Információk, érdekességek

A biztonságos napozás

2026. június 15.

Fotó: pixabay.comMinden évben újabb és újabb, egyre nagyobb védelmet nyújtó napozószerekkel rukkol elõ az ipar, ön napozáskor mégsem érezheti magát teljes biztonságban. Viszonylag keveset tartózkodjon a napon, annál többet az árnyékban, válassza ki és alkalmazza ésszerûen a napozószereket - ez a biztonságos barnulás titka!

Mottó: Mértékletesen napozzon!

A napsütés pozitív hatást gyakorol a lelkiállapotra.

IGAZ Ezt az állítást minden orvos megerõsítheti. Fõként a szem recehártyája által érzékelt fény az, amely - a kedélyállapot hormonjának (melatonin) szabályozása révén - erõteljesen javítja a kedélyállapotot, és feltölti az embert energiával.


Hogyan előzzük meg a strandolás okozta fertőzéseket?

2026. június 11.

Fotó: freepik | www.magnific.comElőző cikkünkben a fürdőzés és strandolás veszélyeiről olvashatott. Az egy helyen összegyűlő sok ember, a vizes közeg, a meleg időjárás a meleg víz kedvez egyes kórokozók terjedésének. A fertőződés megakadályozása érdekében különösen fontos a higiéniai szabályok betartása.

Bárhol is fürdőzünk tartsuk be a fürdők kiírásait, figyelmeztetéseit, mind a zuhanyozás, mind a fürdési idő, mind a fürdőben való kulturált viselkedést illetően.

Mindig zuhanyozzunk le alaposan fürdés előtt és után is. Az előzuhanyozás alapvető higiéniai előírás, melyre a fürdőkben tábla is figyelmeztet.

Vizes fürdőruhát a fürdés után ne tartsuk hosszú ideig magunkon, lehetőség szerint cseréljük szárazra, a nedves fürdőruha ideális környezetet teremt a gombák és baktériumok elszaporodásának.

Medencés fürdőknél a lábmosó használata elengedhetetlen, a medencébe való belépés kizárólag ezen keresztül történjen, így csökkenthetjük a szennyeződés medencébe kerülésének esélyét.

Ne igyunk a vízből még véletlenül sem, erre kiemelten figyeljünk gyermekeinknél is.


Hőártalmak

2026. június 05.

Fotó: freepik | www.magnific.com

A szervezetnek egyensúlyt kell tartania a hőtermelés és a hőleadás között: az elfogyasztott táplálék elégetése révén és az izommunka során állandóan hő keletkezik, melyet normális körülmények között a hőleadásnak kell ellensúlyoznia.

Az agyban lévő „hőközpont” szabályozó mechanizmusa 36 °C és 38 °C között tartja a test hőmérsékletét. A fokozott hőfelvétel, illetve a csökkent hőleadás következménye az értágulat és az erősebb verejtékezés. Amennyiben ezek túllépik az élettani szabályozás határait: hőártalom keletkezik.

A nagy melegben – különösen, ha a levegő páratartalma is magas – bizonyos betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés), az időskor, a folyadékmegvonás, a rosszul szellőző, szűk ruházat, a fizikai megterhelés a szervezet túlmelegedését okozhatja. A hőártalmak kialakulásában nagy szerepe van az akklimatizációnak, illetve az edzettség hiányának.


X generáció: Önmagaddal is légy felelősségteljes!

2026. június 04.

Fotó: dragoscondrea © 123RF.com

Lehet, hogy magadra ismersz a következőkben, miszerint gyakran tapasztalsz valamilyen enyhébb tünetet, de úgy érzed, „ráérek még” orvoshoz menni, nincs idő betegnek lenni. Sokan sajnos valóban így tesznek, a panaszok elnyomására koncentrálnak, és aztán mennek is tovább, intézik a dolgaikat.

Ez azonban komoly probléma lehet hosszabb távon, hiszen pont, hogy ebben a korban fontos idejében felismerni a jeleket, és diagnosztizálni a betegségeket, hogy mihamarabb megkezdődhessen a szükséges terápia. Bizonyos esetekben a megelőző intézkedések is elégnek bizonyulhatnak, de ahol feltétlenül indokolt a kezelés, ott ezáltal késleltethető vagy elkerülhető a további romlás.

A legnagyobb akadályt gyakran nem is életmód jelenti, hanem inkább a szemlélet.

Könnyebb azt mondani, hogy még nem kell ezzel foglalkoznom – vagy épp az ellenkezőjét, hogy már mindegy, ezen úgysem változtathatok. Pedig rengeteget lehet tenni azért, hogy a következő évtizedek ne kizárólag a betegségekről szóljanak, hanem az örömteli programokról.


Megelőzhető-e a szívinfarktus?

2026. május 28.

Fotó: staras © 123RF.com

A szívinfarktus olyan esemény, amelyre a legtöbben félelemmel gondolunk, mint olyasmire, ami végzetes és sorsszerű. Holott a legtöbb esetben a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A legfontosabb teendő az érelmeszesedés és a szív-érrendszeri kockázati tényezők felmérése és mérséklése. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa nem csak ezeket a kockázati tényezőket mutatta be, de a legfontosabb megelőző vizsgálatokról is beszélt.

A genetika adott, az életmód választható

A szívinfarktus akkor alakul ki, amikor a szívizmot ellátó koszorúér hirtelen elzáródik, leggyakrabban egy megrepedt plakk vagy vérrög miatt. Magyarországon a szívinfarktus ma már jóval kisebb arányban halálos, mint évtizedekkel ezelőtt, de még mindig súlyos esemény. A legfrissebb hazai adatok szerint az infarktuson átesett betegek kb. 10–15%-a hal meg az első 30 napban, ha pedig időben megtörténik a koszorúér megnyitása (katéteres beavatkozás), a túlélés jelentősen javul. Mindazonáltal természetesen mindent meg kell tenni a kockázat csökkentésért. De vajon mennyiben növeli ezt a kockázatot a genetika és az életmód?


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...184