


Információk, érdekességek
Akár a duplájára is nőhet a betegszám a traumatológián a csúszós utak miatt
2025. január 30.
Drasztikusan megnövekszik az ellátottak száma ónos eső, jeges, havas, csúszós utak esetén a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Klinikáján. Ilyenkor akár ötven százalékkal is több beteget látnak el az orvosok, mint egy normál, csapadékmentes, téli napon. A betegek leginkább végtagsérülésekkel, törésekkel vagy ficamokkal érkeznek a klinikára, az idősebb korosztálynál a csontritkulás miatt azonban súlyosabb váll- vagy csípőtáji sérülések is előfordulhatnak. Éppen ezért ilyen időben csak az induljon útnak, akinek feltétlenül muszáj – figyelmeztet a klinika igazgatója.
„Összességében a szezonális ingadozás tíz-húsz százalék körüli a téli időszakban az év többi részéhez képest, vagyis átlagosan ennyivel több sérültet látunk el a klinikán a tavaszi, nyári, őszi időszakkal összehasonlítva. Ha azonban ónos eső miatt csúszóssá válnak az utak, lényegesen megnő az ellátásra szoruló sérültek száma, és a növekedés akár a negyven-ötven százalékot is elérheti” – mondja dr. Bodzay Tamás, a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Klinika igazgatója.
„Ilyenkor jellemzőek az elesések, csonttörések, vagyis a kis energiájú erőbehatásra bekövetkező végtagkárosodások. Az idősebbek a csontritkulás miatt másfajta töréseket szenvednek el, mint a jó csontállománnyal rendelkező fiatalok és középkorúak.”
Fiatalabbaknál zömében csukló és bokatáji, illetve lábszársérülések fordulnak elő, míg időskorban inkább váll-, csukló- és csípőtájéki sérülésekkel, vagy szeméremcsont törésekkel találkozunk. Az esetek súlyossága a beteg általános állapotától is függ.
– mondja a traumatológus.
Átlagosan száz páciensből tíz-tizenkettő szorul kórházi kezelésre, a többiek járóbetegként elláthatók, illetve a törések gipszeléssel rögzíthetők – ismereti a klinikaigazgató. Hozzáteszi, hogy a közlekedési balesetek száma is megnő ilyenkor, ezek ugyanakkor nagy energiájú erőbehatás következtében történnek, éppen ezért okozhatnak életveszélyes sérüléskombinációkat is.
A sclerosis multiplex-szel élőknek nyújt segítséget a Semmelweis Egyetem oktatóvideója
2025. január 26.
Háromszor gyakoribb nőknél az ezerarcú betegségként is emlegetett sclerosis multiplex, mint férfiaknál. Az első tünetek jellemzően 20-40 éves kor között jelentkeznek. A krónikus, autoimmun megbetegedés tünetei nagyon változatosak, előrehaladása egyénenként változó. Mivel a betegség gyakran ellehetetleníti az érintettek mindennapi tevékenységeit, ezért nagyon fontos a diagnózist követően az idejében megkezdett rehabilitáció, komplex fejlesztés. A Semmelweis Egyetem oktatóvideója ehhez nyújt segítséget.
A betegség az idegrendszert érinti, és az ingerületvezetésért felelős, az idegrostokat védőburokszerűen borító myelinhüvelyt károsítja. A főbb tünetek között van a zsibbadás, a koordináció- és az egyensúlyzavar, de gyakoriak a látásproblémák, a fáradékonyság vagy épp a gondolkodás és az érzelmi funkciók szabályozásának rendezetlensége. A betegség kialakulásának hátterében – a genetikai hajlamtól a vírusfertőzéseken át a környezet károsító hatásáig – több tényező is állhat – mondja Burián Fehér Anna, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának konduktora.
Ahhoz, hogy a sclerosis multiplex betegséggel élők minél tovább megőrizhessék aktivitásukat és önállóságukat, érdemes már a diagnózist követően mihamarabb mozgásfejlesztéssel foglalkozó szakemberhez fordulni. Az így készült egyéni fejlesztési tervnek köszönhetően személyre szabott megoldásmódok és tevékenységek segítik az állapot fenntartását, fejlesztését. A Semmelweis Egyetem Pető András Karának Rehabilitációs és Egészségügyi Ellátási Osztályán is várják az érintetteket konduktív pedagógiai foglalkozásra!
Az alábbi oktatóvideó azoknak nyújt segítséget, akik segédeszköz nélkül vagy minimális támasszal járnak, támaszkodva képesek egyensúlyuk megtartására.
Nagyon szexi, csak a szappant nem ismeri
2025. január 22.
El akarod dugni? Tedd a szappan alá! - mondja sokgyerekes anyuka barátnőm. Csinos, parfümbe burkolt nő libben ki a wc-ből. Megigazítja haját, kisminkeli magát, majd elegánsan kisétál az ajtón, kézmosás nélkül. Nincs vele egyedül.
Egy gyors nyilvános wc mustra után hihetőnek tűnik a kutatók kijelentése, miszerint hamarabb elkapjuk a fertőzéseket, ha kezet fogunk valakivel, mintha megpuszilnánk az illetőt.
A megfelelő kézhigiéné ugyanolyan fontos a lakáson kívül is és otthon is, a megfelelő otthoni higiénia ugyanis megakadályozza, hogy az egyik családtag valamilyen fertőzést adjon át a másiknak; ha pedig csökken a lehetséges betegséget hordozók száma, akkor az egészségügyi intézetekbe is kevesebb kórokozó kerül az új betegek vagy a látogatók révén
Mi van a szádban?
Nem csak az új koronavírus, de a nátha vagy influenza vírusa könnyen a kezünkre kerülhet, amikor szemünket vagy orrunkat megtöröljük. Ha a szánkba tesszük a kezünket – melyet tudtunkon kívül nagyon sokszor megteszünk – akkor máris tovább adhatjuk kezünk révén a szalmonellát, a campylobacter és a norovírus fertőzést is, nem csak a covidot.
Sokan anélkül hordozzuk például az MRSA-t vagy a hasmenést okozó C. difficile-t, hogy tudnánk róla, és nem megfelelő kézhigiéné esetén könnyen megfertőzhetünk a kórokozókkal szemben esendőbbeket. Vagyis másokra is veszélyessé válhatunk. (Emiatt is érdemes a maszkot viselni, hiszen kevésbé nyúlkálunk arcunkhoz, szánkba, ha rajtunk van és másokat is megóvhatunk ezzel.)
Kézmosás? Azt is kell?
A gyakori kézmosás segít eltávolítani kezünkről a szennyeződéseket és a fertőző vírusokat- ezt ugyebár már minden óvodás tudja. A kézmosás kultúráj
a azonban finoman szólva is problémás hazánkban (is). Az emberek többségének még mindig újdonság, hogy wc után (állatok simogatását követően vagy tüsszentés után) kezet kell mosni, s állítólag a nők sem járnak élen a kézmosásban. Jó esetben egy kis vízzel lelögybölik a kezüket, rosszabb esetben a csapig sem jutnak el.
Talán emlékeznek még rá, amikor az egyik tv csatorna műsorában elrejtettek néhány kamerát nyilvános illemhelyek mosdójában. Kíváncsiak voltak ugyanis, hogy hányan igyekeznek a csapok felé dolguk végeztével. Nos, nem sokan éltek a víz és szappan használatának lehetőségével. Mára az arány javult ugyan,de még mindig van aki tagadja a nyilvánvalót.
Ingyenes PSA-szűrés a prosztatarák ellen
2025. január 06.
A betegszervezetek és az urológusszakma összefogásának célja a betegség korai felismerése és a széles körű tájékoztatás. Mert továbbra is későn fordulnak orvoshoz a férfiak Magyarországon, ezért kell széles körben tudatosítani a rendszeres prosztatarákszűrés jelentőségét – hangzott el a Magyar Rákellenes Liga, a Magyar Szervátültetettek Szövetsége és a Magyar Urológusok Társasága által szervezett országos PSA-szűréssorozat kampánynyitó sajtótájékoztatóján. Akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődhet a prosztatarák, amely a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében. Az egyszerű vérvételen alapuló PSA-szűrés azért fontos, mert a segítségével időben felfedezhető a prosztatadaganat, amikor az még hatékonyan kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Az októberben és novemberben zajló országos szűréssorozatra elsősorban az 50 év feletti férfiakat várják.
A prosztatarák korai felismerését segítve több mint 20 helyszínen – fesztiválokon, klinikákon, szakrendeléseken – mérik meg egy egyszerű vérvétellel a szűrésre jelentkezők PSA-szintjét. A PSA (prosztataspecifikus antigén) a prosztata által termelt fehérje, ami a vérből kimutatható. Emelkedett szintje jelezhet jóindulatú prosztatamegnagyobbodást, gyulladást, fertőzést, de akár rosszindulatú elváltozást is.
Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, ill. anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.
Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében.
Öt város, 2000-nél több szűrés – második éve robog a Novartis szűrőprogramja
2024. december 19.
Lezárult a Novartis Magyarország idei lakossági szűrőprogramja. A tavaly indult kezdeményezés célja, hogy támogassa a magyar lakosság egészségtudatosságát és a szív- és érrendszeri halálozás visszaszorítását. Idén három önkormányzattal együttműködésben több mint 1000 ujjbegyes vérvizsgálatot végeztek Szegeden, Nyíregyházán és Budapest XI. kerületében. Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők közel 65 százalékának a magas koleszterinszintje miatt további vizsgálatokra lenne szüksége.
Magyarországon és világszerte is kiemelkedően magas a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása: hazánkban a halálozások csaknem felét ezek a megbetegedések okozzák. Számos klinikai vizsgálat és kutatás bizonyítja, hogy a magas LDL-koleszterinszint összefügg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával. Ugyanakkor, ha az LDL-szintet sikerül csökkenteni és alacsonyan tartani, jelentősen mérsékelhető a szív- és érrendszeri problémák kockázata. A magas koleszterinszint tüneteket nem okoz és nem is kizárólag az egészségtelen életmód következménye, hiszen gyakran örökletes tényezők állnak a háttérben, emiatt sokan nem is tudnak érintettségükről. Ennek felfedezésében is segíthetnek a rendszeres szűrővizsgálatok, mivel egy időben észlelt eltérés és az időben megkezdett orvosi kezelés akár életmentő is lehet.
A Novartis Magyarország azért indította el 2023-ban lakossági kardiológiai szűrőprogramját, hogy felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek hosszú távon komoly népegészségügyi kockázatokkal járhatnak. A tavalyi szűréseket követően idén a Szeged, Nyíregyháza és Újbuda önkormányzatával együttműködve összesen 10 alkalommal várták ujjbegyes koleszterinszint-mérésekkel az érdeklődőket. Míg tavaly az 1000 főt meghaladó résztvevők 50 százalékánál mutatott az ujjbegyes vérvétel magas koleszterin-értéket, addig idén több mint 1100 jelentkezőn végezték el a vizsgálatot, ami közel 750 főnél (65%) mutatott ki emelkedett koleszterinszintet.
Az érintetteket részletesebb labor paramétereket kimutató vénás vérvételre is várták a szakemberek, az így vizsgáltak 64 százalékának javasoltak szakorvosi konzultációt az eredményeik alapján. Az statisztikát tovább árnyalja, hogy idén alacsonyabb volt a résztvevők átlagéletkora, amely jól mutatja, hogy a magas koleszterinszint nem csupán az idősebbeket érinti. Az elmúlt két év adatai azt igazolják, hogy nagy szükség van a hasonló kezdeményezésekre és a megelőző vizsgálatok népszerűsítésére.
A lakossági szűrések mellett a Novartis tavaly felmérte azt is, hogy a 40 évnél idősebb magyar lakosság milyen szűrővizsgálatokon vesz részt. A megkérdezettek 26 százaléka csak bizonyos szűrővizsgálatokra megy el. 25 százalékuk az orvosi ajánlásoknak megfelelően rendszeresen jár különböző szűrővizsgálatra, de további negyedük nyilatkozott úgy, hogy nem szívesen jár szűrővizsgálatokra, ezért csak akkor megy orvoshoz, ha azt tapasztalja, hogy baj van.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...678...235