Információk, érdekességek

Egy csepp szúrópróba

2026. november 14.

Fotó: serezniy © 123RF.comEgyetlen csepp vér és néhány másodperc – ennyi szükséges egy vércukorméréshez.

Szeretné, hogy Erős Antónia ellenőrizze az Ön vércukrát is?

A diabétesz világnapjához kapcsolódva novemberben újra elindítja az Egy Csepp Figyelem Alapítvány az Egy csepp szúrópróbát, hogy minél több ember figyelmét felhívja a rendszeres ellenőrzés és a cukorbetegség korai felismerésének jelentőségére.

Az alapítvány csaknem tíz évvel ezelőtt már megszervezte a programot: szakápolókkal keresték fel a televíziók, rádiók és online szerkesztőségek munkatársait, ahol műsorvezetők és újságírók is vállalkoztak vércukormérésre. A kezdeményezés célja már akkor is az volt, hogy a mérés egyszerűségén keresztül irányítsa rá a figyelmet arra, milyen fontos időnként ellenőrizni a vércukorszintünket.


Székrekedés elleni szempontok

2026. november 14.

Fotó: serezniy © 123RF.com

A székrekedés sokak életét, mindennapjait befolyásoló kellemetlen állapot. Negatív hatással lehet a napi tevékenységekre, a munkára és akár a szociális életre is!

A székrekedés olykor időszakosan, rövid ideig áll fenn, de van olyan eset is – ez a gyakoribb –, amikor hosszabb ideig, akár hetekig, hónapokig tartó krónikus állapot alakul ki.

A tünetek az idő múlásával egyre csak fokozódnak. Először csak puffadás és teltség-, feszülésérzés alakul ki, ami később akár görcsökig is eljuthat. Minél erőteljesebbek a tünetek, annál biztosabb, hogy valamely más betegség is fennáll. Ennek kivizsgálására orvosi közreműködés szükséges.

Amennyiben valamilyen alapbetegség az okozója és a székrekedés a másodlagos tünet, akkor akár a betegség kezelésével csökkenhet a probléma súlya, illetve meg is szűnhet minden kellemetlen tünet. Ha a székrekedés valamely más okból alakul ki, akkor a táplálkozás megváltoztatása, illetve a mozgásterápia adhat esélyt a javulásra!

A krónikus székrekedés valójában civilizációs ártalom!

Okai azok a mozgásszegény, élelmi rostot és folyadékot kerülő, viszont stresszt és rohanást halmozó mindennapok, amiktől egyre többen és egyre jobban szenvednek. A mozgásszegénységben élő, sokat ülő ember bélmozgásai, vagyis a bél perisztaltikája lecsökken, így a salakanyagot lassan továbbítja, ehhez társulhat még ugyanezen okból egy vérellátási, keringési zavar, amely miatt a felszívódás is zavarttá válik.


Fogmosás - hatékonyan

2026. november 12.

Fotó: nensuria | www.freepik.comMindnyájan tudjuk, hogy a napi többszöri fogmosás döntõ szerepet játszik a száj és a fogak higiéniájának biztosításában, egészséges állapotának fenntartásában és a fog(íny)betegségek megelõzésében.

De vajon azzal is tisztában vagyunk-e, hogyan válasszuk meg a fogápolási eszközöket, és tudjuk-e azokat a helyes idõtartammal, megfelelõ módon és idõben használni? Ha nem teljesen egyértelmû a válaszunk, jobban tesszük, ha tájékozódunk e téren, és megfogadjuk az alábbi jó tanácsokat is!

Minden étkezés után mosson fogat!

Ideális esetben ezt a jól ismert szlogent mindennap követnünk kellene, és kitartóan, három hosszú percig kellene fogat mosnunk. Emellett természetesen nem lenne szabad semmit ennünk a fõétkezések között, mellõzve a munkahelyen és otthon egyaránt oly gyakori nassolást (a jó alak megtartása érdekében is), de persze kivétel lehet ez alól a zöldség-gyümölcs fogyasztása uzsonnára. Ezt a szabályt azonban sokan és sokszor nem tartjuk be. Amikor például a menzán ebédelünk vagy az iroda konyhájában megmelegítve, sietve elfogyasztjuk a rendelt vagy otthonról hozott ételt, gyakran nincs módunk az étkezés utáni fogmosásra. De ha mégis, arra végképp nem érünk rá, hogy három teljes percet szenteljünk erre a tevékenységre. Így elõfordul, hogy épp csak végigsiklunk a fogainkon, és átöblítjük a szánkat fogkrémes vízzel - az is hasznosabb, mintha teljesen elhagynánk az ebéd utáni fogápolást. Van úgy azonban, hogy tényleg lehetetlen a napnak ebben az idõszakában fogat mosnunk. Ez esetben rágjunk el egy cukormentes rágógumit vagy együnk meg egy almát. Mindkettõ segít megtisztítani a fogakat anélkül, hogy maradékot hagyna a fogak közötti résekben.


Ezért veszélyes az ülőmunka

2026. november 01.

Az ülőmunka nem csak a mozgásszervekre veszélyes, hanem a belső szervekre is rossz hatással van. A gerinc fájdalmas betegségei mellett az agyvérzés, a szívinfarktus, a szívnagyobbodás és a vesebetegségek rizikófaktorát is növelheti az ülő életmód. A veszélyekre Dr. Darabosné Tim Irma, a Semmelweis Egyetem ETK Fizioterápiai Tanszék oktatója és Dr. Werling Klára belgyógyász figyelmeztet.

Ön tudja, hogy kell helyesen ülni?

A gyógytornász tapasztalata szerint az emberek többségének nincs kellő információja a helyes ülésről. Aki naponta több órát ül, jó ha tudja, hogy az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás.

A helytelen üléskor majdnem kétszeresen (180 százalékosan) terhelődnek a porckorongok, az álláshoz képest. Ha mindez a nyomás állandóan féloldalasan és egyenetlenül jelentkezik, kialakulnak a mozgásszervi betegségek, például a porckorongsérv vagy a meszesedés.

A helytelen ülés súlyos következményei

A gyógytornászok azt is hangsúlyozzák, hogy a rossz tartás nemcsak a vázrendszerre, hanem az izmokra és a szalagokra is rossz hatással van, amely szintén fájdalmat okozhat. A túlterhelés miatt a szövetek keringése és anyagcseréje is rossz lesz, amely elváltozáshoz vezet, mindez veszélyezteti a csonthártya, az ízületi szalagok, a porcfelszínek épségét, kialakulnak a degeneratív elváltozások.

A megoldás: a rendszeres mozgás

Mindezek elkerülésére a célzott aktív mozgás a megoldás. Mozgással jó vérellátást biztosítunk az izmokban, ami a szív és a tüdő egészségének megőrzéséhez is hozzájárul. A mozgás azt is elősegíti, hogy a csontállomány ne épüljön le (ne degenerálódjanak a csontfelszínek, amelyeket egyenetlenül terhelünk), a mozgás hiánya pedig számos belgyógyászati problémát okozhat.


Néhány perc mozgás is segíthet megelőzni a munkahelyi hátfájást

2026. november 01.

Fotó: elnur © 123RF.com

A tartós ülés, az egyoldalú fizikai terhelés és a mozgáshiány egyaránt növelheti a gerinc- és ízületi panaszok kockázatát. Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője szerint a munkahelyeken a cigiszünetek mellett a néhány perces mozgásszüneteknek is természetessé kellene válniuk. Az úgynevezett „mozgássnackek”, például a nyújtózás, a karkörzés és az egyszerű átmozgató gyakorlatok segíthetnek a mozgásszervi panaszok megelőzésében. A szakértő hangsúlyozta: a vállalati egészségprogramokból a gyártósori dolgozók és a gépjárművezetők sem maradhatnak ki, a megelőzésben pedig a munkáltatók támogatása és a vezetői példamutatás is meghatározó.

A jogszabályi előírások értelmében a képernyő előtti munkavégzéskor 50 percenként 10 perc szünetet kellene biztosítani a dolgozóknak. A gyakorlatban azonban a munkavállalók ezt a szünetet a leggyakrabban kávézásra vagy dohányzásra használják fel.

Miért ciki a nyújtózás az irodában?

„Míg a cigiszünetre való levonulás a vállalati kultúrában teljesen elfogadott, addig az egyterű irodákban végzett aktív nyújtózást vagy a megmerevedett nyak- és hátizmok átmozgatását sokszor értetlenség vagy élcelődés kíséri” – hívta fel a figyelmet Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője. Majd így folytatta:
„Gyakran tapasztaljuk, hogy a dohányzók érdekérvényesítő képessége sokkal erősebb a munkahelyeken, mint azoké, akik aktívan szeretnének tenni az egészségükért.”


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...188