Információk, érdekességek

Óvjuk környezetünket!

2026. szeptember 14.

Hőség, hőkatlan, hőkupola, aszály, vízhiány, földrengések… Mi történik? Talán mi okozzuk mindezt? A kutatók szerint az elmúlt 100 évben több állat- és madárfaj halt ki, mint az azelőtti 12 ezer évben, ami az utolsó jégkorszak óta eltelt.

Irtjuk a fákat, az erdőket, a föld tüdejének mondott amazóniai esőerdő részeit, mert a „civilizációnknak” kell a terület. A Föld felszínét az űrtől csak kb. 40 mérföldnyi atmoszféra választja el. Nyolc milliárd ember számára ez csak 40 mérföldnyi levegő! És akkor az állatokról még nem is beszéltünk, amelyek között vannak számunkra nagyon fontos haszon- és társállatok, ők is lélegeznek.

A fák és a növények biztosítják számunkra az oxigént, vagyis az életet. Kizárólag azért tudunk élni itt a Földön, mert a fák és a növények folyamatosan megújítják nekünk az oxigéntartalékunkat, és tőlük kapjuk a gyümölcsöket, zöldségeket is. Közvetve az állati húst is, mert azok pedig növényeket esznek.

Veszélyes webáruházi termékek

2026. szeptember 14.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) célzott ellenőrzési program keretében folytatta az Európai Unión kívüli, online piacterekről rendelt termékek vizsgálatát. Az ékszereket követően ezúttal háztartás-vegyipari termékeket és illatosítókat ellenőriztek a szakemberek, és megállapították, hogy a vizsgált termékek egyike sem felelt meg az alapvető címkézési követelményeknek.

Az NNGYK által vizsgált tíz háztartásvegyipari termék egyikén sem szerepeltek a veszélyt jelző piktogramok, és hiányoztak a veszélyekre, a biztonságos felhasználásra, valamint a baleset esetén szükséges teendőkre vonatkozó információk. Hasonló eredmény született az illatosítók esetében is.

További problémát jelentett, hogy a termékek címkéin nem szerepelt magyar nyelvű leírás. A vásárlást megelőző hirdetések sem tartalmazták a szükséges biztonsági információkat, sőt egyes esetekben a csomagolása, megjelenése és kinézete alapján sem volt egyértelmű a termék rendeltetése.

A szabályok betartása kiemelten fontos, mivel a háztartási vegyszerek jelentős része bőr- és szemirritációt okozhat, egyes anyagok pedig súlyos egészségkárosodást is előidézhetnek. Az illatosítók esetében egyes összetevők allergiás reakciót válthatnak ki az arra érzékenyeknél. A tünetek az enyhe nyálkahártya-irritációtól a légúti panaszokig terjednek, és súlyos esetben akár fulladásveszély is kialakulhat. Egy esetleges mérgezés vagy baleset esetén fontos, hogy a terméket egyértelműen be lehessen azonosítani, ami megfelelő címkeinformációk nélkül nem lehetséges.

Csípések

2026. szeptember 10.

A szúnyog, a bolha, a kullancs nemcsak minket, hanem házi kedvenceinket is megtámadja, sõt megbetegíti. Ha nem vigyázunk, ez ránk nézve is veszélyes lehet.

- Hány petét képes naponta egyetlen nõstény bolha lerakni?
- Egyetlen nõstény bolha akár napi 50 petét is képes lerakni és ezt heteken keresztül megszakítás nélkül folytatni.

- Igaz-e, hogy a bolhák bélférgeket is terjesztenek?
- Igen. Az elkapott, szétrágott és lenyelt bolhák a kutyák szervezetébe juttatják az uborkamagképû galandféreg fejlõdési alakjait, amelyekbõl a kedvenc állat beleiben kifejlett bélférgek alakulnak ki. A bolhás eb gyakorlatilag bélférges kutyának is számít!

- Az elõbbi férgek emberre is veszélyesek?
- Igen. Az uborkamagképû galandféreg nem megfelelõ higiéniás viszonyok mellett átjuthat a kutyákból az emberekbe és õket is károsíthatja.

Gombagyűjtés, mérgezés nélkül

2026. szeptember 04.

A gombák közül aránylag kevés alkalmas emberi fogyasztásra, ezért ha a természetben gombát szed valaki, annak körültekintően kell eljárnia! Az ehető gombákat a mérgezőktől nehéz elkülöníteni, ehhez szakértelem, tudás, tapasztalat szükséges.

Fontos tudni, hogy nem csak a mérgező gombától lehet megbetegedni. Egyes étkezési gombák csak alapos sütés-főzés után fogyaszthatók, mert hőre elbomló méreganyagot tartalmaznak. A nem mérgező gombák is megbetegíthetnek, mert a gomba nehezen emészthető és a gombás étel gyorsan romlik.

Minden leégés egy életre szól!

2026. augusztus 29.

A Magyar Dermatológiai Társulat és az Euromelanoma bőrrákmegelőzési kampánya már kisgyermekkortól ajánlja a helyes UV-védelem oktatását.

Mivel a bőrrákos megbetegedések jelentős részében az UV-sugárzás a legfontosabb környezeti tényező, a betegség megelőzésében kiemelt szerepe van a primer prevenciónak, azaz a fényvédelem helyes gyakorlatának. A veszélyes elváltozások korai felismerése érdekében – szekunder prevencióként – ugyancsak elengedhetetlen a havonta elvégzett önvizsgálat, a gyanújelek ismerete és a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés. Fontos, hogy bármilyen gyanús bőrelváltozással forduljunk mielőbb bőrgyógyászhoz, hiszen a késlekedés komoly következményekkel járhat.

Mit tegyen – mit ne tegyen

• 11 és 16 óra között, illetve magas UV-index esetén ne tartózkodjon közvetlen napsütésben, keressen árnyékos helyet.
• Használjon a bőrtípusának megfelelő, magas faktorszámú napvédő készítményt, és kétóránként vagy fürdőzés/ úszás után ismét kenje be a bőrét.
• A naptejet 15-30 perccel azelőtt vigye fel a bőrére, hogy napra megy, és ne hagyja ki a lábfejet, kézfejet, fület és az orrot sem.
• Ha tartósan a szabadban tartózkodik, viseljen arcot árnyékoló kalapot vagy sapkát, illetve a teljes testet takaró, jól szellőző (esetleg UV-szűrős) ruházatot.
• A tűző napsütés ellen mindig – nemcsak a strandon, de a kertben, sportolás és szabadtéri munka közben is – védekezzen.
• Mutasson jó példát a gyermekeinek: vigyázzon rájuk, tanítsa őket is a fényvédelemre, hogy minél korábban kialakuljanak náluk a helyes prevenciós szokások.
• Ismerje meg a bőrtípusából adódó lehetséges kockázatokat, és tartsa szem előtt azokat, amikor a szabadba megy.
• A szolárium használatánál már egy alkalom is növelheti a bőrrák kockázatát.
• A D-vitamin-készletek pótlása céljából nem kell napoznia. Tavasszal elegendő napi 15 perc napfürdő, télen D-vitamin szedése javasolt.
• Viseljen UV-szűrős napszemüveget. Ha pedig már megtörtént a leégés, kérjen tanácsot a gyógyszerészétől.