják be az orvostudomány legújabb eredményeit és a leggyakoribb betegségekre vonatkozó új ismerteket, új eljárásokat a Szenior Akadémia ingyenes, online előadásain. A sorozat nyitóalkalmán, február 10-én dr. Mandl József, a Molekuláris Biológiai Tanszék professor emeritusa etikai kérdésről és az Egészségügyi Tudományos Tanács feladatairól beszél majd, az ezt követő februári alkalmakon pedig szó lesz Nobel Alfréd munkásságáról és a nanomedicináról is.

A márciusi előadásokon a hallgatók bepillanthatnak majd az integratív medicinába, a reumatoid arthritis kezelésébe, az időskori sürgősségi ellátásba, az értágulatok kezelésébe, illetve a csontritkulás megelőzési és kezelési lehetőségeibe is.

Az április prezentációkon az érdeklődők hallhatnak a rosszindulatú tumoros betegségek várható alakulásának előrejelzéséről a bioinformatika eszközeivel, a pszichoterápia és önismeret témájáról és a gyermek hematológiában rejlő új lehetőségekről is.