Információk, érdekességek

Mi növeli a szembetegségek kockázatát?

2026. szeptember 29.

Legtöbben jobban félünk a látásvesztéstől, mint a rák, a stroke, a szívbetegség és más súlyos betegségek kialakulásától, legalábbis erre mutatnak rá különböző nemzetközi tanulmányok. Bár azt feltételezzük, hogy jól ismerjük a jó látás megőrzéséhez szükséges tudnivalókat, valójában a többségnek csekély a tudása ezen a területen. Ez az ismerethiány pedig növeli egy-egy szembetegség kialakulásának kockázatát.

Az American Academy of Ophthalmology (Amerikai Szemészeti Akadémia) megbízásából 3512 amerikai felnőtt körében végzett online felmérés egészen meglepő eredményt hozott. A kutatásban részt vevők 81%-a azt állította, pontosan tisztában van azzal, hogy mi az a három betegség, ami a vakság kialakulásáért okolható. Ehhez képest ötből csak egy ember tudta megnevezni ezt a három kórt: a glaukómát, az időskori makula degenerációt, valamint a diabétesszel összefüggő látásvesztést.

A tájékozatlanság árthat a szemnek

„A legtöbb ember nincs tisztában olyan alapvető tényekkel, amelyek megvédhetik őket a tartós látásromlástól – kezdi Dr. Gaál Zsuzsanna, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa. Például kevesen tudják, hogy egyes szembetegségek és belgyógyászati problémák már azelőtt komoly károkat tehetnek a látásban, mielőtt észlelnénk a kór tüneteit. Ez egyrészt azért lehetséges, mert az agyunk alkalmazkodik a lassú látáscsökkenéshez, másrészt sokan egyszerűen a korral járó látásromlásnak tulajdonítják a jelenséget. Mindkét esetben akkor fordulnak csak orvoshoz, ha a tünetek már valóban zavarók, esetleg korlátozzák a mindennapi tevékenységeket.”

Az õszi megfázásokról

2026. szeptember 26.

Az õszi iskola-, óvodakezdéssel a közösségbe kerülõ gyermekek gyakrabban betegednek meg az új kórokozókkal való elsõ találkozás következtében. A fertõzés azután bekerül a családba, újabb megbetegedéseket okozva a felnõttek körében is.

Igazán szép, napfényes napokkal köszöntött be idén az õsz, de a reggelek és az esték már nagyon hûvösek. A nyári laza öltözetet megszokva nehezen kezdjük el elõvenni a melegebb ruhadarabokat. A napi nagy hõmérsékletingadozás miatt csökken az orrnyálkahártya védekezõképessége, így a vírusok, baktériumok könnyebben tudnak megtelepedni és elszaporodni a felsõ légutakban.

Az õszi iskola-, óvodakezdéssel a közösségbe kerülõ gyermekek gyakrabban betegednek meg az új kórokozókkal való elsõ találkozás következtében. A fertõzés azután bekerül a családba, újabb megbetegedéseket okozva a felnõttek körében is.

Gyanújelek, tünetek, vizsgálatok - A csontritkulás megelõzése, kezelése

2026. szeptember 23.

Mi az oszteoporózis?

A csontritkulás a csonttömeg egyenletes és fokozódó megfogyatkozása. A csontszövet mikroszerkezete károsodik, a csontminõség romlik, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

Az emberi csontokban az élet folyamán párhuzamosan zajlik a csontbontás és csontépítés folyamata. 25-30 éves korra kialakul a végleges testmagasság. Ezt követõen a csontbontás meghaladja az építés ütemét és lassan, fokozatosan veszítünk a csonttömegünkbõl. Nõknél a változás korában átmenetileg mind a csontbontás, mind a csontépítés felgyorsul, de a bontás kifejezettebb. Férfiaknál késõbb, fokozatosan csökken a csonttömeg. Ha a csonttömeg kritikusan alacsony szintre csökken (törési küszöb), a csont minimális erõhatásra eltörik.

A csúcscsonttömegbõl fokozatosan csökken a csont mennyisége. Ha kis csúcscsonttömeget tudtunk elraktározni fiatal korunkban, hamarabb elfogy a csontunk, elõbb elérjük a kritikus törési küszöböt. A csonttömeget csökkentõ tényezõk túlsúlyba kerülésével a csöves csontok (pl. combcsont középsõ része, alkarcsontok) vastagsága csökken; a szivacsos csontokban (pl. gerinccsigolya, a combcsont csípõízület-közeli része) a csontgerendák elvékonyodnak, elszakadnak, majd teljesen felszívódnak.

Óvja szeme világát!

2026. szeptember 17.

Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.

De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.

"Szûkülõ" világ

És mi van akkor, ha valamelyik érzékszervünk nem mûködik jól? Még annyit sem érzékelhetünk, mint amennyi megadatott! Nem pusztán egészségügyi problémáról, kisebb kellemetlenségrõl van szó, amely megnehezíti életünket, sokkal több forog kockán: érzékelõ-antennánkkal együtt világképünk is eltorzulhat!

A szem esetében különösen kritikus a helyzet, hiszen a valóságról alkotott modellünket mintegy háromnegyed részben a vizuális információk alapján alkotjuk meg. Anyanyelvünk tükrébe nézve látjuk meg igazán, mennyire fontos is nekünk a szemünk: ha valamit féltünk, azt mondjuk, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére!

Vigyázzunk a májunkra!

2026. szeptember 13.

A máj életfontosságú szervünk, testünk legnagyobb „vegyi üzeme”.

A máj feladatai szerteágazók: létfontosságú anyagokat állít elő, központi szerepet játszik a szervezet anyagcsere-folyamataiban, a zsírok feldolgozásához szükséges epét termeli, méregtelenítő funkciókat lát el. Érdemes hát nagyon vigyázni rá! Májkárosodás több irányból is kialakulhat, amelyekre oda kell figyelni.

Vírusfertőzés

A májgyulladás (hepatitis) okozója a hepatitis A-, B- és C-vírus. A betegség általában heveny tünetekkel, sárgasággal kezdődik, de előfordul, hogy szinte tünetmentesen zajlik le. Az akut hepatitis rendszerint teljesen meggyógyul, de néha krónikussá válik, és fokozatosan májsejtpusztulást okoz.

Elhízás, cukorbetegség

Az elhízás, a cukorbetegség is károsíthatja a májat. Ilyenkor ugyanis a májsejtekben zsír halmozódik fel, ami a májfunkciók romlásához vezet.