Információk, érdekességek

Hőártalmak

2026. június 05.

A szervezetnek egyensúlyt kell tartania a hőtermelés és a hőleadás között: az elfogyasztott táplálék elégetése révén és az izommunka során állandóan hő keletkezik, melyet normális körülmények között a hőleadásnak kell ellensúlyoznia.

Az agyban lévő „hőközpont” szabályozó mechanizmusa 36 °C és 38 °C között tartja a test hőmérsékletét. A fokozott hőfelvétel, illetve a csökkent hőleadás következménye az értágulat és az erősebb verejtékezés. Amennyiben ezek túllépik az élettani szabályozás határait: hőártalom keletkezik.

A nagy melegben – különösen, ha a levegő páratartalma is magas – bizonyos betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés), az időskor, a folyadékmegvonás, a rosszul szellőző, szűk ruházat, a fizikai megterhelés a szervezet túlmelegedését okozhatja. A hőártalmak kialakulásában nagy szerepe van az akklimatizációnak, illetve az edzettség hiányának.

X generáció: Önmagaddal is légy felelősségteljes!

2026. június 04.

Lehet, hogy magadra ismersz a következőkben, miszerint gyakran tapasztalsz valamilyen enyhébb tünetet, de úgy érzed, „ráérek még” orvoshoz menni, nincs idő betegnek lenni. Sokan sajnos valóban így tesznek, a panaszok elnyomására koncentrálnak, és aztán mennek is tovább, intézik a dolgaikat.

Ez azonban komoly probléma lehet hosszabb távon, hiszen pont, hogy ebben a korban fontos idejében felismerni a jeleket, és diagnosztizálni a betegségeket, hogy mihamarabb megkezdődhessen a szükséges terápia. Bizonyos esetekben a megelőző intézkedések is elégnek bizonyulhatnak, de ahol feltétlenül indokolt a kezelés, ott ezáltal késleltethető vagy elkerülhető a további romlás.

A legnagyobb akadályt gyakran nem is életmód jelenti, hanem inkább a szemlélet.

Könnyebb azt mondani, hogy még nem kell ezzel foglalkoznom – vagy épp az ellenkezőjét, hogy már mindegy, ezen úgysem változtathatok. Pedig rengeteget lehet tenni azért, hogy a következő évtizedek ne kizárólag a betegségekről szóljanak, hanem az örömteli programokról.

Megelőzhető-e a szívinfarktus?

2026. május 28.

A szívinfarktus olyan esemény, amelyre a legtöbben félelemmel gondolunk, mint olyasmire, ami végzetes és sorsszerű. Holott a legtöbb esetben a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A legfontosabb teendő az érelmeszesedés és a szív-érrendszeri kockázati tényezők felmérése és mérséklése. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa nem csak ezeket a kockázati tényezőket mutatta be, de a legfontosabb megelőző vizsgálatokról is beszélt.

A genetika adott, az életmód választható

A szívinfarktus akkor alakul ki, amikor a szívizmot ellátó koszorúér hirtelen elzáródik, leggyakrabban egy megrepedt plakk vagy vérrög miatt. Magyarországon a szívinfarktus ma már jóval kisebb arányban halálos, mint évtizedekkel ezelőtt, de még mindig súlyos esemény. A legfrissebb hazai adatok szerint az infarktuson átesett betegek kb. 10–15%-a hal meg az első 30 napban, ha pedig időben megtörténik a koszorúér megnyitása (katéteres beavatkozás), a túlélés jelentősen javul. Mindazonáltal természetesen mindent meg kell tenni a kockázat csökkentésért. De vajon mennyiben növeli ezt a kockázatot a genetika és az életmód?

Ne a tüdődaganat legyen a vég!

2026. május 27.

A diagnosztika fejlődése, a modern terápiák már biztosítani tudják azt, hogy a személyre szabott kezeléssel még egy áttétes tüdőbetegség is akár krónikussá tehető.

A tüdődaganat azért is okoz olyan nehézséget, mert általában késői stádiumban fedezzük fel. A korai stádiumnál a gyógyulás nagyobb mértékben lenne garantálható.

Mint minden daganattípusnál, ennél is nagyon fontos a korai felismerés és a beteg felelősségtudata.

A genetikai adottságok csak részben determinálják a betegséget. Ami sokkal inkább döntő, az az életmód. És ebben nagy az egyén felelőssége. A rendszeres napi mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, ami rostban, gyümölcsökben, zöldségekben gazdag étrendet jelent, ez alapvetően fontos. Lényeges a családi példamutatás. Ez az a közösség, ami meghatározó, innen indul minden. Az életmód és a szűrőprogramok lehetősége is ennek a közösségnek a biztosítéka. Ez tud motiváló lenni. Egymást tudják informálni, támogatni, befolyásolni a családtagok.

Rövid séták csökkenthetik az időskori cukorbetegség kockázatát

2026. május 20.

Az étkezések utáni negyedórás séta megelőzheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását az idős embereknél. A több rövid gyaloglás éppoly hatásos, mint a napi egy hosszú – mutatta ki egy amerikai tanulmány.

Evés után magas a vércukorszint

Az étkezés utáni séta jól szabályozza a vércukorszintet – idézi a BBC hírszolgálata a George Washington Egyetem kutatását. Az evést követően megemelkedő vércukor növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, ezért a legrosszabb választás pihenni egyet étkezés után.

Loretta diPietro kutatásvezető szerint az amerikai tanulmány elsőként vizsgálta a kockázatos időszakban végzett kis testmozgás hatását. Elmondta, a cukorbetegséget megelőző állapotból (glükóz intolerancia) a 2-es típusú diabéteszhez vezető út kulcstényezője az evés utáni magas vércukorszint.