Információk, érdekességek

Így vigyázzunk a sünökre a kerti munkák során

2023. április 02.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja - figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.  

Ha ilyen növényihulladék-rakással kell dolgoznunk – akár nyáron, akár télen –, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi néhány egyszerű óvintézkedést betartani:

  • első lépésben, fentről lefelé haladva előbb a vasvilla nyelével, majd kesztyűs kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün;
  • ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek;
  • lehetőség szerint soha, az év egyik hónapjában se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat (ez amúgy is tilos), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, így szó szerint megsülnek;
  • ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, ne essünk pánikba, és ha csak lehet, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük mi magunk nevelgetni őket (!); ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat;
  • a háztartásokban keletkező gallyrakás megszüntetése többnyire halasztható, amivel érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha tehetjük, a közelben mindenképpen alakítsunk ki alternatív búvóhelyet a gallyakból vagy a következő fejezetben bemutatott süngarázzsal;
  • amennyiben a lomb- és rőzserakások elbontása nem elodázható (többnyire kertgondozással foglalkozó települési szervek munkaköre kapcsán), a rendszeresen ilyen munkát végző munkatársakat érdemes ellátni mesterséges süngarázzsal, amibe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstény a kölykeivel áttelepíthető.

Vigyázzunk a sünökre!


Így működnek (vagy nem működnek) a zsírégetők

2023. március 30.

Sokan éreznek késztetést arra, hogy még a bikiniszezon előtt leadjanak jónéhány feleslegesnek vélt kilót. Angyal Viktória, a Sportorvosi Központ dietetikusa, sportdietetikusa szerint érdemes körültekintően eljárni az úgynevezett zsírégetőkkel és tudatosan felépíteni egy testsúlycsökkentő programot. 

Fotó: 123rf.comMit lehet tudni a legismertebb zsírégetőkről?

L- karnitin

Bár számos termék ígéri az L-karnitin „zsírégető” hatását, tudni kell, hogy ezt a hatást még soha nem sikerült egyetlen kutatásnak sem hitelt érdemlően bizonyítania vegyes étrendű felnőtt embereknél.

Az L-karnitin tulajdonképpen egy aminosav, amely a zsírsavak transzportjában játszik fontos szerepet. Az állítólagos zsírégető hatását sokan azzal magyarázzák, hogy mivel a karnitin a zsírsav szállítórendszer alkotója, így a zsírokban lévő energia csak rajta keresztül használható fel, tehát a zsír energiává történő átalakításához szükséges. Tehát ha növeljük a mennyiségét, hatékonyabban csökkenthető a magas vérzsírszint – áll a hirdetésekben.

Ugyanakkor az L-karnitinnak valóban lehet pozitív hatása: egyrészt segíti a regenerálódást súlyzós edzések után, mivel mérsékli a mikrosérüléseket, másrészt állóképességi sportoknál más anyagokkal (pl. koffeinnel és/vagy szénhidráttal) együtt kifejezetten javíthatja a sportteljesítményt. Ilyen értelemben tehát közvetve hozzájárulhat a test zsírtartalmának csökkentéséhez (bár testtömegcsökkentő egyénre szabott étrend nélkül így sem), de elsősorban csak a megnövekedett fizikai teljesítmény hatását javítva.

Testösszetételre gyakorolt jótékony hatása nem igazolt, 3 grammos vagy ezt a mennyiséget meghaladó étrendkiegészítés esetében olyan mellékhatással tudunk számolni, mint a hányinger, hányás, hasi görcsök, hasmenés, illetve a nagy mennyiségű L-karnitin fogyasztás halszagot is eredményezhet. Magyarul: mozgás és megfelelő étrend hiányában az L-karnitin sem fogja leolvasztani a kilókat.

CLA (konjugált linolsav)

A CLA, vagyis a konjugált linolsav elsősorban a tejtermékekben található, bár kisebb mennyiségben a húsban, a tojásban és a növényi olajokban is előfordul. Ezt azt jelenti, hogy a vegyes táplálkozásban természetes úton is bevisszük ezt az anyagot, átlagosan 150-200 mg-ot naponta.

A CLA ugyanakkor számos „zsírégetőnek” nevezett étrendkiegészítő hatóanyaga is, és igaz ugyan, hogy állatkísérletekben általában csökkentette a test zsírtartalmát, de az emberi test összetételére gyakorolt hasonló hatását nem minden eredmény igazolta. Bár ígéretesek a kutatások, egyelőre még nem egységes az erről kialakított kép, illetve a felléphető mellékhatásokról is kevés információ áll rendelkezésünkre.

A CLA-nak ezen kívül más jellegű hatásait is vizsgálják, amelyek közül a legjelentősebb a rákellenes hatás, amellyel kapcsolatosan biztató eredmények születnek, de szintén időre és további kutatásokra van még szükség az igazoláshoz.


A nevetés gyógyít?

2023. március 27.

A szociális kapcsolatteremtés előmozdításán kívül a nevetés egyszerű gyógymód is lehet, fizikális és mentális egészségünk segítője. Összpontosítsunk főbb előnyeire.

Fotó: pixabay.comA nevetés jótéteményeit érdemes megismerni, mert mindenki profitálhat belőle.

Beindítja az endorfinok termelődését

A nevetés serkenti az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) termelődését az agyban. Ilyenek: a szerotonin (nyugtató) és a dopamin (boldogság) hormon, valamint az endorfinok. Ez utóbbiak természetes morfinok, fájdalom- és szorongáscsillapítók, melyek
elűzik a stresszt, valamint jó közérzetet és ellazulást biztosítanak.

Távol tartja a szív- és érrendszeri betegségeket

A nevetés kissé olyan hatású, mint a sportolás. Amikor kacagunk, a pulzusszám fokozódik, a szív „edződik”, ezért megerősödik, a vérkeringés felgyorsul, a vérrögképződés veszélye csökken,és mérséklődik a vérnyomás. Ezek a következmények hasznos eszközei a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének.

Ellazítja az izmokat

A nevetés megmozgatja, ellazítja az izmokat, és nemcsak az arcét, beleértve a járomcsonti izmokat, hanem mintegy 400 továbbit is, pl. a hát, a mellkas, a has és a comb izmait is. Amikor nevetünk, az egész test bekapcsolódik: egyes neurológusok ezt nevezik „belső kocogásnak”, mivel igazi gyengéd torna, amely végül a test kellemes ellazulását váltja ki.

Oxigénnel tölti fel a szervezetet

A nevetés kiüríti és friss levegővel tölti meg a tüdőt. Nevetéskor a mellkasüreget a hastól elválasztó rekeszizom emelkedik és süllyed, mely összehúzódások fokozzák a tüdőbe áramló levegő menynyiségét. Gyorsul a légzés, és a szervezet szöveteinek oxigénellátása fokozódik. A szaggatott légzésforma hasonló a jógában gyakorolt légzéshez.

Enyhíti a depressziót

Még a legnagyobb bajok, a legfájdalmasabb megpróbáltatások esetén vagy kritikus pillanatokban is meglephet minket a nevetés (néha nem megfelelő módon). Ekkor néhány másodpercre elfelejtjük a nehézségeket, csak a jelen pillanatot éljük meg, és teli torokból nevetünk. Ajándék a nevetés, amely megmutatja, hogyan lehet hasznos túlélési mód, mert segít problémáink viszonylagossá tételében, a depresszió enyhítésében, a stressz oldásában.


D-vitamin-pótlás: Újdonságok az aktuális hazai ajánlások alapján

2023. március 23.

A D-vitamin-pótlás szükségessége ma már aligha kérdés; sokkal inkább fókuszban van a D-vitamin adagolásának a módja. Kinek, mikor és mennyi D-vitaminra van szüksége?

Fotó: 123rf.comKilenc magyarországi orvostársaság 2022-ben közös ajánlást alakított ki a D-vitamin javasolt normál tartományával, a D-vitamin-pótlás során alkalmazandó dózisokkal és az adagolási móddal kapcsolatosan.

A következőkben ismertetjük a hazai konszenzusajánlás legfőbb megállapításait, és az ajánlások mentén válaszokat adunk azokra a kérdésekre, amelyekkel a táránál állva is találkozhatunk.

A D-vitamin több mint „csontvédő” vitamin

A legrégebben ismertek és bizonyítottak a D-vitamin csontokat érintő hatásai. D-vitamin hiányában csontlágyulás (=osteomalacia), míg gyermekkorban rachitis alakul ki. A magyarországihoz hasonló D-vitamin-ellátottságú területeken a szövettanilag igazolt csontlágyulás gyakorisága 25-30%-ra tehető.

A D-vitaminnak a csontok egészségében játszott szerepét bizonyítja az is, hogy a csípőtáji törést szenvedő betegek több mint 90%-ánál jelentős D-vitamin-hiány mutatható ki. Kiemelendő azonban, hogy a D-vitamin adása önmagában nem elegendő; az előnyös csonthatások megjelenéséhez optimális kalciumellátottság is szükséges. Vizsgálatok igazolják, hogy a kalciummal kombinált D-vitamin-bevitel jelentős kockázatcsökkentő hatással rendelkezik mind az összes, mind pedig a csípőtáji törések vonatkozásában [1].

Ismert és elfogadott, hogy a D-vitamin szervezetbeni szerepe messzemenően túlmutat az előbb említett, csontrendszerre kifejtett hatásokon. A friss hazai konszenzusajánlásból is kiderül, hogy a megfelelő D-vitamin-ellátottság többek között elengedhetetlen

– az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséhez,

– tumoros betegeknél a halálozási kockázat előnyösen történő befolyásolásához,

– szülészeti és nőgyógyászati szempontból is lényeges vitaminról van szó, hiszen D-vitamin szükséges az egészséges női nemi működéshez (a D-vitamin-ellátottság meddőség, visszatérő vetélés, terhesség, policisztásovárium-szindróma [PCOS] esetén kulcsfontosságú).

Hatása a Covid-19-fertőzésre

Az utóbbi időszakban a Covid-19 kapcsán is előtérbe került a D-vitamin-pótlás. Világszerte több száz vizsgálat zajlott/zajlik, amelyeknek célja a Covid-19 és a D-vitamin-ellátottság/D-vitamin-pótlás közötti kapcsolat megismerése. Leszögezhető, hogy a D-vitamin nem képes az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzés kivédésére, de a megelőzési céllal, valamint a Covid-19-betegség korai vagy későbbi fázisában alkalmazott D-vitamin egyaránt képes a súlyos Covid-19 gyakoriságának és az általa okozott elhalálozásnak a csökkentésére [2].

A rendelkezésre álló eredmények szerint a D-vitaminnak a Covid-19 korai vagy későbbi fázisában való adása 68%-os, ill. 47%-os javulást idéz elő a Covid-19-cel összefüggő halálozás vonatkozásában [2].

A koronavírus okozta fertőzések kezelése kapcsán már vannak D-vitaminnal kapcsolatos, dozírozásbeli támpontok. A Covid-19-fertőzés ideje alatt (az otthon lábadozóknál is) a szokásosnál nagyobb D-vitamin-adagok szedése javasolt. Napi 4000–6000 NE D3-vitamin szedhető 10 napon keresztül [3].

Összegzés: a D-vitaminnak a pandémiás szerepén is túlmutat az a többszörösen alátámasztott tény, amely szerint D-vitamin-hiány esetén (vagyis, ha elmarad a szükséges pótlás) a halálozási kockázat emelkedik.


Mi áll az ember-fecske konfliktusok hátterében?

2023. február 20.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Miért verik le sokan a fecskefészkeket? Mi ennek a következménye? Egy fecske nem csinál nyarat, de rengeteg bosszantó rovart felfal…  

A címben feltett kérdésre egyszerű a válasz: bizony a fecskeszar az oka. Pedig van más megoldás, mint a fészkek leverése, és a helyzet elég súlyossá vált már: az elmúlt két évtizedben több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk.

A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátok felkészülését az idei fecskevédelmi szezonra.

A rovarok elleni biológiai védekezésben óriási szerepe van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek és a denevéreknek, melyek természetes úton csökkentik ezek számát. Ezért is aggasztó a települési fecskeállomány ezredfordulót követő megfeleződése. A hátterében az élőhelyek átalakítása, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás, és ami a legmeglepőbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.

Minden fecske legalább 1 kg repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt, muslicától a nagyobb légy mérettartományig. Figyelembe véve, hogy Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat, ez azt is jelenti, hogy legalább kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar évről évre a környezetünkben marad!


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...91011...169