Információk, érdekességek
Hol van a határ a természetes gyógymódok és az állandó gyógyszerszedés között?
2024. június 06.
Napjainkban már szinte minden betegségre számtalan gyógyszer és természetes gyógymód közül választhatunk. Azonban hol húzódik a határ a természetes kezelések és a folyamatos gyógyszerfogyasztás között? Hogyan tarthatjuk fenn az egyensúlyt az egészségünk megőrzése érdekében? Alábbi cikkünkben pontosan ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat!
A természetes gyógymódok szerepe
Talán az alapvető ösztöneinkből fakad, hogy a kisebb-nagyobb egészségügyi panaszainkra elsősorban természetes megoldásokat keresünk. Ugyanis nem feltétlenül szeretnénk mesterséges hatóanyagokat a szervezetünkbe juttatni, ezért amit csak lehet, megpróbálunk homeopátiás készítményekkel vagy egyszerűen csak életmódváltással kezelni.
Ha természetes alternatívák után kutatunk, akkor a kannabisz olaj biztosan szembe fog velünk jönni az interneten. Érdemes alaposan utánajárni a CBD olaj lehetséges hatásainak, ezzel kapcsolatban ma is számos kutatás folyik.
Válasszunk bármilyen készítményt is, mindig célszerű egy kis kutatómunkát végezni, és több forrásból is megbizonyosodni a várható egészségügyi hatásokról.
Bizonyos esetekben csakis a gyógyszerek segíthetnek
Vannak betegségek, amelyek kizárólag orvos által felírt gyógyszerekkel kezelhetők. Ilyenkor a természetes gyógymódok csupán kiegészíthetik, de nem helyettesíthetik a gyógyszerek használatát. Ha kisebb-nagyobb panaszokkal küzdünk, először mindig az orvos felkeresésével tanácsos elindulni a gyógyulás útján, aki a szükséges vizsgálatokat követően hatékony gyógyszert javasolhat számunkra. Sajnos hazánkban még mindig kevesen járnak szűrővizsgálatokra, pedig a betegségek megelőzését vagy korai diagnosztizálását illetően ez jelentené a legfontosabb lépést. Évente ajánlott legalább egy laborvizsgálaton részt venni, ahol máris rengeteg információt kaphatunk az egészségügyi állapotunkkal kapcsolatban. Az időben felismert betegségeket pedig sokkal egyszerűbben és gyorsabban kezelhetjük, mint a későn diagnosztizált problémákat.
A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog – 4. rész
2024. május 29.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse.
Megkérdeztük az MGYK megyei szervezeteinek elnökeit, hogy ők mit tartanak fontos üzenetnek elmondani a betegek, az olvasók, a lakosság részére.
A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog – 3. rész
2024. május 13.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse.
Megkérdeztük az MGYK megyei szervezeteinek elnökeit, hogy ők mit tartanak fontos üzenetnek elmondani a betegek, az olvasók, a lakosság részére.
Gyógyszerek, amelyek nem hagynak aludni
2024. május 09.
Az alvászavarok rendkívül gyakoriak. Minél idősebb valaki, annál inkább küzd az éjszaka ébren tartó „démonjaival”.
Elalvási nehézségek, átalvási problémák egyaránt keservessé tehetik az éjszakákat, ill. kialvatlanná, feszültté a nappalokat. És nem szabad elmenni amellett sem, hogy a kialvatlanság számos súlyos, krónikus betegség rizikófaktora, így pl. a cukorbetegség és a magas vérnyomás is gyakoribb, ha valakinek nem pihentető alvással telnek az éjszakái. Ha az alvászavarok okait keressük, nem árt figyelembe venni azt sem, hogy milyen gyógyszer(eke)t szed az illető, hiszen több hatóanyag esetén igazolt az ébren tartó, alvászavart okozó (mellék)hatás. Nem ritka tehát, hogy a nyugtalan éjszakák bizonyos gyógyszerek szedésével függnek össze. Érdemes erről a kezelőorvossal és a gyógyszerésszel is beszélgetni! A gyógyszerbevételi időpont megváltoztatása (pl. esti helyett reggeli gyógyszerbevétel) vagy egyes esetekben a dózis megváltoztatása (pl. dóziscsökkentés) eredménye vezető lehet.
Mely gyógyszerek okozhatnak álmatlanságot?
Az antidepresszáns gyógyszerek szedése különösen gyakran jár együtt alvászavarral. Aki például fluoxetin vagy paroxetin hatóanyagú tablettát vagy kapszulát szed, gyakran szembesülhet azzal, hogy az agya éjjelente is „túl aktív”, nem tud álomba szenderülni. Hasonló mellékhatásúak lehetnek az időskorúaknál gyakran alkalmazott agyi keringésserkentők (pl. piracetám hatóanyag).
A vízhajtók is okolhatók a nyugtalan éjszakákért. Ha teli a hólyag és jelentkezik a vizelési inger, akkor oda az alvás nyugalma. A vízhajtók sok vérnyomáscsökkentő gyógyszerben is megtalálhatók (pl. HCT rövidítés a gyógyszeresdobozokon), és a gyakori éjjeli felébredés miatt zavarják az alvást.
Mit lehet tenni?
A napi 1×1 adagolás szerint szedett antidepresszánsok vagy vizelethajtók bevételi időpontját célszerű (este helyett) reggelre időzíteni; ez sok álmatlan éjszakától kímélheti meg a betegeket. Ha tehát valakinek napi 1 furoszemidtartalmú vízhajtót kell bevennie, javasolt, hogy azt ne este, hanem reggel vegye be!
A mellékhatások tekintetében a vérnyomáscsökkentésre használt, régi típusú bétablokkoló hatóanyag (pl. metoprolol) okozta rémálmok miatti álmatlanság sem ritka. Az újabb típusú vérnyomáscsökkentőknél ilyen mellékhatásokról kevesebbszer számolnak be.
A pajzsmirigybetegeknél a nem megfelelően beállított adagú pajzsmirigyhormon-gyógyszer (levotiroxin) válthat ki alvászavarokat. Ha a kelleténél több levotiroxint szed a beteg, azaz túl magas a rendelt dózis, az álmatlanságot okozhat.
A fogyasztószerek közül az amfetaminszerű hatással rendelkező, illegálisan hozzáférhető hatóanyag, a fentermin szedése vezethet álmatlansághoz. Sokan internetről szereznek be bizonytalan eredetű fogyasztószereket, amik gyakran alvászavart okozó mellékhatású anyagokat tartalmaznak.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kezelésére alkalmazott szerek (pl. atomoxetin hatóanyag) szintén okolhatók az alvászavarokért.
A mániás betegeknél adagolt lítium esetében a nappal és éjjel ciklusok eltolódása következhet be.
A gyógyszerszedéssel összefüggő álmatlanság tehát nem ritka jelenség, olyan gyakran szedett gyógyszerek, mint a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású, vény nélkül kapható tabletták is okozhatják azt, hogy a szervezet elalvását előidéző természetes anyagnak, a melatoninnak a termelődése csökkenjen, és nehezebben menjen az elalvás. Fájdalomcsillapítóknál egy másik hatóanyagú szerre való váltás akár orvosolhatja is ezeket a „mellékhatásokat”.
A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog – 2. rész
2024. április 26.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse. Megkérdeztük az MGYK megyei szervezeteinek elnökeit, hogy ők mit tartanak fontos üzenetnek elmondani a betegek, az olvasók, a lakosság részére.
Egészséges családi háttér
Az előttünk lévő időszak egyre inkább a prevencióra, a megelőzésre hívja fel a figyelmet. Azt tapasztaljuk a gyógyszertárban, hogy egyre több antibiotikumot fogyasztanak a betegek, mert nem elég erős az immunrendszerük a különböző, újonnan megjelenő kórokozókkal szemben. Ez véleményem szerint részben megelőzhető lenne, ha sokkal jobban odafigyelnénk az immunrendszerünk időbeni támogatására, felkészítésére. A megelőzés az egyik kulcsa ennek a problémának. A vírusok és a baktériumok ellen az egészséges immunrendszer általában hatékonyan tud védekezni. A gyógyszerkincsünket tehát arra az esetre kellene felhasználni, amikor már nem tud a saját immunrendszerünk védekezni.
Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy kisebb fertőzésekre is antibiotikum a terápia. Pedig ha figyelünk a szervezetünkre, saját magunkra, és a megfelelő időben támogatjuk az immunrendszerünket, akkor egészségben tudjuk átvészelni a kritikus időszakot. A másik fontos tendencia az, hogy a betegségpiac mellett egyre inkább kialakul az ún. egészségpiac. Ez harmóniában áll azzal a nevezéktannal, amit most a háziorvosoknál is tapasztalunk, ugyanis a hivatalos elnevezésük családorvos lett. Már nem csupán az történik, hogy a beteg elmegy az orvoshoz, és őt egyedülállóként tekintve, csak vele foglalkozik, hanem a háttérben, a környezetben feltételezünk egy egészségesen működő családot, benne egészséges egyénekkel, akikhez tartozik egy családorvos. Neki egyre inkább nem az a szerepe, hogy betegséget gyógyít, hanem az, hogy támogassa az egészség megtartását.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...234...81