Információk, érdekességek

Tények és tévhitek az autizmusról

2024. július 13.

Lassan a testtel: teknős az úton!

2024. május 25.

A mocsári teknős hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, mely országszerte megtalálható tavak, folyók, holtágak, csatornák mentén, mocsaras területeken. Elsősorban a lassú folyású és álló vizeket kedvelik, így inkább azok közelében számíthatunk rájuk, azonban a májustól júliusig terjedő tojásrakás időszakában a vizektől több száz méteres vagy akár néhány kilométeres távolságban is találkozhatunk velük. Amennyiben úton áthaladó teknőssel találkozunk, álljunk meg, és segítsük át az úttest túloldalára. Az észlelést pedig rögzíthetjük az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapján vagy okostelefonos alkalmazáson keresztül. 

Habár a teknősök életük nagy részét a vízben vagy annak közelében töltik, a nőstények fészkeiket a szárazföldön, laza talajú, vízelöntéstől védett, magasabban fekvő területekre rakják. Ilyenkor az élő- és a szaporodóhelyek között közlekedő teknősök gyakran kényszerülnek arra, hogy átkeljenek a vonulási útvonalukat kettészelő, az élőhelyeket feldaraboló betonozott és földutakon, ahol az azokon közlekedő autók, kerékpárok, mezőgazdasági járművek sok esetben végzetesek lehetnek számukra.

Amennyiben úton áthaladó teknőssel találkozunk, álljunk meg, segítsünk neki azzal, hogy felvesszük és az úttól biztonságos, pár tízméteres távolságra lehelyezzük, figyelve arra, hogy csak abba az irányba vigyük, amerre ő maga is igyekezett. A felnőtt teknősöket semmiképp ne vigyük vissza a vízhez, mert ezzel nemhogy segítenénk rajtuk, mint inkább nehezítjük a dolgukat, hiszen ebben az esetben kezdhetik elölről az utat.

Mikor kell aggódni a méh-és darázscsípés miatt?

2024. május 03.

Az egyre kellemesebbé váló idő ellenére is sokan óvakodnak a szabadtéri tevékenységektől, túrázástól vagy kertészkedéstől a méhek és a darazsak csípésétől tartva. Pedig a gyerekek mindössze 0,5 és a felnőttek 3 százalékának van tényleges méh- vagy darázscsípés allergiája, előzetes tájékozottsággal pedig minimalizálhatjuk a csípések kockázatát   – hangsúlyozza dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus, fül-orr-gégész szakembere.

A tavasz beköszöntével felbolydul a természet, egyre több rovarral és bogárral találkozhatunk a kültéri tevékenységeink során. Bár a növénytermesztés szempontjából létfontosságú beporzók csípése akár allergiát is kiválthat, ám nem mindegyike jelent veszélyt ránk. A rajz- és mozifilmekkel ellentétben a méhek nem repkednek körülöttünk arra várva, hogy megcsíphessenek bennünket, és a virágokat meglátogató kis rovarokat is nyugodtan megközelíthetjük egy természetfotó erejéig anélkül, hogy megtámadnának bennünket.

-A méhcsípés sokszor csak egy óvatlan találkozás miatt következik be: rátenyerelünk a rovarra, vagy a kiteregetett ruhába belegabalyodva csíp meg bennünket. Nagyobb veszélyt jelenthetnek az ember közelében élő társas darazsak, amelyek padlásokon, ereszek alatt üthetnek tanyát, és agresszívan védhetik fészküket. Fontos különbség azonban, hogy a darazsak – a méhekkel ellentétben – képesek visszahúzni a fullánkjukat, így egyszerre többször is megszúrhatnak bennünket. A méhek viszont a szúráskor feromont bocsájtanak ki, ami miatt a közelben lévő többi méh is támadhat. Ha tehát méhcsípés ér bennünket, igyekezzünk mihamarabb elhagyni a helyszínt.

Milyen tünetei lehetnek a darázs- vagy méhcsípésnek?

-A csípést követő rövid időn belül megjelennek a jól ismert tünetek: bőrpír, viszketés, fájdalmas, vörös duzzanat és meleg tapintat, ami általában 1-2 napon belül elmúlik. Az emberek egy részénél akár 10 cm-nél nagyobb duzzanattal járó lokális reakció is létrejöhet, ami több napon át fennállhat. Bár ezek sokszor rendkívül ijesztőek és fájdalmasok is, de ez esetben is elegendő a tüneti kezelés, ami elsősorban a bent maradt fullánk eltávolítását, hideg állott vizes borogatást, jegelést és az érintett végtag felpolcolását jelenti – hangsúlyozza Moric doktornő.

A tüneteket antihisztamin tartalmú gyulladáscsökkentő krémekkel és gélekkel, valamint szükség esetén fájdalom-és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel csillapíthatjuk. A rovarcsípés után ritkán, de akár sokkal súlyosabb szisztémás (az egész szervezetet érintő) tünetek is kialakulhatnak, ezek időben történő felismerése pedig életmentő lehet! – figyelmeztet a szakember. A percekkel vagy akár fél órával később testszerte megjelenő bőrkiütés, duzzanat, gyomor-és bélrendszeri tünetek (pl. hasmenés, hányás), szédülés vagy fejfájás, a vérnyomás hirtelen megváltozása, súlyosabb esetben nehézlégzés, arc-és ajakduzzanat, illetve eszméletvesztés azonnali orvosi beavatkozást igényel. Ha az érintett személy eszméleténél van, a mentő megérkezéséig fektessük a hátára, és lábait polcoljuk fel, nehézlégzés esetén azonban ültessük! 

Hulladékból élet – Maradék Nélkül Program

2024. május 02.

A zöldségekből, gyümölcsökből jelentős mennyiségű zöldhulladék keletkezik a háztartásokban, nem csak ősszel, a kerti munkálatok és a lehulló falevelek miatt. A Nébih Maradék Nélkül Programja szerint komposztálással környezetbarát módon juttathatjuk vissza a természet körforgásába ezeket az értékes szerves anyagokat.

Sok élelmiszerrész (pl. a csirkecsont, tojáshéj, burgonyahéj, kávézacc) hulladékként kerül a szemetesbe. Ezek egy része komposztálható vagy állateledelként hasznosítható, de van, amit csak a kommunális hulladékba – idén januártól pedig a biohulladék-gyűjtőbe – tudunk dobni. Ezek sokszor magas víztartalmú élelmiszerrészek, a hulladékégetőbe kerülve csökkentik annak hatásfokát, a lerakóban pedig nemkívánatos üvegházhatású gázok keletkezése közben bomlanak le. Éppen ezért nagyon fontos, hogy komposztálással csökkentsük a kukába kerülő szerves hulladék mennyiségét.

Mi a komposztálás?

A komposztálás olyan természetes biológiai folyamatokra támaszkodó eljárás, amely során a mikro- és makroorganizmusok az elkülönítetten gyűjtött biohulladékot lebontják, és ennek eredményeképpen humuszképző anyagok és szervetlen ásványi sók keletkeznek. A folyamat végterméke a komposzt.

A komposzt lényegében a mesterséges humuszt jelenti, vagyis olyan anyag, amely a növények számára szükséges tápanyagokat tartalmazza.

Kinézetre morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű anyag, magas szervesanyag-tartalommal. Felhasználható a mezőgazdaságban, a kertészetekben, az otthonunkban pedig virágföldnek vagy konyhakerthez. Fontos szerepe, hogy a műtrágya használatát is csökkenthetjük vele.

Mi kell hozzá?

Elsősorban elhatározás és környezettudatos szemlélet. Emellett megfelelő komposztáló-helyre és komposztálható anyagokra van szükség. A hely tekintetében a kertes házban élők előnyben vannak, hiszen a kert egy kicsit árnyékosabb részén könnyedén kialakítható egy komposztálósarok. Választhatunk komposztládát (készen kaphatót vagy egy kis kézügyességgel saját készítésűt), de egy gödör is megteszi, ez utóbbinál a giliszták is hasznos segítőtársaink lesznek. Szerencsére ma már azok is számtalan lehetőség közül választhatnak, akiknek nincs kertjük. Akár a saját konyhánkba is beállíthatunk egy komposztáló-edényt, így még a lakásból sem kell kilépni a konyhai hulladék fenntartható módon való kezeléséhez. Ebben az esetben is a giliszták vagy egy ún. starter kultúra – mikrobák és segédanyagok keveréke – lesznek segítségünkre a hulladékok lebontásában. Bár sokan tartanak tőle, de a komposztálás ezen módja sem jár kellemetlen szagokkal, ezt a Maradék ­Nélkül Program saját kísérletei is bizonyítják. Szintén kitűnő megoldás, ha csatlakozunk egy közösségi komposztálócsoporthoz. Ha pedig elég lelkesek vagyunk, mi magunk is kezdeményezhetjük egy ilyen pont kialakítását a saját lakhelyünk vagy munkahelyünk környezetében.

Egy bolygónk van

2024. április 28.

"Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?" Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évrõl évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják...

1970-ben tartották meg először a Föld napját azzal a céllal, hogy a világ környezetvédőinek lelkiismeretét felébresszék az egész Föld veszélyeztetettsége iránt.

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez az esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott. Az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédõ szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

Ma a Föld Napja nem csupán emlékeztető az ökológiai kihívásokra, hanem egy lehetőség is, hogy együtt cselekedjünk és pozitív változásokat hozzunk létre. Számos esemény és kezdeményezés zajlik világszerte, hogy felhívjuk a figyelmet az éghajlatváltozás, az élőhelyek elvesztése, a hulladékkezelés és más környezeti problémák megoldásának fontosságára.

Magyarországon 1990-ben indult a történet, amikor környezetvédők megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az elsõ magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Világszerte minden évben többszáz millió ember mozdul meg ennek a napnak a kapcsán.

Április 22-én a környezet- és természetvédő szervezetek kezdeményezésére a lakosság különböző rendezvényeken, megmozdulásokon fejezi ki aggodalmát a környezet egyre gyorsuló pusztítása miatt.

A Föld napján való megemlékezések, rendezvények alkalmat adnak arra, hogy az emberiség – és az egyes ember is – mérlegelje, hogyan bánik környezetével, és mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen, és a természeti értékek megmaradhassanak. A világ eljutott arra a pontra, hogy a Föld napját nem csak ünnepelni kell, hanem tenni, sokat tenni azért, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben óvjuk a növényeket, madarakat, állatokat.

Nap, mint nap szembesülhetünk azzal, hogy a bolygónk veszélyben van. Elég csak az utcán, autópálya mentén, vagy erdőinkben végigmenni. Mindenhol szeméttel találkozunk. Egyre aggasztóbb a helyzet. A legsúlyosabbak, a talajt, vizeket és a levegőt mérgező hulladéklerakók, az atomenergia használata, a szennyező ipari üzemek, az autópályákból és városi gépjárműforgalomból származó egyre súlyosabb légszennyezések, a fogyasztói társadalom által termelt hulladékok hegyei, a természeti értékek eltűnése, fajok kipusztulása, a vadon kiirtása...