Információk, érdekességek

A fogvesztés nem a természetes öregedés része

2026. május 16.

Magyarországon az 50 feletti korosztály körében rendkívül magas a fogpótlásra szorulók aránya, a társadalmi közvélekedés pedig még mindig a „természetes öregedés” velejárójaként kezeli a fogvesztést. Dr. Szabó László, a Reform Dental vezető főorvosa ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez egy veszélyes tévhit. A fogvesztés nem sorsszerű, hanem egy kezelhető mulasztás eredménye, amelyre ma már léteznek olyan modern megoldások, amelyek messze túlmutatnak a kivehető fogsor sztereotípiáján.

A WHO országjelentése és a hazai adatok is riasztó képet festenek: a magyar felnőttek mindössze 19%-a rendelkezik az összes természetes fogával, szemben a 41%-os EU-átlaggal. A tagállamok között Magyarország az utolsó helyen áll azok arányában, akiknek minden foguk megvan.

A 65–74 éves korosztályban csak minden negyedik ember rendelkezik a rágáshoz minimálisan szükséges 21 saját foggal, és közel minden ötödik (19,8%) teljesen fogatlan.

A 75 év felettiek körében az arány tovább romlik: már csaknem minden második ember (38,7%) teljesen fogatlan.

PCOS és mozgásszervi fájdalom – van köze egymáshoz?

2026. május 12.

Gondolta volna, hogy a csípő- vagy derékfájdalma összefüggésben lehet a fájdalmas menstruációjával vagy PCOS diagnózisával? Az ismeretlen eredetű mozgásszervi panaszok mögött – ahol nem sérülés okozza a fájdalmat – gyakran emésztőrendszeri vagy nőgyógyászati problémák is állhatnak. Ürmös-Szabó Réka gyógytornász, manuálterapeuta arra hívja fel a figyelmet, hogy a policisztás ovárium szindróma kezelése komplex megközelítést igényel, amelynek része lehet a manuálterápia is. A test egy összefüggő rendszer, és ha valahol megbomlik az egyensúly, az távoli pontokon is okozhat panaszokat.

A PCOS egy egyre gyakoribb diagnózis, amely a termékeny korban lévő nők 10-15%-át érinti. Ez az összetett anyagcsere-zavar az egész szervezet működésére hatással van: főként a hormonális rendszert, az anyagcserét és a menstruációs ciklust befolyásolja, de gyakran jár bőrtünetekkel, hajhullással is. Az idegrendszer tartósan fokozott készenléti állapotba kerülhet, ami alvászavart, szorongást és depressziót okozhat. A diagnózis sok nő számára ijesztő, különösen a babatervezés szempontjából.

A PCOS leggyakoribb tünetei

A tünetegyüttes felismerése nem mindig egyszerű, hiszen a megjelenési formák változatosak. A leggyakoribb jelek közé tartozik a rendszertelen menstruáció (21 napnál rövidebb vagy 45 napnál hosszabb ciklusok), a fokozott szőrnövekedés az állon, hason vagy arcon, az akne és hajhullás, valamint a cukoranyagcsere zavara. Sokan tapasztalnak evés utáni rosszullétet, hirtelen fáradtságérzetet, éhség során szédülést vagy remegést. Az alvási légzéskimaradás, a szorongás és a depresszió szintén gyakori kísérői a PCOS-nak.

Cukorbetegség: A kéz is árulkodik

2026. május 06.

Az egészségügyi probléma, amiről ritkán beszélünk

A cukorbetegség Magyarországon több mint egymillió embert érint. Bár a legtöbben a szövődményeket a szem, a vese vagy a keringés károsodásával azonosítják, a betegség a kézen számos egészségügyi probléma kialakulásában játszik szerepet. A tartósan magas vércukorszint az ínak, idegek és kötőszövetek működését is befolyásolja, ami több jellegzetes kézbetegség kialakulásához vezethet.

A cukorbetegség Magyarországon népbetegség, legalább 1,2 millióan élnek diagnosztizált cukorbetegként, de jelentős a fel nem ismert esetek száma. Ha azokat is idevesszük, akiknek a normál értéktől eltérően magas a vércukra, a lakosság majdnem 20 százaléka érintett a cukorbetegség valamely formájában (diabétesz vagy prediabétesz állapot). A betegek több mint 90 százaléka kettes típusú cukorbetegséggel küzd, amelyet életmódváltással meg lehetne előzni vagy késleltetni. Sajnos az elmúlt három évtizedben a cukorbetegség gyakorisága Magyarországon is a többszörösére nőtt, évente kb. 8-10 ezer haláleset pedig közvetlenül vagy közvetve a cukorbetegséghez, illetve szövődményeihez köthető. Ezek mind súlyos adatok, ám arról ritkán beszélnek, hogy olyan hétköznapi tevékenységeket is befolyásolhat, mint a tárgyak kezelése, vagy az öltözködés, de akár az éjszakai pihenés is.  Kevésbé ismert, hogy diabétesz esetén a leggyakoribb kézbetegségek – például idegleszorítások, vagy ínhüvely-elváltozások, mint a kéztő alagútszindróma, vagy a pattanó ujjak – akár több mint kétszeres gyakorisággal fordulnak elő a nem cukorbetegekhez képest.

CGM – mit árulnak el a szöveti cukor monitorozással mért értékek?

2026. május 02.

A szöveti cukor monitorozás (CGM – Continuous Glucose Monitoring) során kapott értékek a bőr alatti szövetekben lévő folyadék glükózszintjét jelzik folyamatosan, nem pedig közvetlenül a vér cukorszintjét. Bár a kettő szorosan összefügg, a szöveti érték pár perces eltolódásban lehet a vércukorszinthez képest, különösen gyorsan változó cukorszintek esetén. Ugyanakkor dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus, szöveti cukor monitorozás specialista arról beszélt, hogy CGM olyan modern segítség a cukorbetegeknek, inzulinrezisztenseknek, amely láthatóvá teszi a vércukorszint alakulását, az életmód és az esetleges kezelés hatásait, adott esetben figyelmeztethet arra is, hogy sürgős beavatkozásra van szükség.

Hogyan működik a szöveti cukor monitorozás?

A szöveti cukor monitorozó szenzor (CGM) egy egyszerű, felkarra vagy hasra rögzíthető, akár két hétig viselhető eszköz, amivel a szövetközti folyadékban álladóan mérhető a vércukorszint. Így pedig a cukorbeteg, illetve akár az inzulinrezisztens páciens szinte azonnal láthatja, hogyan hat a vércukrára egy-egy étkezés, a mozgás, ezáltal kivédheti például a hirtelen vércukoresés okozta rosszullétet. A dietetikus és a diabetológus orvos pedig az ujjbegyes vércukormérés és a szöveti cukormonitorozás együttes eredményeiből hasznos információkhoz jut arról, hogy hatékony-e a kezelés, illetve mit és hogyan kell változtatni.
Érdekes jelenség, hogy bár az orvosok nem feltétlenül tartják szükségesnek a CGM használatát a nem cukorbetegeknél, mégis sokan egészségesként is alkalmazzák az eszközt. Ennek oka részben az egészségtudatosság, a mérésekre épülő „biohacking”, részben a fogyás és az anyagcsere optimalizálás, a sportteljesítmény javítása, és összességében a vércukor ingadozások megértése.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.