Információk, érdekességek
Kismedencei fájdalom szindróma
2025. május 21.
Ez az összetett kórkép a betegtől és az orvostól is türelmet igényel.
Ha a beteg az urológusnál a krónikus prosztatagyulladás, a nem bakteriális eredetű prosztatagyulladás – vagy ahogy legújabban nevezik –, a kismedenceifájdalom-szindróma diagnózisát hallja, ezek mind ugyanazt a tünetegyüttest jelölik.
A panaszok leginkább a kismedencében jelentkező fájdalommal kezdődnek, amelyek azonban egyéb területekre, pl. a péniszbe, gáttájékra, combba vagy akár a herébe is kisugározhatnak. A betegeknél ugyanakkor gyakran más jellegű tünetek – pl. vizelési panaszok vagy szexuális diszfunkció – is jelentkezhetnek. A panaszok és az okok változatossága miatt a tünetegyüttes diagnózisa és kezelése komoly kihívást jelent orvosnak és betegnek egyaránt.
A kiváltó tényezők között szerepelhet egyebek mellett
- a medencefenék izmainak hibás működése és
- a fájdalomérzékelés ezzel társuló zavara,
- különböző pszichológiai és viselkedésbeli tényezők,
- a prosztatát érintő vagy idegrendszeri eredetű (neurogén) gyulladásos megbetegedések,
- bármilyen trauma, vagy akár
- az immunrendszer rendellenességei is.
Fáj a térde a futóverseny óta? Nem kell lemondania az edzésről!
2025. május 20.
Túl van a Vivicittán, az UltraBalatonon vagy más futóversenyen és azóta fáj a térde? Bár a pihentetés mindenképp jót tesz az akut fájdalom szakaszában, nem feltétlenül kell lemondania a teljes szezonról, ha idejében felismerik és kezelik a problémát. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája a futókat gyakran érintő futótérd kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Mikor lehet futótérdre gyanakodni?
Az úgynevezett futótérd igen gyakori probléma, jellemzően futók, ugrók és más ugrással, erős és gyakori földet éréssel járó sportolók panaszkodnak a tompa térdfájdalomra. Gyakrabban alakul ki ez a probléma kamaszoknál, fiataloknál és idősebbeknél, és nem kizárólag csak sportolóknál.
A térdkalács ín ugyanis viszonylag könnyen túlterhelődhet a gyakori és túl erős földre érkezéstől. A valóságos ok a combfeszítő izomzat krónikus túlterhelése, ami nagyrészt a nem szakszerűen kivitelezett mozdulatok, a nem jól felépített edzés következménye, bár a fizikai munkát végzők terhelése és egy sérülés is lehet a fájdalom eredője. Eleinte egy „egyszerű” gyulladás alakul ki, ami azonban idővel állandósulhat, és akadályozza a szabad mozgást, sportolóknál a hatékony edzést.
– Akik éppen most futottak le egy számukra hosszabb távot, akár valamelyik nagy futóversenyen, tapasztalhatták, hogy a térdfájdalom sokszor hirtelen, mozgás, futás közben alakul ki, legtöbbször komolyabb fizikai terhelés után. Közvetlenül a térdkalács csúcs körül jelentkezik az éles fájdalom és a nyomásérzékenység, bár az ilyen tünetek forrása nem mindig egyértelmű, ezért minden esetben szükséges, hogy orvos állítsa fel a diagnózist, hiszen ki kell zárni például az olyan súlyos okokat, mint az ínszakadás, a porcleválás – hangsúlyozza Páll doktor.
Milyen tüneteket okozhat még a futótérd?
Akkor lehet futótérdre (vagy más néven ugrótérdre) gyanakodni, ha a kezdeti térdfájdalom tartóssá válik és az alábbi tünetek is kísérik:
– ha bizonyos mozgások fokozzák a fájdalmat, mint például a térdelés, a lépcsőzés, a guggolás,
– ha hosszabb ideig tartó üléskor is fájni kezd a térd,
– ha enyhe duzzanat látszik a térden,
– ha a láb kinyújtásakor súrlódó érzés jelentkezik,
– ha csökken a combizom ereje.
A lapocka fájdalom komplex kezelése: Több mint egy masszírozásra váró izomcsomó
2025. május 02.
A lapocka környéki fájdalom gyakori panasz, amely sokak életminőségét befolyásolja jelentősen. Míg az érintettek többsége azonnali megoldásként egy gyors masszázsban keresi az enyhülést, a szakemberek szerint a probléma gyakran összetettebb, és tartós eredményt csak a fájdalom valódi okainak feltárásával érhetünk el.
A tünetek mögött meghúzódó komplex okok
A lapocka körüli fájdalom diagnosztizálása és kezelése különösen kihívást jelenthet, mivel a fájdalom forrása gyakran nem ott van, ahol a tüneteket érezzük. Ráadásul számos különböző ok állhat a háttérben, amelyek tünetei nagyon hasonlóak lehetnek.
A leggyakoribb kiváltó okok között szerepelnek:
- A Cloward-zónák: A kutatások szerint a gerincoszlop nyaki szakaszánál kilépő idegek elágazási pontjainál található területek, ahová a fájdalom kisugározhat. Ez magyarázza, miért érezhetünk fájdalmat a lapockánknál, amikor valójában a probléma forrása a nyaki gerinc környékén keresendő.
Milyen mozgásszervi fájdalmaknál segíthet a regeneratív orvoslás?
2025. április 21.
A regeneratív orvoslás alapvetően úgy gyógyít, hogy új, egészséges szöveteket „növeszt” a sérülés, károsodás helyén, így akár teljességgel helyreállítva azt. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája azt fejtette ki összefoglalójában, milyen mozgásszervi fájdalmaknál válhat be, ha a test öngyógyító képességét ezekkel a módszerekkel fokozzuk, illetve képessé tesszük a szervezetet arra, hogy felgyorsítsa a regeneráció sebességét és minőségi gyógyulást hozzon létre.
A regeneratív orvoslás testazonos anyagokkal segít
A regeneratív orvoslás (vagy regeneratív medicina) lényege, hogy testazonos anyagokkal segíti elő, gyorsítja fel, teszi teljesebb értékűvé a gyógyulást. Ezek az anyagok, vagyis a vér, a zsír, a csontvelő természetes módon is jelen vannak a szervezetben, ám ha ezek közül a célnak megfelelőt kinyerik és egy speciális eljáráson viszik keresztül, képessé válik arra, hogy visszajuttatva a szervezetbe a saját regenerációs képességet fokozza. Ezzel pedig elérhető fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, összeségében akár a gyógyulás is.
A regeneratív orvoslás több módszert foglal magában, amelyek közül a kezelőorvos a probléma pontos ismeretében választja ki a legmegfelelőbbet. A legismertebb eljárások a kollagén injektálás, a hialuronsav injektálás és a sejtterápiás (vagyis PRP) kezelés.
A sejtterápiás kezelés során a vérlemezkékben gazdag vérplazma, vagyis a platelet-rich plasma játssza a főszerepet. Ez az az agyag, amelynek kritikus szerepe van a sebek, a szöveti sérülések gyógyításában, a törések utáni regenerációban, ugyanis ez a speciális vérplazma aktiválja az őssejteket, hogy új, egészséges szöveteket hozzanak létre – mondja dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája. – Az egyik leggyakoribb problémát jelentő porckopásnál például a vérlemezkékben, vagyis a trombocitákban találhatóak azok az őssejtek, amelyek elősegítik az építő porcsejtek osztódását, a rugalmas porcanyag képződését. Ezen kívül a kezelés hatására csökken a porcsejtek elhalása és lelassul a porc leépülését előidéző gyulladásos anyagok termelődése. A PRP-terápia azonban más eredményt is hoz: az ízületi gyulladás csökkentésével természetes fájdalomcsillapítóként működik, és javítja az ízület mozgathatóságát is.
A pszichoterápiákról röviden
2025. április 17.
A pszichoterápia története röviden
Szigorúan véve a pszichoterápiának alig több, mint száz éves a története. Nem köthető azonban egyetlen ponthoz a pszichoterápiának mint önálló szakmának a megszületése, és a mai napig változik, fejlődik, alakul és keresi a helyét. Ahogy Szőnyi Gábor (2015) is megjegyzi, kérdéses, hogy lehet-e a pszichoterápia történetéről beszélni, ugyanis az ezzel foglalkozó szakirodalomban is inkább egy-egy irányzat, iskolaalapító személy történetével, munkásságával találkozunk. Annyit talán mégis lehet mondani, hogy a pszichoterápia közvetlen előzménye valahol a 19. században található. Megelőlegezve az alábbiakat, a pszichoterápiára is igaz tehát az a megállapítás, amely magára a pszichológiára is: rövid múltja van és hosszú története.
A pszichoterápia létrejöttében fontos szerepet játszott az a tény, hogy az orvosláson belül a lelki zavarok, kórképek önálló kutatási, érdeklődési területté váltak. A pszichés zavaroknak az orvosi tudományok közé emelésében lényeges mozzanat volt a hipnózis (elsősorban olyan francia orvosok, mint Bernheim és Charcot nyomán), ami lehetővé tette a lelki betegségek (akkoriban főként a hisztéria, neurózis) szakszerű, módszeres tanulmányozását és kezelését, teret kialakítva ezzel a gyógyítási gyakorlat fejlődésének.
Ebben az időszakban került előtérbe az orvos betegre gyakorolt befolyása és a kapcsolati rapport fontossága (Mesmer nyomán), ami szorosan kötődött a hipnózis technikájának a kidolgozásához.
A 19. Század végén Sigmund Freud bécsi orvos volt az, aki egy új pszichológiai elmélet (pszichoanalitikus személyiség és fejlődéselmélet, pszichopatológia) és módszertan (a szabad asszociáció technikája) kidolgozásával megalapozta az első szakpszichoterápiát (a pszichoanalízist), ezzel modellt is adván a nem sokkal később megjelenő irányzatoknak. Kialakult a pszichoterápiák ma ismert formai kerete: a terapeuta rendelkezésére bocsátja szaktudását a páciensnek a megbeszélt időben és anyagi feltételek mellett, terápiás egységek (ülések) során, a páciens aktív részvételével egy olyan munkamódban, amely kimondottan és kizárólag pszichológiai.
Az 1900-as évek elején a pszichoanalízis egyre jobban terjedt. Az irányzathoz csatlakozók közül páran kiváltak és önálló, de a pszichoanalízis elméleti és/vagy módszertani alapjaihoz bizonyos mértékben kapcsolódó önálló irányzatokat hoztak létre, amelyeket összefoglalóan mélylélektani iskoláknak nevezünk. Így jött létre a két világháború között a Carl Gustav Jung által alapított “jungi analízis”, illetve az Alfred Adler által létrehozott individuálpszichológiai irányzat. De a pszichoanalízis köpenyéből bújt ki a 20. század első felében a mai napig népszerű tranzakció-analízis (Eric Berne), az egzisztenciaanalízis vagy logoterápia (Viktor Frankl), és a lacanizmus (Jacques Lacan) is.
Ettől az időszaktól, tehát a 20. század első évtizedeitől kezdődően számos pszichoterápiás iskola jelent meg. A legtöbbjük azonban néhány nagyobb irányzathoz köthető elméleti és/vagy módszertani alapon is. A fent említett pszichoanalízisen kívül ilyen nagyobb irányzat (“erőnek” is mondják) a Carl Rogers által megalapított személyközpontú vagy humanisztikus iskola, valamint a viselkedés- és kognitív terápiás irányzat.
Talán zavaros lehet a kép, ha valaki a pszichoterápiás irányzatok, brandek között megpróbál eligazodni, hiszen olyan sok van belőlük. Ha azt vesszük, hogy hány iskola definiálja magát pszichoterápiaként, akkor több százról beszélhetünk (kb. 300). Ugyanakkor azt is lehet mondani (Szőnyi, 2015), hogy “annyi pszichoterápia van, ahány pszichoterapeuta”, mivel minden terapeuta létrehozza saját személyiségén keresztül egyedi munkastílusát, szemléletét, kapcsolódási stílusát. Ezen a szinten elmélet és gyakorlat szervesen összefüggenek egymással.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...236