Információk, érdekességek
Nem kapcsolódik önmagával, a környezetével?
2025. március 14.
Ilyen a deperszonalizációs-derealizációs zavar
Rendkívül ijesztő érzés, ha valaki úgy érzi, idegen a saját teste, nem kapcsolódik önmagához, esetleg a környezetét érzékeli távolinak, mintha üvegen keresztül szemlélné azt. Ennek a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Hogyan lehet felismerni, kezelni ezt a disszociatív zavart? Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, gondozóvezető főorvos válaszolt a legfontosabb kérdésekre és osztotta meg gondolatait a témáról.
Mi a deperszonalizációs-derealizációs zavar?
A deperszonalizációs-derealizációs zavar (depersonalization derealization disorder, DDD) egy komplex és gyakran félreismert, félrediagnosztizált mentális zavar. Tartós vagy gyakran jelentkező, kínzó, ijesztő érzések jellemzik, melyek során az egyén a saját testét idegennek éli meg, ez a deperszonalizáció, vagy a környezetét érzékeli távolinak, idegennek, ez a derealizáció. A személy úgy érezheti, mintha egy álomban élne, vagy saját magát és az életét távolról szemlélné, miközben a realitáskontroll megtartott. Ezen élmények súlyossága az enyhétől a súlyosig, időtartama pedig néhány pillanattól egészen több hétig terjedhet, jelentős funkcióromlást okozva az egyén családi életében, tanulmányaiban vagy munkahelyi teljesítményében. Az érintett páciensek beszámoltak tanulmányaik megszakadásáról vagy munkahelyi karrierjük megakadásáról a deperszonalizáció/derealizáció miatt.
Elkülönülés önmagunktól, a környezetünktől
A DDD a disszociatív zavarok csoportjába tartozik. Ez a gondolatok, az emlékezés, a cselekvések, az identitás, az érzelmek és a környezet egységének szétkapcsolódában nyilvánul meg. Ennek két formája különböztethető meg:
- Deperszonalizáció: Saját magától való elkülönülés érzése, az az érzés, mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné. Az egyén úgy érzékeli, mintha a teste, végtagjai vagy az elméje nem hozzá tartozna, ezek méretei megváltoztak volna.
- Derealizáció: Az az érzés, mintha a külvilág megváltozott volna, kétdimenziós lenne, mintha az egyén egy üvegfalon keresztül szemlélné azt. Úgy tűnik, mintha a környezet ködös, irreális, élettelen, mesterséges lenne.
Ezek az érzések vagy tartósan fennállnak, vagy rendszeresen visszatérnek, és ebben az esetben másodpercektől egészen órákig-napokig tartanak, jelentős életminőség- és funkcióromlást okoznak az élet minden terén. A deperszonalizációt és derealizációt gyakran jelentős mértékű szorongás kíséri – foglalja össze Blazsek doktor.
Mik a deperszonalizációs-derealizációs zavar tünetei?
A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) tünetei változatosak, mind intenzitásban és időtartamban, de leggyakrabban a következőket tartalmazzák:
Deperszonalizációs tünetek:
- Saját testétől, érzéseitől, hangjától, gondolataitól való leválás érzése.
- Végtagjait furcsának érzékeli, megnyúlnak, távolinak érzi.
- Saját életének külső szemlélője.
- Érzelmi tompaságot él meg.
- Robotszerűen működik.
- Az időérzékelése megváltozik, az idő meglassul vagy felgyorsul.
Derealizációs tünetek:
- A környezetét egy fátylon vagy üvegfalon keresztül érzékeli.
- A környezetét kétdimenziósnak látja.
- A környezetét irreálisnak, álomszerűnek érzékeli, mintha ködön át látná.
- Az emberektől és tárgyaktól való elszakadás érzése, mintha távoliak vagy mesterségesek lennének.
- Látási torzulásokkal, zavarosan látja a tárgyakat és embereket, vagy a környezetét fokozott éberséggel érzékeli.
- Úgy érzi, mintha egy moziban lenne vagy mesterséges valóságban.
A fájdalom, illetve a fejfájás lelki háttere
2025. március 13.
III. rész: Lelki tényezők a gyerekkori fejfájás hátterében
Egyre több iskolás gyereknek fáj a feje, sokan szenvednek migréntől is. Vajon a gyerekkori fejfájásoknak is van lelki háttere? A gyermekkori fejfájás mögött is leggyakrabban a stressz húzódik meg.
A szülők az iskolai teljesítménnyel, továbbtanulással kapcsolatban hatalmas nyomást fejtenek ki. Nagyfokú lehet a túlterhelés, az idő szorítása, a feleltetés, dolgozatírás miatt érzett teljesítményszorongás. Ehhez adódik hozzá az elnyomott mozgásigény – hiszen naphosszat ülni kell a padban – az erőfeszítés, hogy a gyerek az elvártnak megfelelően viselkedjen, az elfojtott agresszióról nem is beszélve. Mindez különösen a fiúknak nehéz, ami talán magyarázatot ad a gyakoriság érdekes arányára.
Pubertás előtt a fejfájás, különösen a migrén gyakoribb a fiúk között, mint a lányoknál, majd serdülőkorban ez megfordul, és csak felnőttkorra alakul ki a 3:1 nő-férfi arány.
De az iskola nem az egyetlen stresszforrás. Az iskola utáni „szabad idő” újabb programokkal terhes: zeneóra, nyelvóra, sport, egyéb különórák, korrepetálás stb. Igen sok megterhelő különóra van számos gyerek napirendjében, vagyis alig van valódi szabad ideje, amikor is játszhat, felszabadulhat, önmaga lehet.
Másrészt érdemes megemlíteni, hogy mindennek az ellenkezője is előfordul. Létezik „stresszhiányos stressz” is: az unalom, a monotónia is komoly feszültségforrás. Gyermekeknél ez akkor fordul elő, ha a terhelés nem éri el a szükséges mértéket. Épp ezért nem ritka, hogy a rendkívül tehetséges gyereket kínozza a fejfájás. Az átlagon felül okos, kreatív gyermek nem kap értelmi képességeinek megfelelő, kihívást jelentő feladatot, és nem érti, hogy mi értelme van a számára már unalmas, monotonon ismétlődő, gyakorló feladatoknak.
Az iskolai és családi elvárások mellett a gyermek igyekszik megfelelni a baráti kör elvárásainak is, ami sok esetben komoly külső és belső konfliktusok és feszültségek forrása.
Kék az éberségért, piros a feltöltődésért
2025. március 11.
Így segíthetnek a színes fények a téli levertség ellen
Valentin-napra is jó program lehet piros fényben játszani
A február sokak számára az év egyik leglehangolóbb hónapja. A rövid nappalok, a hideg idő, a borongós égbolt és legfőképp a természetes fény hiánya hozzájárulhatnak a motiváció csökkenéséhez, a fáradtságérzethez és a szezonális depresszió (SAD) tüneteinek felerősödéséhez. Ilyenkor sokan keresik azokat a módszereket, amelyek segíthetnek átvészelni ezt az időszakot – és az egyik ilyen lehetőség a vörös fény alkalmazása. Amire a hétvégén Budapesten egy különleges Valentin-napi, de messze nemcsak párban játszható játék keretében is alkalom nyílik.
A fény mindig is kulcsszerepet játszott az emberi psziché működésében. A természetes fény hiánya – különösen télen – összefüggésbe hozható a szezonális depresszióval, alvászavarokkal és a motiváció csökkenésével. A különböző fényhullámhosszok más-más hatással vannak az agyműködésre és az érzelmi állapotra: a kék fény fokozhatja az éberséget, míg a vörös fény segíthet a relaxációban. A sárga fény melegséget és nyugalmat sugározhat, míg a zöld fény csökkentheti a stresszt. A fényterápiát ezért gyakran alkalmazzák a depresszió, a szorongás és a stressz kezelésére, mivel segíthet szabályozni az alvásritmust és javítani az érzelmi stabilitást.
Vörös: energizáló vagy nyugtató hatás?
És mi a helyzet a pirossal? A vörös szín az egyik legerősebb érzelmi hatást kiváltó szín, amely stimulálhatja az agyműködést és fokozhatja a vitalitást. Kutatások szerint a vörös szín fokozhatja az éberséget, növelheti a vérnyomást és a pulzusszámot, ezáltal energikusabbá és motiváltabbá teheti az embert. Nem véletlen, hogy a sportpszichológiában is gyakran alkalmazzák a piros színt a teljesítmény fokozására.
A vörös fény nyugtató hatása viszont paradox módon egy másik aspektusból is jelentős: egyes kutatások szerint a vörös fény elősegítheti a melatonin termelését, amely az alvás szabályozásáért felelős hormon, így különösen hasznos lehet azok számára, akik alvászavarokkal vagy stresszel küzdenek, segít feltöltődni. A tudatosan alkalmazott vörös fény így egyszerre nyújthat energizáló és stresszcsökkentő hatást, attól függően, hogy milyen környezetben és milyen időpontban használjuk. A vörös emellett közvetetten növelheti a szerotonin- és dopaminszintet is, amelyek fontosak a jó hangulathoz és a mentális egyensúlyhoz. Erre a felismerésre is alapozva szerez programot az érdeklődőknek a KFC.
Szezonális depresszió: hogyan ismerhetjük fel, és mit tehetünk ellene?
2025. március 05.
A végeláthatatlanul hosszú január után még egy téli hónap vár ránk, ami már a hátunk közepére sem hiányzik. Messze már a december csillogó fénye, és még odébb vannak az igazán napsütéses órák is. Általános tény, hogy a hideg, borongós idő beköszöntével sokan tapasztalhatják a levertség, fáradtság és kedvetlenség érzését, amely így a tél második felében gyakran fokozottan jelentkezik. Ezek a tünetek azonban bizonyos esetekben egy komolyabb állapot, a szezonális affektív zavar (SAD) jelei is lehetnek. De hogyan különböztethetjük meg a szezonális depressziót az általános depressziótól, és mit tehetünk ellene?
„A szezonális depresszió ciklikusan jelentkezik, évről évre ugyanabban az időszakban, leggyakrabban ősztől tavaszig. Jellemző rá a fáradtság, a fokozott aluszékonyság, a szénhidrátok utáni sóvárgás és az ebből fakadó súlygyarapodás, valamint a társas kapcsolatok iránti érdeklődés csökkenése” – kezdi Pollák Éva, a Mindwell Pszichológiai Központ szakmai vezetője.
Kik a leginkább érintettek?
A szezonális depresszió gyakrabban fordul elő a mérsékelt és északi éghajlati övezetekben, ahol a téli hónapokban jelentősen csökken a napsütéses órák száma. „A nők kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel érintettek, és leggyakrabban fiatal felnőttek körében fordul elő” – teszi hozzá Pollák Éva.” –„Természetesen gyermekek és idősek körében is megjelenhet, bár náluk gyakran nehezebb felismerni a tüneteket.”
A szakemberek szerint a szezonális depresszió kialakulásában elsősorban a napfényhiány játszik szerepet, amely befolyásolja a melatonin- és szerotoninszintet. „A melatonin túltermelődése fokozott álmosságot okozhat, míg a szerotoninszint csökkenése hangulati zavarokhoz vezethet. Emellett a cirkadián ritmus felborulása is hozzájárulhat a tünetek kialakulásához” – magyarázza a pszichológus.
Ostorcsapás-effektus: nemcsak a testi tüneteket kell gyógyítani!
2025. március 02.
Megfigyelték, hogy Svédországhoz viszonyítva Amerikában gyakrabban fordul elő krónikus nyakfájás az autóbalesetek után. Vajon mi lehet ennek az oka? A válasz talán abban keresendő, hogy amíg Amerikában hajlamosabbak az egészségügyben a probléma katasztrofizálásra, addig Svédországban másképp közelítik meg a kialakult helyzetet – nem azt tudatosítják a betegben, hogy a sérülés olyan súlyos, hogy annak a hatására a nyakban elmozdultak a csigolyák, és megnyúltak a szalagok, hanem a fókuszt a páciens bizalmának az építésére irányítják.
Megnyugtatják a betegeket, hangsúlyozzák a felépülést támogató gondolkodásmód és mozgás fontosságát – azaz nemcsak a testi, hanem a pszichés és szociális tényezőket is figyelembe veszik, azaz más a betegekkel való kommunikáció módja. A Sherlock Rehab két elismert szakembere, dr. Gyenesné Jákob Zsuzsanna gyógytornász, manuálterapeuta és Moldoványi Márton szenior gyógytornász és manuálterapeuta ezért a kezelések során holisztikus megközelítést alkalmaz a páciensek fájdalmának csökkentése érdekében.
Nem mindig a testben kell keresni a megoldást
Egy baleset következtében kialakult fájdalom enyhülése és a felépülés ideje nemcsak a sérülés mértékén múlik, hanem nagymértékben azon is, hogy miként kezelik az érintettek a helyzetet – itt mind a betegek, mind az őket körülvevő szakemberek hozzáállása fontos. Kulcsfontosságú a test és az elme közötti kapcsolat, valamint az, hogy a kezelés során sor kerül-e a félelem csökkentésére, mennyire bátorítják az érintettet az aktív mozgásra, illetve felismerésre kerülnek-e a pozitív felépülési elvárások. Ezek azért lényegesek, mert nagyban hozzájárulhatnak a sikeres gyógyuláshoz.
Mi az ostorcsapás effektus?
Az ostorcsapás effektus olyan mechanikai sérülés, amely általában autóbalesetek következtében alakul ki, – leggyakrabban hirtelen fékezésnél vagy koccanásnál – a fej és a nyak hirtelen előre-hátra mozdulásának az eredményeként. A fej gyors mozgása miatt a nyak izmai és szalagjai megnyúlnak, megsérülnek.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...234...237