Információk, érdekességek

Fontosak az egészségügyi szűrések

2026. április 08.

Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is

Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!

– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?

– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.

Halláscsökkenés – Így ismerhetjük fel időben!

2026. április 06.

A családtagok szerepe kulcsfontosságú, hogy időben szakemberhez kerüljön az érintett.

„Nincs baj a hallásommal” – szokták azonnal rávágni az idősebb páciensek, ha megkérdezem, hogy jól hallanak-e? Arra pedig, hogy járt-e mostanában hallásvizsgálaton, csak alig néhányan felelnek igennel. Ha éppen családtag is jelen van a rendelőben, akkor nem ritkán ők azért jelezni szokták, hogy ha van rá mód, vizsgáljuk meg a hallást is egy fülmosás és a fülészeti vizsgálat után.

A halláscsökkenés jelei először inkább a közeli hozzátartozóknak tűnnek fel. Hangosabban szól a tévé, gyakrabban kérdez vissza a rokon: Tessék?

Gyermekként – a születésünktől kezdve – szerencsére évente szűrik, hogy van-e valamilyen probléma a fülünkkel.

Felnőttkorban csak bizonyos munkahelyeken alkalmasság kapcsán vagy panasz esetén. Körülbelül 55-60 éves korunkban akkor is érdemes meglátogatni egy hallással foglalkozó szakértőt, ha nem tapasztalunk magunkon halláscsökkenést.

Mit tehetünk a szemünket veszélyeztető környezeti hatások ellen?

2026. március 31.

A modern életmódunkkal járó napi intenzív monitor- és képernyő-használat, illetve az UV-sugárzás és a környezetszennyezés egyaránt megterhelik és károsíthatják a szemet. Mégis nagyon keveset teszünk szemünk egészségéért, pedig a preventív lépések sok esetben hatékonyan megelőznék az egyre fiatalabb korban jelentkező komolyabb szemproblémákat. Cikkünkben összegyűjtöttük a szemünket érő káros hatásokat és megoldásokat kínálunk az ezekkel szembeni védekezésre. 

A modern kor új jelensége a számítógépes látás szindróma, amely a hosszú ideig tartó monitorhasználat következtében alakul ki. Az egész nap képernyő előtt dolgozó felnőttek különösen ki vannak téve ennek az állapotnak. Gyakori tünetei közé tartozik a szemszárazság, irritáció, illetve a homályos látás. A problémát több tényező okozhatja, például a tartós fókuszálás, a nem megfelelő képernyő-beállítás vagy az, hogy a monitor előtt jelentősen csökken a percenkénti pislogások száma. A megelőzés alapja a munkaállomás ergonomikus kialakítása: a monitor legyen karnyújtásnyi távolságra, felső éle pedig szemmagasság alatt. Fontos a rendszeres szünetek beiktatása, például a 20-20-20 szabály betartása is sokat segíthet (minden 20 percben nézzen el 20 méterre egy pontra 20 másodpercig), valamint a megfelelő világítás biztosítása, amely csökkenti a tükröződést és a szem terhelését. 

A képernyők által kibocsájtott kék fény rövid hullámhosszúságú (400-500 nm) fotonjai a szemben olyan fotokémiai reakciókat idézhetnek elő, amelyek szemfelszíni és retinakárosodásokkal köthetők össze, és amelyek szemszárazságot, szürkehályogot, zöldhályogot vagy akár diabéteszes retinopátiát okozhatnak. A kék fénnyel szemben van lehetőség védekezni, léteznek erre a célra speciális szűrő szemüveglencsék, amelyeknek a használata fontos lehet ezen károsodások megelőzésében. 

Ha tavasz, akkor szeplõ és májfolt

2026. március 28.

Mire ügyeljenek azok, akiknek bõrén ilyen festékzavarok vannak, és milyen módszerekkel halványíthatjuk a foltokat?

A tavasz érkezését csalhatatlanul jelzik az elõbújó szeplõk és májfoltok. Mire ügyeljenek azok, akiknek bõrén ilyen festékzavarok vannak, és milyen módszerekkel halványíthatjuk a foltokat? A részletekrõl dr. Boros-Gyevi Márta, az Oxygen Medical bõrgyógyász –kozmetológusa, a www.ogygenmedical.hu szakértõje beszélt.

A bõrtípus sokat elárul
Tavasszal a nap állásszögének következtében a mi éghajlati viszonyaink között éri a legtöbb ultraibolya (UV-B) sugárzás a Föld felszínét. Nem mindegy tehát, hogy testi adottságainkat figyelembe véve milyen mértékû sugárzásnak tesszük ki magunkat.
Természetesen az egyes bõrtípusok másképpen alkalmazkodnak a napfényhez, a mediterrán típusúak nyilván jobban, mint az északiak. A bõr jellegzetes színét a felhámban mûködõ speciális sejtek tárolják és juttatják el a felhám sejtmagvai fölé, mintha napernyõvel védenék a sejtekben osztódó fehérjéket. Döntõ tényezõ, hogy ismerjük a bõrünk fénytûrését, fototípusát.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.