Információk, érdekességek

Mit csináljak, ha vérszegény vagyok?

2024. március 12.

Fotó: 123rf.com

A vörösvérsejtek képzéséhez vasra van szükség – ennek hiánya az anémiák leggyakoribb oka. A vas a hemoglobin legfontosabb alkotórésze, ez köti meg és szállítja a sejtekhez az oxigént. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű vas, akkor nem képződik elegendő hemoglobin, és vérszegénység alakul ki.

A vérszegénység (anémia) leggyakoribb tünetei a sápadtság, fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, izomgyengeség, szédülés, fejfájás, aluszékonyság, a figyelem és a koncentrálóképesség romlása.

Mi okoz vérszegénységet?

Vérszegénység okai két fő csoportba oszthatóak: vagy azért csökken a vörösvértestek száma, mert kevés termelődik, vagy mert túl sok vész el. A termelés csökkenthet a csontvelő károsodása, pl. sugárterhelés vagy mérgező anyagok következtében, vagy ha a képzéshez nem áll rendelkezésre valamilyen anyag, pl. vas, B12-vitamin, folsav. A vörösvérsejtvesztés kialakulhat vérzés következtében, illetve ha a vörösvértestek fokozott mértékben esnek szét.

Számos krónikus betegséghez is társulhat vérszegénység. A leggyakrabban veseelégtelenség, májelégtelenség, daganatok, illetve hormonális betegségek következtében jelentkezik.

Hogyan előzhetem meg a vérszegénységet?

Magas vastartalmú növények: búzacsíra, zabpehely, napraforgómag, bab, borsó, lencse, spenót, köles, petrezselyem. Vas nagyobb mennyiségben a húsfélékben is található. Minél sötétebb a hús, annál több vasat tartalmaz.

A vas hasznosulását egyéb élelmiszerek is befolyásolhatják, ha olyan anyagokat tartalmaznak, melyek a vassal a bélben oldhatatlan komplexet képeznek, és ezzel megakadályozzák a felszívódást. Ilyen a csersav (kávéban, fekete teában), a fitinsav (gabonában, korpában), a foszfát (üdítőitalokban, felvágottakban). Ezzel szemben a C-vitamin mintegy négyszeresére növelheti a vasfelszívódást, mivel megakadályozza az oldhatatlan komplexek kialakulását.

Vashiányt okoz az elégtelen vasbevitel (pl. fogyókúra vagy nem kellő hozzáértéssel összeállított vegetáriánus étrend), de anémia oka lehet vasfelszívódási zavar (pl. gyomorsavhiány, bélbetegségek), vérveszteség (nőknél az erős vagy elhúzódó menstruáció), és a megnövekedett szükséglet (terhesség, szoptatás) is. Nagyon fontos a vashiány okának felderítése, mivel esetenként súlyosabb betegségek, pl. a gyomor, bélcsatorna alig észrevehető, de folyamatos apró vérzései állhatnak a háttérben.


Szaunával a szívroham elkerüléséért

2024. március 12.

A szauna száraz melege meghosszabbíthatja a középkorú férfiak életét, mivel jelentősen csökkenti náluk a szívroham kockázatát!

Fotó: 123rf.comAkár 63 százalékkal is csökkentheti a középkorú férfiak szívrohamkockázatát a „szegény ember gyógyszertára”, ahogy a finnek nevezik a forró kamrát, ám a pontos mechanizmust, ahogy a szauna védi a szív egészségét, egyelőre nem ismerik – idézte a The Daily Telegraph a Kelet-finnországi Egyetem tudósainak a Jama Internal Medicine orvosi szaklapban megjelent tanulmányát.

Heti négyszeri szaunázás, csodákra képes

A kutatók 2315, 42-60 éves, Finnország keleti részén lakó férfit követtek 21 éven át. Ezalatt 190 résztvevő szenvedett hirtelen szívhalált, 281-en hunytak el szívkoszorúér-betegségben, 407-en szív- és érrendszeri kórban. Összesen 929-en haltak meg.

  • Az adatok azt mutatták, hogy akik rendszeresen szaunáztak, azokat kevésbé érintették a szívproblémák. A hirtelen szívhalál kockázata 22 százalékkal alacsonyabb volt azoknál a férfiaknál, akik heti kétszer-háromszor szaunáztak, és 63 százalékkal mérséklődött azoknál, akik heti négy-hét alkalommal keresték fel a forró kamrát.
  • A szívkoszorúér-betegségek miatti halálozásnál hasonló adatokat találtak: heti két-három alkalom 23 százalékkal, heti négy-hét alkalom 48 százalékkal csökkentette a probléma esélyét.
  • A szív- és érrendszeri elhalálozások aránya 27 százalékkal mérséklődött a heti kétszer-háromszor, 50 százalékkal a négyszer-hétszer szaunázóknál.

Rita Redberg, a Kaliforniai Egyetem munkatársa, a Jama International Medicine szerkesztője úgy vélekedett, hogy bár nem tudni, miért éltek hosszabb ideig a gyakrabban szaunázó férfiak – a forró kamrában töltött pihenőidő, a több nyugalmat lehetővé tevő életstílus vagy esetleg a szaunabeli társaság miatt -, az biztos, hogy „az ott eltöltött percek hasznosan töltött időt jelentenek”.

Minél több, annál jobb

Tovább csökkentek a kockázatok azoknál, akik egy-egy alkalommal általában tovább tartózkodtak a forró kamrában. Akik 11-19 percig izzadtak, azoknál 11 százalékkal, akik 19 percnél tovább maradtak a forróságban, azoknál 52 százalékkal csökkent a hirtelen szívhalál esélye.


A testtartást javító és fájdalmat enyhítő stretching

2024. március 11.

Fotó: gettyimages.com

Kevesebb feszültség és több mozgékonyság – többek közt ez lehet a poszturális (testtartással kapcsolatos) nyújtás (stretching) eredménye. A nyújtó gyakorlatok korrigálják a rossz testtartást, erősítik az izmokat, enyhítik a stressz okozta fizikai feszültséget  és fájdalmakat.  De hogyan induljunk el, ha még soha nem foglalkoztunk vele, noha szükségünk lenne rá? Íme néhány információ és egy ajánlott gyakorlatsor hozzá.

Számítógép előtt dolgozunk, és gyakran fáj a hátunk, nyakunk, derekunk? A sok ülés vagy a feszült trapézizom (csuklyásizom) bizony akár hasogató fájdalmat is okozhat ezeken a területeken. A poszturális nyújtás segít kíméletesen „helyre tenni” mindazon részeket, ahol fáj.

Eredetileg az élsportolók sérüléseinek a gyógyítását segítette elő ez a fajta nyújtási technika, de napjainkban bárki alkalmazhatja. Több mint 50 éve fedezte fel Jean-Pierre Moreau francia kineziológus és edző, akinek szakmai útját leánya, Laurence folytatja. Módszerük mára már mintegy 300 célzott, statikus testtartásból áll a mélyhátizmok megmozgatására és erősítésére. Míg a gyakorlatok alatt a fokozatos nyújtásra és összehúzásra koncentrálunk, a statikusan végzett technika azt foglalja magában, hogy a nyújtott pozíciót bizonyos ideig megtartjuk.

Milyen előnyökkel jár?

Testtartásunkat az izomtónus határozza meg. Elegendő fizikai aktivitás hiányában az izmok gyengülnek, testtartásunk megváltozik, krónikus fájdalmak jelenhetnek meg 

A poszturális stretching enyhíti a mély testtartási izmok fájdalmát, javítja az izomtónust, függőleges helyzetben dolgoztat. Biztosítja a test rugalmasságát, mozgási tartományát és növeli a légzési kapacitást. Ezek a hatások már négy-öt gyakorlati óra után megmutatkoznak. Azonnali hatás emellett a teljes fizikai és mentális relaxáció, mivel a szükséges koncentráció arra „kényszerít”, hogy ne gondoljunk másra, mint a pillanatnyi testedzésre.

Ki gyakorolhatja?

Szinte mindenki, kortól és fizikai állapottól függetlenül. Ez a technika minden testhez alkalmazkodik, tekintet nélkül az olyan lehetséges korlátokra, mint pl. csípő probléma, elerőtlenedő térd, nyak-. és hátfájás vagy gerincferdülés. A számunkra nem megfelelő gyakorlatok helyett, mert pl. fájdalmasak, mindig lehet találni egy másik, alkalmas változatot, és így a sérülések is elkerülhetők. A stretching egyébként különösen ajánlott az aszimmetrikus sportot űzőknek (tenisz, golf, squash) az egyensúlyba hozás érdekében.

Hogyan zajlik egy óra?

Egyszerű utasítások sorozata alapján végezhetjük a mozdulatokat: támaszkodjunk a talajra, hajlítsuk a térdet, emeljük fel és tárjuk szét a karokat stb. Semmi bonyolult, de a testtartás lassú és fokozatos kialakulásának folyamatában az egész testrészt vesz, a lábujjaktól a fejtetőig, nyújtva vagy összehúzva az izmokat. A cél az, hogy megvalósítsuk a pontos, a testtartás izmaira nézve hatékony mozdulatot. Azután sajátos (rekeszizom) légzést alkalmazzunk, amely a gerinc stabilizációjáért felelős. Valamivel több, mint egy percig tartsuk a testtartást, mielőtt ellazulnánk, összeszednénk magunkat, és áttérnénk a következő testtartásra. Amihez nem kell különösebb fizikai állóképesség, hanem csak koncentráció és magunkra figyelés szükséges…


A tüdőszűrés jelentősége

2024. február 27.

Magyarországon a tuberkulózis (tbc) visszaszorítására az 1960-as években kötelező tüdőszűrési rendszer került bevezetésre.

Fotó: pexels.comA kötelező lakosságszűrés évenkénti mellkasi röntgenvizsgálaton, ernyőképszűrésen alapult. A tüdőszűrés célja elsősorban a tbc-s betegek megtalálása, a tüdőrákos betegek korai felismerése ennek „melléktermékeként” jelenik meg. A gümőkóros megbetegedések gyakoriságának 25‰-es határ alá csökkenése a lakossági kötelező tüdőszűrés változását vonta maga után. 2013. július 1-jétől az általános lakossági tüdőszűrés helyett rizikócsoportos szűrés valósul meg.

A fejlett nyugati országokban és hazánkban is vezető haláloknak számít a tüdőrák, és sajnos már nem csak a férfiak körében; a nők esetében a 2. vezető halálok. A tüdőrák kialakulásának legfontosabb rizikófaktora a dohányzás.

Hogyan változott meg a tüdőszűrés rendszere?

Az új tbc-s megbetegedések alacsony száma indokolta a hazai kötelező tüdőszűrési rendszer átalakítását. Megszűnik a lakosság egészére (30 év feletti korcsoportra) vonatkozó, általánosan kötelező tbc felderítésére irányuló tüdőszűrés. Ernyőképszűrés elvégzésére az állandó lakcím szerinti tüdőszűrő állomáson van lehetőség. A tüdőszűrés nem igényel előkészületet, fájdalommentes. Terhesség esetén: az első 3 hónapban a magzat érzékeny a röntgensugár okozta károsodásokra, de elővigyázatosságból a terhesség végéig kerülni kell a röntgenvizsgálatokat. Szoptató kismamákra nem jelent veszélyt a tüdőszűrés során ért röntgensugárzás.

2014. január 1-jétől évente egyszer kötelesek tüdőszűrésen részt venni:

• hajléktalanok,

• hajléktalanokat befogadó menedékhelyek dolgozói, utcai szociális munkát végzők,

• azok az önkéntesek, akik hetente min. 16 órát hajléktalanokkal foglalkoznak,

• büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó dolgozói,

• büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottjainál a befogadás napjától számított 15 napon belül, valamint a befogadás napjától számítva évente egy alkalommal,

• befogadó állomások, közösség szállások dolgozói,

• rendőrségi fogdák és őrzött szállások dolgozói,

• egészségügyi szolgáltatók patológiai és sürgősségi osztályainak dolgozói,

• pulmonológiai osztályok és mikrobiológiai laboratóriumok egészségügyi dolgozói,

• tbc-s betegekkel érintkező személyek.

Tüdőszűrés ajánlott:

• 40 év felett – térítésmentesen igénybe vehető!

Tüdőszűrés igénybe vehető a következő esetekben:

• 18–40 éves kor között, foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat céljából – beutaló és 1700 forint térítés ellenében!

• Szakképzési intézményekben vagy felsőoktatási intézményben oktatásban részesülők szakmai alkalmassági vizsgálatai céljából – beutaló szükséges, de ingyenes.

Milyen tünetek utalhatnak tuberkulózisra?

• Véres köpet.

• Állandó kínzó, száraz köhögés, krákogás.

• Mellkasi fájdalom.

• Fogyás.

• Éjszakai izzadás.

A megyei tiszti főorvos elrendelheti a kötelező tüdőszűrést (ingyenes) a 30 év feletti lakosság körében, ahol 100 ezer főre vetítve a tbc-megbetegedések száma meghaladja a 25-öt. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 2013. december 31-ig kötelező, Hajdú-Bihar vármegyében jelenleg elemzések folynak, így visszavonásig kötelező a tüdőszűrés.


Demencia és Alzheimer-kór – így előzd meg!

2024. február 26.

A felnőttkori feledékenység megnehezítheti a munkavégzést és a mindennapi teendők hatékony elintézését, de negatív hatással lehet a társas kapcsolatokra is. 

Világszerte februárban tartják az átlagéletkor növekedésével globálisan egyre többeket érintő demencia- és Alzheimer-kór tudatosításának hetét. Fontos téma, mivel az emlékezetvesztés, zavarodottság és az önellátási képességek csökkenése mind az érintettek, mind családtagjaik mindennapi életét jelentősen megnehezíti. Az életminőség megőrzése és a demencia megelőzése érdekében a tudatosság kulcsfontosságú.  

Mit jelent pontosan a demencia? 

A demencia az agy működésének jelentős csökkenése, a memória zavaraival, a gondolkodás és a szociális képességek hanyatlásával járó tünetegyüttes. Bár a feledékenység önmagában nem feltétlenül jelent demenciát, akár a legelső tünetek egyike is lehet. A demencia kialakulásának kockázata 65 éves kor fölött már igen magas, de fiatalabb korban is vannak a kialakulására hajlamosító tényezők. Magyarországon a demenciával élők száma folyamatosan növekszik, részben az elöregedő népesség miatt.

A 65 évesek 10%-át érinti valamilyen formában a demencia, majd a kialakulásának valószínűsége nagyjából ötévente megduplázódik, és a 85 év feletti korosztálynak már  50 százalékát érinti. A demencia négy stádiumát különböztetik meg, az enyhe feledékenységtől a teljes leépülésig.

Az Alzheimer-kór és hajlamosító tényezői

 Az időskori demencia, azaz szellemi és fizikai leépülés hátterében az esetek 80 százalékában az Alzheimer-kór áll. Az Alzheimer-kór esetén a központi idegrendszer gyulladások és kóros elváltozásai az agyi idegsejtek közötti kapcsolatok megszűnéséhez, illetve az idegsejtek pusztulásához vezetnek. Ennek következtében romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége, egészen addig, míg a legegyszerűbb hétköznapi feladatokat sem képes már elvégezni.

A betegség gyakorisága folyamatosan nő a várható élettartam emelkedésével. Az életkor előre haladtával súlyosabbá váló agyi betegség kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. Ugyanakkor a szakértők kiemelik az életmód fontosságát, mivel az olyan „civilizációs betegségek”, mint az elhízás, diabétesz, magas vérnyomás és koleszterinszint, erősen hajlamosítanak az Alzheimer-kór kialakulására. Kevesen tudják, hogy az Alzheimer-kórt 3-as típusú diabétesznek is nevezik, ez a betegség szorosan kötődik a vércukor szinthez és az inzulinszabályozáshoz.

A kognitív rendellenességek (ideértve a demenciát és az Alzheimer-kórt is) egyértelműen összefüggnek az alvás minőségével. Összességében kimondható, hogy a rosszul alvóknál ilyen jellegű agyi betegségek 68 százalékkal nagyobb arányban fejlődtek ki, mint a jó alvóknál. Számos tanulmány rámutat, hogy az egyedül élők, vagy akik csak kevés szociális kontaktussal rendelkeztek, 60 százalékkal nagyobb arányban váltak demenssé. 


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...153