Információk, érdekességek

Évekkel fiatalíthatja meg a vérkeringést a maratonfutás

2023. szeptember 04.

A maratoni távra való felkészülés és a táv lefutása javítja az először indulók egészségét, a „vérereik életkorából” nagyjából négy évet farag le egy új tanulmány szerint.

A Barts, a londoni Orvostudományi Egyetem és a University College London kutatói 138 olyan embert követtek, akik a londoni maratonra készültek és korábban nem futottak még a 42,2 kilométeres távon – írta a BBC hírportálja a Journal of the American College of Cardiology szaklap cikke alapján.

Hat hónap edzés után az ereik rugalmasabbá váltak, ami csökkenti a szívroham és a stroke kockázatát. Az alanyok vérnyomása annyival csökkent, mintha gyógyszert írtak volna fel nekik. Azok profitáltak a legtöbbet a sportolásból, akik a legkevésbé voltak edzettek előtte. A tanulmányt finanszírozó Brit Szív Alapítvány (BHF) szerint ennél kevesebb aerob mozgás valószínűleg hasonló eredménnyel jár. A tanulmányban résztvevők átlagosan 4,5 és 5,5 óra közötti idő alatt teljesítették a távot.

Előfordul, hogy nem diagnosztizált szívbetegség miatt hal meg a versenyen a maraton teljesítésére vállalkozó sportoló, ám ez nagyon ritka. Charlotte Manisty, a kutatás vezetője elmondta, hogy akinek szívbetegsége vagy más egészségi problémája van, annak először az orvosát kell felkeresnie.

„A legtöbb embernél a sportolás lényegesen több előnnyel jár, mint amennyi kockázata van” – tette hozzá.

Könnyed életmódváltás lemondások nélkül

2023. szeptember 02.

Az egészséges életmód kialakítása nem megy egyik napról a másikra, időbe telik, míg megtaláljuk azokat a gyógymódokat, táplálkozási rendszereket és mozgásformákat, amelyek számunkra a legjobban működnek. Hogyan tudunk könnyebben változtatni régi szokásainkon?  

Csak egészség legyen – mondogatjuk még ma is ezt a régi mondást. Miért szükséges az egészség a boldog, megelégedett élethez? Az egészség a teljesség egyik legfontosabb alappillére, testi egész-ség nélkül is lehet ugyan boldogan élni, de az, hogy a testünkben jól érezzük-e magunkat, szó szerint létfontosságú – tulajdonképpen ez jelenti az alapot az életünkben.

Ha megnézzük a halálozási statisztikákat, kiugró arányban szerepelnek a halálokok között az úgynevezett civilizációs betegségek, mint például a rák, a cukorbetegség, az elhízás, az ízületi, keringési, szív-érrendszeri problémák, amelyek nagy arányáért egyértelműen az elharapózó egészségtelen életmód és az egyre szennyezettebbé váló környezetből ránk visszaáramló káros hatások felelősek (úgy mint lég-, víz- és talajszennyezés, a termőföldek kimerülése, szélsőséges időjárás, természeti katasztrófák stb.). Ami azt is jelenti, hogy jelentős lépéseket tehetünk azért, hogy ez ne így legyen, méghozzá a saját életmódunk megreformálásával.

Egészség = megfelelő szemléletmód
Az igazság az, hogy nincs az a tabletta vagy orvosi kezelés, ami többet segítene az egészség hosszú távú megőrzésében, mint az élet- és szemléletmódunk: az, hogy napról napra mennyire egészséges életet tudunk élni, hogy egészséges ételekkel tápláljuk-e a testünket, egészséges gondolatokkal a szellemünket, és kellően gondozzuk-e az érzelmeinket. Ha most nem fordítunk gondot az egészségünkre és a lelkivilágunkra, később nemcsak időt, jóval több pénzt is áldozhatunk majd a testi-lelki betegségeink meggyógyítására.

Egészséges életmóddal a krónikus betegségek ellen

2023. augusztus 30.

A nők akár tíz, a férfiak hét olyan évvel élhetnek tovább, amikor nem szenvednek szívbetegségtől, 2-es típusú cukorbajtól és más krónikus betegségekből egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás szerint.

A British Medical Journal friss számában közölt amerikai vizsgálat több mint 20 éven át tartott, mintegy 110 ezer embert követtek nyomon – számolt be róla a BBC hírportálja.

Az alanyokat ötvenéves korukban arra kérték, hogy öt egészséges szokás közül legalább négyet kövessenek: sose gyújtsanak rá, táplálkozzanak kiegyensúlyozottan, naponta fél órát mozogjanak, testtömegindexük (BMI) legyen 18,5 és 24,9 között, valamint a nők ne igyanak napi egy kis pár bornál, a férfiak egy korsó sörnél több alkoholt.

Azok a nők, akik betartották a szabályokat, átlagosan még 34 évig éltek rák, szív- és érrendszeri betegségek és 2-es típusú diabétesz nélkül, több mint tíz évvel hosszabban, mint akik nem tették magukévá az egészséges szokásokat.

Az alapelveket követő férfiak még 31 évvel éltek tovább krónikus betegségek nélkül, ami több mint hét plusz évet jelent.

A különbség azzal függhet össze, hogy a nők általában tovább élnek, mint a férfiak.

Azok a férfiak számíthattak a legkevesebb, betegségek nélküli évre, akik naponta 15 szál cigarettánál többet szívtak, valamint azok a nők és férfiak, akiknek BMI-je 30 fölött volt, vagyis elhízottnak számítottak.

Az egészséges szokások nemcsak a rák, a szívbetegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát csökkentették, hanem növelték a túlélés esélyeit, ha valakinél mégis diagnosztizálták valamelyik kórt – állapították meg a bostoni Harvardi Egyetem Orvostudományi Karának kutatói.

A rák, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2-es típusú cukorbetegség, vagyis a leggyakoribb, életkorral járó kórok erősen függnek az életmódtól is.

Az elhízás vagy a túlsúly a rák 13 fajtájának – köztük a mell-, a bél-, a vese-, a máj és a nyelőcsőrák – kockázatát növeli a tudósok szerint.

Óda a semmittevéshez, avagy a passzív pihenés jelentősége

2023. augusztus 25.

Gondolkodjon el azon, hogy ön milyen szinonimákat ismer arra a szóra, hogy „pihenés”! Talán „semmittevés”? Esetleg „lustálkodás”? Pszichológusként gyakran ezeket hallom a kliensektől, amikor arról beszélnének, hogy legszívesebben hogyan töltenék a hétvégéjüket: kanapén bekuckózva, olvasva, filmet nézve. Ezek fontos feltöltő tevékenységek, amiket én inkább szeretek „passzív pihenésnek” nevezni. Ezek azok a tevékenységek, melyek során nem aktívan kapcsolódunk ki, pl. sétálással, sportolással, múzeumlátogatással stb., hanem amikor terv nélkül, „csak úgy” beszélgetünk a párunkkal a fotelben elheverve, vagy csak úgy „nézünk ki a fejünkből”, zenét hallgatva, amikor „elmélázunk” az erkélyen ülve.

Ez sokak számára elképzelhetetlen – hiszen mindig lehetne feladatot találni a ház körül, a gyerekekkel, az unokákkal stb.

Sokak a pihenést elvesztegetett időnek találják, hiszen arra gondolnak, hogy sok hasznosabb dolgot el lehetett volna végezni ez idő alatt.

Valóban: kedvenc szappanoperánk egy epizódja alatt pont el lehetett volna mosogatni, olvasás helyett akár a számlákat is be lehetett volna fizetni, és csevegés helyett akár a vacsorát is meg lehetett volna főzni. Ez a mentalitás megakadályozza a teljes körű feltöltődést, energiánk megfelelő menedzselését.

A társadalom is az utóbbi hozzáállást támogatja. Már maga a tény, hogy a szókincsünkben sincsenek megfelelő kifejezések a passzív pihenésre, árulkodó. Sőt, gyakran a tevékenység hiányával írjuk le a pihenést, hogy olyankor „semmit sem teszünk”. Pedig a pihenésnek a passzív formája (is) egy fontos és hasznos tevékenység az emberek életében, mert ilyenkor hatékonyan teszünk a feltöltődésünkért, lelki egyensúlyunkért.

Ahol egészség van, minden van!

2023. augusztus 22.

Ha az egészségünk kerül fókuszba, nagyon sokan a halogatás nagymesterei vagyunk. A kifogások és a magyarázatok sora soha nem ér véget, ha arról van szó, hogy kicsit jobban oda kellene figyelnünk magunkra, amire meg is mutatkoztak szervezetünk részéről az első intő jelek. Pedig a legjobban ilyenkor kellene résen lenni, cselekedni, mert ha már kialakulásuk kezdetén kezeljük a kisebb vagy éppen nagyobb problémákat, azzal nagyon sokat tehetünk életminőségünk fenntartásáért, javításáért. Nem utolsósorban pedig jó eséllyel elkerülhetjük a komolyabb betegségeket.  

Ne csak akkor forduljunk szakemberhez, amikor már elviselhetetlenné, élhetetlenné válik egy-egy tünet. Fontos, hogy olyan kapcsolatot alakítsunk ki saját magunkkal, amelynek alapja a folyamatos törődés. Mert ki ismerhetne jobban bennünket, mint mi magunk, ki figyelhetne jobban ránk, mint saját magunk? Ez óriási felelősség, de egyben lehetőség is, hogy ne csak elszenvedői, hanem aktív alakítói legyünk az életünknek.

„Nem állítom, hogy a mai környezetben gyerekjáték lenne az egészségmegőrzés. A mögöttünk lévő pandémia, az igencsak súlyos terheket ránk rovó gazdasági helyzet, és még sok más egyéb, elképesztő mértékű stresszt tud generálni nap mint nap, ami, mint tudjuk, hosszú távon kifejezetten sok kárt okoz egészségi állapotunkban. A folyamatos rohanásban, megfelelési kényszerben könnyen ott találjuk magunkat, hogy mindenre kell, hogy jusson idő, kivéve önmagunkra. Márpedig a jóllétünk mindennek az alapja. Ha egészségesek vagyunk, jó a közérzetünk, tele vagyunk energiával, az kihat a környezetünkre és a tevékenységeinkre is”, hívta fel a figyelmet dr. Fábián Mária neurológus, egészségszakértő.

Tudjuk, mégsem tesszük!
A csapból is az folyik, mi az egészség megőrzésének négy legfontosabb alappilére, mégsem törekszünk rá eléggé, hogy beépítsük őket az életünkbe. Akármennyire is sietősek a napjaink, soha nem az étkezésre szánt időn kell spórolni. A testünk elsődleges tápanyagforrásai ugyanis azok az ételek, amiket elfogyasztunk. Sokat árthatunk vele, ha rendszertelenül, hol semmit, hol pedig óriási mennyiséget eszünk, vagy éppen napról napra gyorséttermekben intézzük el futtában az étkezéseket. De éppen ennyire lényeges az is, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot juttassunk a szervezetünkbe, ami nem koffein, nem cukros vagy éppen cukormentes üdítő, hanem színtiszta víz.

„Rászoktunk arra, hogy nagyon kényelmes életet élünk. Lehetőség szerint mindenhova autóval vagy tömegközlekedéssel megyünk, lépcsők helyett pedig főként a liftet használjuk. Ha nem szánunk külön időt a mozgásra, könnyen és rövid időn belül arra eszmélhetünk, hogy testsúlyunk gyarapodott, energiaszintünk gyakran még a legfontosabb napi teendők elvégzéséhez sem elegendő”, fejtette ki a szakember.

Negyedik pillérként a vitaminok és az étrend-kiegészítők alkalmazását említette. Meglátása szerint pótlásukra azért van különösen nagy szükség, mert napjainkban sokkal kevesebb fordul elő belőlük természetes formában a zöldségekben és a gyümölcsökben, mint 50 vagy akár 100 évvel ezelőtt.