Információk, érdekességek
Hogyan alakulnak ki a nyakproblémák?
2022. augusztus 19.
Sokan feladják, elfogadva, hogy nincs esély a gyógyulásra, holott az esetek döntő többségében jelentős javulást, sőt, akár tünetmentességet is elérhetünk a megfelelő terápiával.
Gyakran elegendő egyetlen pillantást vetni a rendelőbe érkező betegre ahhoz, hogy megállapítsuk, szinte bizonyosan nyaki problémával keresett fel bennünket.
- A merev, előrehelyezett fejtartás (oldalnézetben a fül előrébb helyezkedik el, mint a váll),
- illetve a nyaktól a váll irányába futó izom (csuklyásizom felső része) görcsös feszessége azonnal árulkodik.
Mindkét tünet szemmel látható, vizsgálat nélkül is észrevehető. A beteg kikérdezése, a leletek áttekintése, illetve a manuális vizsgálat általában csak megerősíti gyanúnkat.
A felnőtt lakosság jelentős része – egy amerikai felmérés szerint 10%-a – küzd állandósult nyaki, tarkótáji fájdalommal és merevséggel, amelyet
- gyakori fejfájás,
- migrén,
- szédülés,
- esetenként karba sugárzó fájdalom,
- zsibbadás is kísérhet.
A betegek életét megkeseríti, a nyugodt pihenést, regenerálódást szinte lehetetlenné teszi ez a kóros állapot. Az érintettek többnyire évek óta járnak rendelőről rendelőre, orvosról orvosra, masszőrhöz, csontkovácshoz. Túl vannak injekciós kúrákon, fájdalomcsillapító gyógyszereken, izomlazító masszázskezeléseken, ám a probléma az átmeneti javulást követően napokon belül újra jelentkezik.
A mozgásszervi problémák általában hosszú évek alatt alakulnak ki és saját rossz szokásaink, helytelen beidegződéseink okozzák azokat, így a gyógyulás is hosszabb időt vesz igénybe, s az aktív közreműködés elengedhetetlenül szükséges a kezelés sikeréhez.
Nézzük, hogyan is alakulnak ki a nyakproblémák!
A gerinc nyaki szakaszának betegségeiért többnyire az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, illetve a stressz felelős. Az ülőmunka elképesztő terhelést jelent gerincoszlopunkra nézve. Íróasztalnál ülve testtartásunk jelentősen megváltozik. Hátunk egyetlen görbületet alkot, azaz megszűnnek a kettős S-alakú görbületek, amelyek fő szerepe a gerinc rugalmasságának biztosítása, a gerincoszlopra háruló teher ideális elosztása. A gerinc mereven domborúvá, a gerincoszlop melletti izmok feszessé, a terhelés pedig egyenetlenné válik, és „rossz helyen” éri a gerincoszlopot. Fejünk előretolódik, így a nyak hátsó részének, illetve a hát felső szakaszának izmai befeszülnek, a nyak „megtörik”. A folyamatos stressz még tovább rontja ezt az állapotot. Tartósan menekülő pózt veszünk fel, fejünket még inkább előretoljuk, és izmainkat mintegy védekezésre készen tovább feszítjük.
| Rendszeres mozgás hiányában az izmok képtelenek regenerálódni és kompenzálni a helytelen testtartást, illetve a stressz káros hatásait. |
Az ülőmunka és/vagy a stressz miatt kialakuló folyamatos feszesség hamarosan az adott terület anyagcseréjének romlásához, a távozni képtelen salakanyagok felhalmozódásához és állandósult fájdalmakhoz vezet. Hosszú távon törvényszerűen megbomlik az izomegyensúly, s ez előbb-utóbb maga után vonzza az ízületek deformitását és a csontok elmozdulását is, ezáltal különféle mozgásszervi betegségek (ízületi kopások, becsípődések, nyaki porckorongsérv stb.) kialakulását okozza. Miután a túlterhelés jellemzően leginkább a nyaki, illetve az ágyéki területet érinti, általában a panaszok is itt kezdődnek.
A hosszú nyári nappalok becsapják a belső óránkat
2022. augusztus 08.
Akár a keringési betegségek kialakulásának rizikóját is növelheti a szociális jetlag nevű jelenség, ami a szabad- és munkanapok alvási időszakának eltéréséből fakad – derül ki a Semmelweis Egyetem kutatóinak tanulmányából.
A Semmelweis Egyetem kutatóinak sikerült először összefüggést kimutatniuk a szociális jetlag és a szívműködés idegi szabályozása között: tanulmányuk szerint minél inkább a szociális elvárások és nem a belső óránk határozza meg az alvási ritmusunkat, annál rosszabb az alvásminőség és annál előnytelenebbül alakulnak a szívfrekvencia variabilitás mutatói, ami egyes keringési betegségek kialakulásának magasabb rizikóját is jelenti – olvasható a SOTE szerdai közleményében.
“Munkanapokon jellemzően korábban fekszünk le és korábban is kelünk, míg a szabadnapokon nagyobb lehetőségünk van arra, hogy magunk döntsünk az ébredés időpontjáról. Amennyiben rendszeresen akár több órás eltérés is van ebben a ritmusban, az hatással van a szívműködés idegi szabályozására is” – állapították meg a kutatók.
Káldi Krisztina, az Élettani Intézet egyetemi docense kiemelte: “Szabadnapokon és hétvégén inkább a saját biológiai óránk által diktált ritmus szerint élhetünk, vagyis akkor feküdhetünk le, amikor álmosak vagyunk és akkor kelhetünk fel, amikor kipihentük magunkat”. A kutató szerint a két időablak között több órás eltérés is lehet. Ezt nevezik szociális jetlagnek, ami olyan, mintha minden hétvégén 2-3 időzónát átlépő utazást tennénk. A téma különösen aktuális, hiszen az év során most a leghosszabbak a nappalok, és ez a nyári időszámítás miatt azt jelenti, hogy még este fél 10-kor is világos van.
A kutatók szerint ez a meghosszabbodott esti világos időszak becsapja a belső óránkat, azt az információt közvetíti felé, hogy korán van. Ezáltal csökkenti az álmosságot, és nehezíti az elalvást a munkanapokon, ami a korai kelés miatt alváshiányhoz vezet, hétvégén pedig még jobban kitolja az alvásablakunkat, ami tovább növeli a szociális jetlaget.
A Kronofiziológiai Munkacsoport munkatársai a Magatartástudományi Intézettel együttműködve fiatal, egészséges férfiakon vizsgálták, hogy a szociális jetlag és a szubjektív alvásminőség, valamint az autonóm idegrendszer állapotát jól jellemző szívfrekvencia variabilitás között van-e összefüggés.
Az alvásminőség jellemzésére egy standardizált kérdőívet használtak, melynek eredményei kimutatták: azok, akik hétköznapokon nem a biológiai órájuk szerinti ritmusban aludtak – például azért, mert úgynevezett bagoly-típusúak, azaz maguktól később feküdnének és később kelnének – rosszabb alvásminőségről számoltak be.
Az eredmények szerint azoknak, akiket a szociális jetlag jobban érint, hétköznap alacsonyabb volt a szívfrekvencia variabilitásuk, azaz kevésbé előnyös a kardiovaszkuláris rendszerük alkalmazkodási képessége, és ez növelheti az olyan kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát, mint az infarktus vagy a magas vérnyomás. Fontos azt is megjegyezni, hogy az alacsonyabb variabilitás az alvás kevésbé pihentető voltára is utal – mutatott rá Káldi Krisztina.
Őrizzük meg a nyár nyugalmát!
2022. augusztus 08.
A nyári vakáció alatt addig szorítóan sürgős napi tennivalóink abbamaradtak, „lelassultunk”, kikapcsolódtunk – így szervezetünk endorfint („boldogsághormont”) választott ki. Ahhoz, hogy megőrizzük jó közérzetünket, a feltöltődés pozitív hatásait a vakáció utáni hétköznapokban, alkalmazzunk stresszoldó praktikákat! Íme néhány közülük.
Engedjünk meg magunknak napi 30 perc meditálást!
Ébredés után, a jó napkezdéshez, az ebédidő körüli pihenő idején, a feltöltődéshez vagy lefekvés előtt a könnyebb elalváshoz és a pihentető álomhoz ajánlott.
• Egyenes háttal, de nem mereven tartva, leszegett fejjel, lazán tartott szemhéj mellett nyitott szemmel üljünk le egy székre. Enyhén behajlított lábbal a talpunkat nyugtassuk a talajon, a vállunkat tartsuk lazán.
• Végezzünk belégzést orron át, majd lassan kilégzést a szájon keresztül.
• Képzeljük el, hogy gondolataink kis, múlékony felhők belsejében rejtőznek.
• Közömbösen hagyjuk elhaladni őket magunk előtt. Ugyanis gyakran el akarjuk hessegetni egyes gondolatainkat, de nem sikerül, vagy törekszünk megjegyzésükre – és ekkor sokasodnak, megzavarva lelki békénket. A lényeg, hogy az említett „felhőmódszerrel” hagyjuk őket eltávozni, és mindig térjünk vissza a megfelelő légzéshez, hogy koncentrálni tudjunk folyamatosan a jelen pillanatra.
4 ok, ami miatt "szagos" lesz a verejték
2022. augusztus 04.
A verejtékezés fontos élettani mechanizmus, hiszen a párolgása hőt von el, vagyis a test az izzadással hűti magát. A túlzott verejtékezés azonban igen kellemetlen lehet, sőt, egyes betegségek is okozhatnak ilyen tünetet. Dr. Boros-Gyevi Márta, esztétikai bőrgyógyász az okokról és a megoldási lehetőségekről beszélt.
Természetes vs. kóros izzadás
A testünkben működő kétféle verejtékmirigy közül a nagy mennyiségű sós verejték kiválasztásáért felelős ekkrin típusúak főként a tenyéren, talpon és a homlokon találhatóak, a háton jóval kevesebb van. Az apokrin, azaz az illatmirigyek a hónaljakon, a nemi szervek környékén, a szemhéjakon, a száj és az orrnyílások környékén helyezkednek el, számuk jóval alacsonyabb.
A hónalj fokozott verejtékezéséért elsősorban az ekkrin mirigy a felelős, amelynek stresszhatás miatt fokozódik a tevékenysége. És bár a kellemetlen szagot jórészt az apokrin mirigy bomlástermékei okozzák, az ekkrin mirigy tevékenysége miatt kialakuló nedvesség teremt remek táptalajt a baktériumoknak. A dezodorok éppen a baktériumok által okozott szagokat fedik el, nem csökkentik magát az izzadást. Az izzadásgátlóként hirdetett termékek az ekkrin mirigy kivezető csövében húzzák össze a pórusokat, így valóban csökkentik a verejtékezést. Ezek túl gyakori használata azonban irritációhoz vezethet, sőt a hónaljban igen kellemetlen verejtékmirigy-gyulladás alakulhat ki.
Mitől válik kellemetlen szagúvá a verejték?
A verejték alapvetően színtelen, szagtalan, csak néhány esetben válik kellemetlen szagúvá:
- Ha baktériumok szaporodnak el benne.
- Ha olyan táplálékot vagy italt fogyasztunk, amelyik a verejtékmirigyeken keresztül választódik ki, ilyen például a fokhagyma és az erősebb alkoholok.
- Ha olyan gyógyszert vagy vitamint szedünk, ami ezt eredményezi, mint a B- és a C-vitamin.
- A ruhából kioldott festékek és a szervezetbe bevitt anyagok hatására a verejték szaga és a színe is megváltozhat.
Lélegezz!
2022. augusztus 02.
Az életben csak két dolog biztos, az első és az utolsó lélegzetvételünk. Az, hogy közötte mi történik, csak rajtunk múlik. Mégis, bár semmi mást nem tudunk biztosra, csak két lélegzetvétel meglétét, a mindennapjainkban kevés figyelmet szentelünk a légzésnek.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...464748...241