Információk, érdekességek

Mi a zoonózis?

2026. január 15.

Az állatról emberre terjedő megbetegedéseket összefoglalóan zoonózisoknak nevezzük. Aki állatot tart, annak számolnia kell annak veszélyével, hogy kis kedvencétől – jelen esetben kutyájától, macskájától – esetleg „elkap valamit”. Azonban semmiképp sem kell kétségbe esni, fontos a betegség megelőzése, felismerése és kezelése.

Veszettség

Az egyik, talán legismertebb zoonózis a veszettség.
Hazánkban jogszabály határozza meg az állatok veszettség elleni oltásának rendjét. A kutyák évi egyszeri veszettség oltása kötelező, macskák esetében nincs ilyen jellegű jogi szabályozás, azonban a szabadban is járó macska veszettség elleni oltása éves szinten indokolt.
A betegséget egy vírus – Rabies – okozza, főképp a fertőzött állat nyálával, harapásával terjed.
A fertőzés és az első tünetek megjelenése közötti időszak alatt a kutya viselkedése megváltozhat. Kedvencünk hirtelen félénkké, ingerlékennyé vagy rendkívül agresszívvé válhat, majd túlzott nyálzása figyelhető meg. A betegség mielőbbi felismerése kulcsfontosságú, s így a végkimenetele visszafordítható.
A vadon élő állatoknak, veszettség elleni oltási program keretében, évente kétszer, tavasszal és ősszel veszettség elleni vakcinát tartalmazó csalétkeket helyeznek ki.

Férgesség

A kutya férgesség egy olyan állapot, amelyben a kutya szervezetében különböző bélférgek telepedhetnek meg és szaporodhatnak el. Ezek a paraziták szinte bármely életkorú és méretű kutyát megtámadhatnak, legyen szó kölyökkutyáról vagy idős, jól tartott házikedvencről. A férgek elsősorban a bélrendszerben élnek, de egyes fajok más szervekbe is eljuthatnak. A férgesség nem csupán egy „koszos” kutya betegsége – akár a legjobban gondozott, rendszeresen állatorvoshoz hordott eb is elkaphatja. Ezért is olyan fontos a megelőzés, az időszakos szűrés és az azonnali kezelés. A kutya szervezetében levő féregpeték az állat simogatásával, székletének érintésével a testünkbe kerülhetnek, ezzel mi is megfertőződhetünk. Féreg fertőzés a macskákat is érinti, különösen a kijárós, de a benti cicák féregtelenítése is rendszeresen javasolt. Megelőzésénél fontos a rendszeres féreghajtás, valamint kis kedvencünkkel történt érintkezést követően az alapos kézmosás.

Az extrém hideg miatt fokozott készültséget kért az NNGYK

2026. január 09.

A rendkívüli téli időjárás fokozott egészségügyi kockázatot jelent, elsősorban a veszélyeztetett csoportok számára. A biztonságos és zavartalan betegellátás fenntartása érdekében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) időben megtette a szükséges intézkedéseket, és felkérte az egészségügyi ellátórendszer szereplőit az extrém hideg időjárásra való felkészülésre. Egyúttal kéri a lakosságot, hogy a rendkívüli hideg idején fokozottan figyeljen önmagára és környezetére.

A folyamatos és biztonságos betegellátás érdekében az NNGYK arra kérte a fekvőbeteg-ellátó intézményeket, hogy az extrém hideg időjárásra tekintettel tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Ennek keretében kérte, hogy mérlegeljék a dializált, valamint kúraszerű ellátásban részesülő betegek ideiglenes fekvőbeteg-ellátását. A patikákat arra kérték, hogy ellenőrizzék és töltsék fel készleteiket. Különösen figyeljenek a sürgősségi gyógyszerekre, a krónikus betegek orvosságaira, valamint az ügyeleti időszakban várható igényekre, hogy elkerüljék az időjárás okozta esetleges ellátási akadozást.

Az extrém hideg időjárás különösen veszélyes az idősekre, a csecsemőkre és kisgyermekekre, a krónikus betegségben szenvedőkre, a mozgásukban vagy mentálisan korlátozott személyekre, a szociálisan hátrányos helyzetűekre, valamint a hajléktalan emberekre. Az idősek szervezete a hidegre fokozottan reagál: az alacsony hőmérséklet növeli a szív- és érrendszer terhelését, emelheti a vérnyomást, szívritmuszavart idézhet elő, valamint súlyosbíthatja a légúti és anyagcsere-betegségeket. A krónikus betegek számára ezért különösen fontos, hogy extrém hidegben lehetőség szerint ne tartózkodjanak huzamosabb ideig a szabadban.

Túlfogyasztás és hulladék – A karácsony láthatatlan számlája

2025. december 31.

A karácsony a meghittség, az összetartozás és a „csak egyszer van egy évben” varázsa. Csakhogy a gyertyafény és a csillogó csomagolópapír mögött egyre gyakrabban felvillan a másik oldal is: az ünnepi túlfogyasztás, amely hulladékot, extra energiahasználatot és komoly karbonlábnyomot termel.

Világszinten az ünnepi időszak alatt a karbonlábnyom hozzávetőleg 6%-kal magasabb, mint az év más szakaszaiban. Egy 2024-es brit kutatás még sokkolóbb képet fest: egy átlagos felnőtt karácsonykor naponta több mint 500 kg CO₂-egyenértékű kibocsátásért felelhet, vagyis a „szokásos” napi szint több mint húszszorosáért. Nem véletlen, hogy klímavédők a karácsonyt a „világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájaként” is emlegetik: a vásárlási roham, a logisztika, a csomagolás, a fűtés és a díszkivilágítás fokozott használata mind hozzájárul a túlterheléshez.

A szemét mennyisége is látványosan nő: az ünnepi szezonban akár 30%-kal több háztartási hulladék keletkezhet. A Black Friday idején beszerzett termékek egy része rekordgyorsan válik hulladékká – egyes becslések szerint akár 80% is rövid úton a szemétben vagy égetőben végezheti. Ehhez jön a „kényszerajándékok” jelensége: a megfelelési kényszerből megvett, alig használt tárgyak előállítása ugyanúgy nyersanyagot és energiát igényel, mint bármi más, a végén mégis a fiók mélyén vagy a kukában kötnek ki.

És miközben minden csillog, a villanyóra sem alszik: az Egyesült Államokban a karácsonyi világítás éves fogyasztása kb. 6,63 milliárd kWh, ami nagyjából 14 millió hűtőszekrény éves energiaigényének felel meg. A fényár ráadásul fényszennyezést is okoz: a cikk szerint decemberben sok nagyváros éjszakai fényerő-növekedése az űrből is érzékelhető.

Karácsony képernyőmentesen

2025. december 26.

Mikor nyúltál utoljára a telefonodhoz? Öt perce? Vagy még el sem tetted reggel óta? A magyarok naponta átlagosan 6 óra 10 percet töltenek online, ebből 3 órát mobilon, 1 óra 48 percet szentelve a közösségi médiára[1]. A közelgő karácsonyi ünnepekkor a szeretteink körében eltöltött idő tökéletes alkalom arra, hogy tudatosan szakítsunk az egészségre és a társas kapcsolatainkra is káros, túlzott online jelenléttel, és felismerjük, hogy a digitális detox nem luxus, hanem égető szükséglet. A Budai Egészségközpont szakembere ehhez ad hasznos tippeket.

A magyarországi felnőtt lakosság háromnegyede az ébredéstől számított egy-két órán belül már online van, a 18-29 évesek 42 százaléka pedig szinte abban a pillanatban nyúl a telefon után, ahogy kinyitja a szemét[2]. A diákok harmada az összes szabadidejét ülve tölti, naponta legalább négy órán át a mobilon lógva vagy a számítógép előtt[3]. Miközben a közösségi médiában görgetünk, videókat nézünk vagy a képernyőt bámulva játszunk, a testünk és az agyunk fokozatosan megadja magát.

Amikor már a testünk jelez

„Egyre több olyan pácienssel találkozunk, akik krónikus nyaki és vállfájdalommal, fejfájással vagy gerincproblémákkal érkeznek hozzánk, és kiderül, hogy a kiváltó okok között jelentős szerepet játszik a napi többórás telefonhasználat. A folyamatos lefele nézés, az úgynevezett „mobiltelefon-nyak” ráadásul nemcsak a nyaki csigolyákat terheli túl, hanem az arcbőr megereszkedését is okozza. Minél több időt töltünk lehajtott fejjel a képernyő fölött, annál látványosabb a gravitáció munkája az arcon” – mondja Andrássy Fanni, a Budai Egészségközpont pszichológusa.

Az elektronikus eszközök (mobiltelefon, tablet, laptop, okostévé vagy videójáték-konzolok) ma már szinte minden pillanatban lekötik a figyelmünket. A túlzásba vitt használatukból eredő fizikai tünetek listája pedig hosszú és ijesztő: krónikus fejfájás, látásromlás, tartós hátfájás, mozgáshiány okozta elhízás, sőt akár fokozott ráncosodás. A mentális hatások ugyanakkor talán még aggasztóbbak. A folyamatos online jelenlét szorongást, alvászavart, koncentrációs nehézségeket okoz, és a fiatalok körében egyre gyakoribb az internetfüggőség. A 12-18 évesek 31,3 százaléka enyhe, 21,2 százaléka mérsékelt, 10,1 százaléka pedig súlyos függőséget mutat[4].

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.