Információk, érdekességek
18+1 érdekes tény a szívünkről
2022. május 30.
Bár az orvostudomány már ott tart, hogy a beteg szív helyére egészségeset tudnak beültetni, a szív még mindig az egyik legizgalmasabb szervünk. Sokat tudunk róla, de mindig vannak olyan érdekességek, amik meglepetést okozhatnak. Összeszedtünk egy csokor izgalmas tényt a szívünkről.
1. Minél iskolázottabb valaki, annál kisebb az esélye annak, hogy szívbeteg lesz. Az iskolázottabbak ugyanis általában egészségesebb életet élnek, többet mozognak, nem dohányoznak, és egészségtudatosabban étkeznek.
2. A dohányzásról való leszokást nagyon hamar meghálálja a szív: már egy évvel a leszokás után a felére csökken a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázata.
3. A legtöbben a karácsonyi ünnepek idején, december 25-én, 26-án és szilveszterkor kapnak szívrohamot.
4. Az embereknek valóban összetörhet a szíve. Legalábbis bizonyos válságos, nehéz élethelyzetek képesek arra, hogy átmeneti szívelégtelenséget okozzanak.
5. A szívünk körülbelül olyan nagy, mint amikor a két kezünket szorosan összefogjuk.
6. A szívünk átlagosan százezerszer ver egy nap alatt.
7. A nők szíve gyorsabban ver, mint a férfiaké. A nők szíve ugyanis percenként átlagosan 78-szor, míg a férfiaké csak 70-szer dobban.
8. Bár a köztudatban másképp él, de Magyarországon több nő hal meg szív- és érrendszeri megbetegedések miatt, mint férfi.
9. A szív- és érrendszeri betegségek kockázata mindkét nemnél nagyobb, mint a rákbetegségeké. Vagyis nagyobb eséllyel lesz egy nő szívbeteg, mint mellrákos, és a férfiaknál is esélyesebb egy ilyen probléma, mint például a prosztatarák kialakulása.
10. Sokáig úgy vélték, hogy a szív az egyetlen szervünk, amelyik nem rákosodhat el. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van, de a szív daganatos betegsége rendkívül ritka: 12 ezer rákos megbetegedés közül egy esetben fordul elő.
11. A szívbetegségek szinte az emberiség kezdete óta velünk vannak: 3000 éves múmiákon is megtalálták a ilyen típusú betegségek nyomait.
12. Az emberi szív a magzati fejlődés negyedik-ötödik hetében kezd el dobogni.
Szemészeti problémákat is okozhatnak a hormonzavarok
2022. május 28.
Az elhúzódó szemészeti problémák hátterében olykor hormonális zavarok is húzódhatnak, ezért érdemes ilyenkor endokrinológus orvost is felkeresni, ugyanis az alap probléma kezelése hiányában a panaszok továbbra is megmaradnak. Hogy milyen hormonális betegségek okozhatnak szemészeti problémákat, arról dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.
Szemszárazság, látásromlás, szemek kidülledése
A szemmel és a látással kapcsolatban számtalan panasz megjelenhet, ám az esetek többségében csupán múló problémáról van szó, ugyanis a kellemetlen tüneteket – mint pl. a szemszárazság, homályos látás, könnyezés- okozhatja a szem megerőltetése, fáradtsága, allergia, de akár az időjárás is. Amennyiben a panasz hosszabb ideje fennáll, ráadásul a szemorvosi terápia sem vezet tartós eredményre, úgy célszerű hormonzavarra is gyanakodni, ugyanis több endokrin probléma is okozhat zavaró szemtüneteket. A leggyakoribbak a látásromlás, látótér kiesés, szemszárazság, kettőslátás, szemfenéki eltérés, valamint a szemek kidülledése (exophthalmus).
Milyen hormonális zavarokra utalhatnak a szemproblémák?
- Graves-Basedow kór
- Cushing szindróma
- Hiperaldoszteronizmus
- Cukorbetegség
Graves- Basedow kór
A Graves-Basedow kór gyakran húzódik meg a pajzsmirigy túlműködés hátterében. Az autoimmun zavar során a T3 és a T4 szintje megemelkedik, melyre az alacsony TSH hívja fel a figyelmet. Az állapot gyakran a pajzsmirigy gyulladásával, megnagyobbodásával jár (strúma), és a tipikus pajzsmirigy túlműködésre utaló tüneteken túl (idegesség, szapora pulzus, izzadás, csökkent melegtűrés, fogyás, menstruációs zavar) szemészeti problémákat is okozhat. Ugyanis a betegség során a szemgolyó mögött kötőszöveti duzzanat jön létre, így a szemgolyó kisebb-nagyobb mértékben kidülled, ami szemszárazsághoz és szemzáródási zavarokhoz is vezethet.
A jellegzetes külső tünetek miatt az endokrinológus szakorvosban gyakran már első ránézésre felmerülhet a gyanú az állapot meglétére, így labor és ultrahangos vizsgálatra irányítja a pacienst. Amennyiben bebizonyosodik a Graves-Basedow kór, úgy gyógyszeres/izotópos kezelésre is szükség lehet, sőt, megfelelő indikációval műtéti beavatkozás is indokolttá válhat.
Mit mutat a hasi ultrahang?
2022. május 17.
Az ultrahang segítségével a belső szervek állapotáról kaphatunk képet. Fájdalommentes és gyors eszköz például az epehólyag, vese és hasnyálmirigy panaszok kivizsgálására is.
Az ultrahang készülék magas frekvenciájú, az emberi fül számára nem érzékelhető hanghullámokat bocsát ki, melyeket a vizsgáló fej segítségével továbbíthatunk a testszövetek felé. Az innen kapott információk a jelátalakítón haladnak át, míg végül a monitoron kirajzolódik az éppen vizsgált szerv alakja – foglalja össze röviden az ultrahang működésének lényegét dr. Szabó Andrea radiológus, az Ultrahang Központ főorvosa.
| Az ultrahang segítségével meghatározhatjuk az adott szerv méretét, felfedezhetjük az eltéréseket, göböket, megnagyobbodást, a gyulladásra utaló jeleket. |
Mit tud megmutatni az ultrahangos vizsgálat?
- A hasi panaszok közül az ultrahang alkalmas a ciszták, vagy egyéb kóros növedékek észlelésére a májban, lépben, vagy hasnyálmirigyben.
- Segítségével kimutatható a lép megnagyobbodása, vagy például a vese- és epekő is.
- Vizsgálhatóak a hasüreg nagyobb erei és nyirokcsomói is.
- A daganatos elváltozások áttéteinek diagnózisában is alkalmazható.
- A kismedencében pedig a méh, petefészkek, petevezetékek, húgyúti szervek, prosztata és herék vizsgálatára.
A gyomor- és bélrendszer területén jelentkező panaszok esetében, a hasi ultrahang csak a gyanúját veti fel valamely szervi elváltozásnak, és azt további eszközös vizsgálatoknak – pl. vastagbéltükrözés, gyomortükrözés, CT, stb – kell tisztázniuk.
A csecsemő első bélbaktériumai az anya szájából származnak
2022. május 11.
Az anyatejjel táplált csecsemőknél jóval kevesebb arányban fordul elő hasmenés vagy egyéb emésztési zavar, mint a tápszerrel etetett gyermekeknél. Vajon miért van ez így?
Mind ez idáig azt gondoltuk, hogy a születést megelőzően a magzatok bélrendszere steril és csak később alakul ki a jellegzetes bélmikrobióta közösség. Egy friss kutatás szerint azonban ez nem így van. Kiderült ugyanis, hogy a magzatok nincsenek annyira elszeparálva a külvilágtól, mint korábban gondoltuk. A placenta egyedi bakteriális ökoszisztémának ad otthont, amelynek egyensúlya nagyon fontos. E bakteriális közösség befolyásolásán keresztül is hathat az anya étrendje a gyermek bélbaktériumaira, de nem csak az eddig ismert módokon.
Noha azt eddig is nyilvánvaló tényként kezelték a kutatók, hogy a placentában élő intracelluláris baktériumok széles körű metabolikus és immunregulációs szereppel bírnak, sőt kihatnak a gyermek későbbi egészségére is, elsőként mégis csak most vizsgálták meg alaposabban a placenta bakteriális összetételét. Kiderült, hogy összességében a placenta mikrobiomja leginkább a száj mikrobiomjára hasonlít, és az összetételét pedig az anya étrendje alapvetően befolyásolja. Eddig az volt az elmélet, hogy a csecsemők a szülőcsatornán áthaladva szedik össze azokat a baktériumokat, amelyek később elsőkként kolonizálják a bélcsatornát (császármetszés esetén más a bél baktériumközösségének összetétele). Úgy tűnik azonban, hogy nem ez az első lépés a kolonizáció folyamatában, hanem csak a második.
Amikor ugyanis megvizsgálták az újszülöttek mekóniumát, kiderült, hogy már az első széklet is tartalmaz baktériumokat. Aagaard és mtsai. kutatási eredményeiből pedig most már azt is tudhatjuk, hogy a csecsemő első bélbaktériumai az anya szájából származnak. (Bár az útját a szájtól a placentáig, majd a placentától a magzat beléig még nem tisztázták pontosan.)
A koraszülések összefüggést mutatnak a placentális mikrobiom összetételének változásával, a korábbi vizsgálatok pedig rámutattak arra is, hogy az ínybetegségek megnövelik a koraszülés kockázatát. Ezek az eredmények tehát mind támogatják ezt a legújabb feltárt összefüggést a csecsemők bélmikrobiótájának kialakulásával összefüggésben.
A pre- és probiotikumok fontossága és szerepköre tehát sokkal szélesebb annál, mint korábban gondoltuk. Jelentőségük pedig a csecsemők egészségére gyakorlatilag vitathatatlan.
Az első számú baktérium
Mind a táptalajon végzett, mind a széles spektrumú metagenomikus vizsgálatok is kimutatták, hogy a Bifidobaktériumok a domináns baktériumnemzetség az újszülöttek bélmikrobiótájában, megközelítőleg a teljes mikrobióta 75%-át alkotják. Ezzel szemben a tápszerrel táplált újszülötteknél ez az arány jóval kevesebb és a baktériumok összetétele sokkal diverzebb. Ennek a különbségnek a magyarázata az emberi anyatej nem esszenciális összetevőire vezethető vissza (Garrido és mtsai., 2013). Hogy miért éppen a Bifidobaktériumok dominánsak az anyatejes újszülöttek bélmikrobiótájában?
A jelenség egész egyszerűen azzal magyarázható, hogy ezek a baktériumok képesek a leghatékonyabban elfogyasztani és lebontani az emberi anyatej összetevőit, ezáltal pedig ők kolonizálnak a bélben a legnagyobb sikerrel. Nem utolsósorban pedig azért van ez így, mert az anyatej prebiotikus karaktere éppen olyan, amely ezekre a baktériumokra szelektív leginkább. Ez a fajta, anyatej általi támogatás pedig előnyös helyzetbe hozza a Bifidobaktériumokat más probiotikus baktérium genusokkal és a kórokozó baktériumokkal szemben is.
Ropognak az ízületei? Ez lehet az oka!
2022. május 11.
Mindenki számára ismerős, hogy ízületei olykor recsegnek-ropognak. Több elmélet kapcsolódik ahhoz, hogy vajon egészséges, vagy inkább káros, de bárhogy is legyen, nem árt tudni, hogy bizony porckopás is állhat a térd vagy a váll ropogása hátterében. A problémáról Dr. Váradi Éva főorvosnőt, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistáját kérdeztük.
Mitől ropog?
Testünkben több létfontosságú ízület is található, melyek közül a térd és a váll ízület szokta a legtöbb panaszt elszenvedni. Az izületek a csontvégek találkozásánál alakulnak ki, melyeket porcréteg borít. A porcréteg közt vékony ízületi rés található, benne ízületi folyadékkal, mely hozzájárul a csontok egymáson való fájdalommentes, zavartalan csúszásához.
Az idő előrehaladtával, illetve sérülések, fizikai munka, különböző betegségek (pl. endokrin problémák) miatt ez a porcréteg elvékonyodik a porcképzés-és pusztulás egyensúlyának felborulása miatt. Kezdeti stádiumban a felszíne egyenetlenné válik, majd később felbolyhosodik. Ez sokszor recsegő, ropogó hanggal jár, különösképp a térd és a váll esetében.
Fájdalom az állapot súlyosbodásával jelentkezik, mivel ekkor az ízületi folyadék mennyisége is csökken, így az ízületi tok gyulladásba kerül. Éppen ezért amennyiben porckopás miatt jelentkezett a ropogás, úgy a legrosszabb, amit tehet, az az, hogy magától ropogtatja, ugyanis ekkor még tovább károsítja az amúgy is már rossz állapotban lévő porcot.
Természetesen ennek a kellemetlen hangnak más okai is lehetnek, ám hogy kiderüljön, mi is okozza, mindenképp szakorvosi és képalkotó vizsgálat szükséges.
Előzze meg a nagyobb bajt
Az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás nagy szerepet játszik a mozgásszervi betegségek elkerülésében, így ha nem akarja, hogy még fiatalon fájdalmak kínozzák, célszerű a következőkre figyelnie:
- adja le a súlyfelesleget
- egy héten minimum 3-szor mozogjon (úszás, futás, kerékpározás)
- táplálkozzon A-C-E-vitaminokban, kalciumban és ómega3-ban gazdagon
- igyon meg egy nap min. 2 liter vizet
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...484950...241