Információk, érdekességek

Sün! Sün! Sünvédelem!

2024. szeptember 15.

Kép: Michael Jeske / PixabayNem tudom, észrevettétek-e már, mennyivel többen mentenek macskát, mint sünt. Egyrészt ugye a macska cuki, simi-simi, doromb-doromb, szeri-szeri. A sün ehhez képest (bár lehet cuki, de) bök, büdös, és csöppet sem együttműködő.  

Aztán jön az a szitu, hogy mész át a 4 sávos Nagy Lajos király útján, már a 3. sávnál tartasz, mikor egyszer csak sün.

Tart ő is odaátra. Tempósan, mint egy másnapos ammonitesz.

Mindeközben a 32-es busz is jön a maga útján, téged még észlel tán. Mi legyen a sünnel?

Ilyenkor az lesz a sünnel, hogy fölkapod, és tényleg bök, tényleg büdös, és tényleg csöppet sem együttműködő.

Kisebb istenek segedelmével valahogy átliffensz a túlpartra sünöstül, ignorálva a 32-es busz sofőrjének megjegyzéseit, s nem elképzelve, vajon mennyire bök és mennyire büdös ő. Aztán elengeded.

Zensün, zensofőr, nyárvég, boldogság.

Te mentettél-e már sünt?


HPV-oltás: az egyetlen esély, hogy a méhnyakrák ne követeljen emberéletet

2024. augusztus 20.

A HPV-fertőzés a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség, amelyen az emberek 50-80 százaléka átesik sokszor anélkül, hogy tudatában lenne a fertőzésnek. A vírus hosszú távú jelenléte akár rosszindulatú daganatok kialakulásához is vezethet, amelyeknek azonban nagy része megelőzhető védőoltással – ezt szolgálja a kamaszkorban az iskolai programban ajánlott oltás – hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Mészner Zsófia, a Gyermekgyógyászati Központ csecsemő és gyermekgyógyász, infektológus, védőoltási szaktanácsadója.

Fotó: 123rf.comA méhnyakrák csak az egyik súlyos szövődmény

A HPV (humán papillomavírus) mozaikszó alatt valójában egy nagy víruscsaládot értünk, ami számtalan megbetegedésért felelős. A fertőzés terjedése elsősorban szexuális úton, közvetlen bőr-bőr, bőr-nyálkahártya kontaktus révén történik, és az anyától a csecsemőre is átadható szülés közben – mondja Prof. Dr. Mészner Zsófia.

Hozzáteszi: sokszor nem is szerzünk róla tudomást, mivel immunrendszerünk megbirkózik vele, és tünetmentesen, spontán elmúlik. A huzamosabb ideig fennálló HPV-fertőzés azonban hámelváltozásokhoz vezethet, amelyekből rosszindulatú daganatok, így például méhnyakrák is kialakulhat. Ezek alapján beszélhetünk alacsony és magas kockázatú HPV-típusokról. 

„Az alacsony kockázatú HPV-törzsek jóindulatú, bár igen nehezen kezelhető és rendkívül kellemetlen szemölcsöket okozhatnak a bőrön és a nyálkahártyán (külső nemi szerveken, a végbélnyíláson, illetve a szájban és torokban). A magas kockázatú, rákkeltő HPV-törzsek valamelyikével történő megfertőződés esetén méhnyak-, szeméremtest, hüvely-, pénisz- és végbélrák, valamint a fej-nyak daganatos megbetegedése is kialakulhat. A rákos megbetegedések körülbelül 5 százalékát a HPV okozza világszerte, köztük hazánkban 4-500 nő életét követeli a méhnyakrák”.

A HPV okozta elváltozások és betegségek kezelésével több szakterület (nőgyógyász, urológus, bőrgyógyász, sebész) foglalkozik, ugyanakkor a vírus ellen nem létezik specifikus gyógymód. A fertőzés korai felismerésében és a későbbi szövődmények megelőzésében rendkívül fontosak a szűrővizsgálatok, a megelőzés egyik leghatékonyabb módja pedig a HPV elleni védőoltások alkalmazása. 

Védőoltással a HPV ellen

A leggyakoribb humán papilloma vírus (HPV) által okozott megbetegedések megelőzésére történetileg háromféle készítmény, két-, négy-, illetve kilenc komponensű oltóanyag létezik. Ezek közül jelenleg már a 9 komponensűt használjuk, mely a HPV kilenc szerotípusa ellen nyújt védelmet – magyarázza Prof. Dr. Mészner Zsófia, ám a fennálló fertőzés, rákmegelőző állapot, illetve a már kialakult megbetegedés gyógyítására nem alkalmasak. A készítmény a szerotípusok tisztított fehérjéit tartalmazza (tehát élő vírust nem tartalmaz), és védelmet ad a méhnyakrákot leggyakrabban okozó szerotípusok ellen. 

A méhnyakrák esetek mintegy 70 százalékát a HPV16 és a HPV18 szerotípusok okozzák, ezek ellen védett az első oltóanyag, majd ez egészült ki a későbbiekben két, illetve további öt szerocsoporttal:

-A 2 komponensű (bivalens) oltás: a HPV 16, 18 

-A 4 komponensű (quadrivalens) oltás: HPV 6, 11, 16, 18 

-A 9 komponensű (nonavalens oltás): HPV 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58


Láthatatlan veszélyek a medencékben

2024. augusztus 13.

Fotó: 123rf.com

Egész nyáron, de kifejezetten a hőhullám ideje alatt sokan választják a strandolást. Legyen szó fürdőkről vagy természetes vizekről, nehéz szabad helyet találni vízközelben. A nagy melegben és strandolás közben érdemes odafigyelnünk egészségünkre: fontos ilyenkor a folyamatos folyadékpótlás, a káros UV sugarak, valamint a napszúrás elleni védelem is. Vannak azonban olyan láthatatlan veszélyforrások, amik ellen nem ilyen egyszerű a védekezés: a nem megfelelően karban tartott vizekben olyan baktériumok és kémiai anyagok lehetnek, amik komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Farkas Bencét, a SYNLAB környezetanalitikai üzletágvezetőjét arról kérdeztük, hogy honnan tudhatjuk, hogy fürdőzésre alkalmas egy strand vize, és mire figyeljünk, ha el akarjuk kerülni a fertőzéseket.

A látogatók egészségének megőrzése érdekében elengedhetetlen a vizek minőségének folyamatos ellenőrzése. A SYNLAB számos balatoni és velencei-tavi strand, illetve Magyarország több nagy fürdőkomplexumának vízminőség vizsgálatáért felel, mindemellett laboratóriumi kirendeltségeik országos szinten jelen vannak. A méréseik során mikrobiológiai és kémiai paraméterek ellenőrzésére kerül sor, melyek információt adnak a fürdővíz állapotával, szennyezettségével kapcsolatban. A vizsgált paraméterek közé tartozik pl. az E.coli, Enterococcus vagy a Legionella baktérium, illetve többek között a víz pH-ját, maradék fertőtlenítőszer (legtöbbször klór) tartalmát és egyéb kémiai összetevőit is mérik.

Bizonyos betegségek nyáron még kockázatosabbak

Strandok, fürdők esetében a vizsgálatok elvégzéséről az üzemeltetők gondoskodnak, viszont a saját, otthoni medencék esetében sem szabad elfeledkezni a víz minőségének ellenőrzéséről, ugyanis a nem megfelelő vízkezelés bőr- és szemirritációt okozhat és egészségügyi kockázatot jelenthetnek a vízben lévő mikroorganizmusok is. Egyes baktériumok, például a Pseudomonas aeruginosa jelenléte egészséges szervezetre jellemzően nem jelent veszélyt, de legyengült immunállapotban súlyos fertőzést okozhat. A pálcika alakú baktérium sebeket, szőrtüsző- és bőrfertőzéseket, a külső és belső fül enyhe, esetekben igen súlyos fertőzését okozhatja.


Élelmiszer-hulladék, élelmiszer-pazarlás

2024. július 18.

Az élelmiszer-hulladék az ellátási lánc szinte egész hosszában, minden résztvevőnél megjelenik a betakarítástól a szállításon, a raktározáson, a kereskedelmi láncok polcain át egészen a fogyasztó konyhájáig, asztaláig. Ez egy globális jelenség, amely rendkívül súlyos következményekkel jár mind gazdasági, mind pedig ökológiai szempontból.

Fotó: liudmilachernetska © 123RF.comA NÉBIH (Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal) definíciója szerint „élelmiszer-hulladéknak számít minden olyan élelmiszer vagy élelmiszer-alapanyag, amit valamilyen okból nem emberek fogyasztanak el. Ezek között vannak ún. nem elkerülhető (pl. csont, kávézacc, tojáshéj) és elkerülhető (pl. lejárt, helytelen tárolás miatt megromlott) hulladékok. Élelmiszer-pazarlásnak ezen utóbbi kategóriába tartozó termékek számítanak, amelyek kizárólag emberi figyelmetlenségből mennek veszendőbe”. Pazarolhatunk készételt és alapanyagot is.

Nézzünk a számok mögé!

A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations, vagyis az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete) adatai alapján évente a Földön megtermelt összes élelmiszer 14%-a, mintegy 400 milliárd dollár értékben vész el a betakarítástól kezdődően, és ehhez jön még 17% veszteség a kereskedelmi és a fogyasztói szinteken.

2019-ben globálisan 931 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, ebből 61% származott a háztartásokból, 26% a vendéglátásból és 13% a kereskedelemből.

Az Eurostat 2022-es jelentése szerint az Európai Unióban évente 57 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a termőföldtől az asztalig, ami egy átlagos EU-s állampolgárra vetítve 127 kg/fő. Ez a legutóbbi, 2012-es adatokhoz képest csökkenést mutat, akkor ugyanis 173 kg-ra becsülték az egy főre eső élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ennek több mint felét a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladékok teszik ki. A háztartások esetében szintén a csökkenés irányába mozdultak el a számok, a korábbi 92 kg/fő/év mennyiség most 70 kg/fő/év. Magyarországon az EU-s átlaghoz képest kevesebb élelmiszer-hulladék keletkezik (66 kg/fő). Az elkerülhető élelmiszer-hulladék (amit pazarlásnak hívunk) mennyisége a 25,2 kg/fő/év, ez 24%-os csökkenés a 2016-os adatokhoz képest a NÉBIH Maradék Nélkül Program felmérése szerint. Ezek alapján a 2022. szeptemberi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 35 000 Ft értékű élelmiszert pazarol el (azonban tekintettel a zajló gazdasági folyamatokra, érdemes lehet korrigálni az összeget). Hazánk háztartási élelmiszer-pazarlása még így is jelentős, évi 245 000 tonna. A feleslegesen megvásárolt, majd kidobott élelmiszerekből 450 000 ember lakhatna jól egy éven keresztül, úgy, hogy mindennap 3 alkalommal bőséges étkezést kapna.

Ezek az adatok különösen elgondolkodtatók annak a tükrében, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi adatai alapján a világon 2021-ben minden 3. ember (körülbelül 2,31 milliárd fő) számára bizonytalan volt az élelmiszerhez való hozzáférés, azaz súlyos vagy kevésbé súlyos mértékben, de éheztek.


Tudjon meg mindent a vérről és a véradásról!

2024. július 14.

A véradás mindamellett, hogy egészséges, 3 ember életét mentheti meg. Az alábbiakban Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosa ismerteti velünk a legfontosabb tudnivalókat a vérről és a véradásról.

Egy csepp önzetlenség életet menthetSzervezetünk egyik legfontosabb alkotóeleme a vér, hiszen biztosítja testünk belső környezetének állandóságát, szállítja a légzési gázokat, a tápanyagokat, a bomlástermékeket, de fontos szerepet tölt be az immunreakciókban is. A vér egész testünkben megtalálható, mert érrendszerünk teljesen behálóz bennünket: a vér az ember „üzemanyaga”. „A gyógyításhoz szükséges vér sajnos semmi mással nem pótolható, így egy-egy beteg számára valóban az életet jelenti. Egy műtét során akár több liter vért is fel kell használni, és sajnos van, amikor az orvosoknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy maga az orvosi tudás kevés, ha nincs megfelelő mennyiségű és csoport-azonos vér készleten” – mondta a doktornő.

Miből is áll a vér és miért fontos?

A vérnek 4 fő alkotóeleme van: a vörösvérsejt, a fehérvérsejt, a vérlemezke és a vérplazma, mely a vér folyékony alkotóeleme. A vörösvérsejtek fő feladata a szövetek, sejtek oxigénnel történő ellátása, illetve a sejtekben keletkezett szén-dioxid eljuttatása a tüdőbe. Az összes fehérvérsejt-típus együttes működése az, amely a fertőzésekkel szemben kialakult komplex választ hoz létre. A vérlemezkék megfelelő működése és száma elengedhetetlen a véralvadáshoz. A vércsoportokat kétféleképpen különböztethetjük meg: AB0 szerinti és RH szerinti csoportosítás. Ennek a vérátömlesztésnél van fontos szerepe, hiszen a pácienseknek csoport-azonos vért kell kapniuk. Egy felnőtt emberi szervezetben körülbelül 5 liter vér található, a véradás során körülbelül 4,5 decilitert vesznek le, ez nem jelent nagy megterhelést egy egészséges szervezet számára.

A véradás

A véradás mindamellett, hogy életeket ment, szűrővizsgálat is egyben. Véradó az lehet, aki egészséges, betöltötte a 18. életévét, de még nincs 65 éves, és testsúlya meghaladja az 50 kilogrammot. A véradások száma évenként maximálva van: nők évente háromszor, férfiak évente ötször adhatnak vért és két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie. A véradást orvosi vizsgálat előzi meg, mely során többek között ellenőrzik a vérnyomást, a hemoglobin szintet (ezzel kiszűrik az esetleges vérszegénységet), beazonosítják a vércsoportot, és amennyiben az orvos alkalmas minősítést ad, már csak az adományozás van hátra. A véradás előtt nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, mert ez segít a véradás alkalmával levett plazma pótlásában, és ha megfelelő mennyiségű folyadék van a szervezetben, az erek teltebbek, a véna jobban látható, így gyorsabb a vérvétel.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...166