Információk, érdekességek

Elhibáztam az életemet - döntéseink következményei

2024. január 13.

Életünk folyamán sokszor kerülünk döntéskényszerbe. Azonban döntéseinknek nem mindig az lesz a következményük, amire számítunk. Vannak, akik sorozatosan rossz megoldásokat választanak, aztán egy bizonyos kor után, számot vetve életük eseményeivel, azt mondják: "Elhibáztam az életemet!"  

Tényleg elhibázta? Van egyáltalán olyan, hogy "hiba"? Mit nevezünk hibának?

Amikor ezt hallom, olyan érzésem van, valahol nagyon eltévedtünk az élet rengetegében. Meghoztunk egy döntést. Lehet, hogy már akkor fájdalmas volt meghozni, amikor ezt tettük. Aztán évek múlva még mindig gyötör bennünket a bűntudat, hogy hibáztunk. Elrontjuk az életünket, nem engedjük meg magunknak a boldogságot, a sikert, tudat alatt így büntetve magunkat döntésünkért.

Pedig ha elgondolkodunk, rájövünk arra, hogy abban a pillanatban nem hozhattunk volna semmilyen más döntést.                                                       

Ha lett volna lehetőségünk másképp cselekedni, úgy tettünk volna.

Lehetőségeink, erőnk csak annyi volt akkor. Most már tudnánk másképp dönteni, de azóta minden megváltozott, mi is megváltoztunk. Másképp látjuk a világot, másképp gondolkodunk, sok mindent megtanultunk, ezért lehetőségünk van másképp dönteni. Tegyük le a régi terheinket. Nézzünk rá akkori döntésünkre, és fogadjuk el, hogy megtörtént. A felelősségvállalás természetesen a miénk, hiszen minden döntésünknek van következménye. De hibáztatni magunkat továbbra is felesleges.

Figyelem és érzelmi intelligencia

2024. január 10.

A figyelem az elsődleges és legfontosabb szűrője mindannak, ami az agyunkhoz eljut. Napjainkban szó szerint, szinte belefulladunk az információkba, így egyre nehezebb megtalálni a lényeget.  

Egyik legnagyobb feladatunk lenne, hogy megtanítsuk a gyermekeket a lényeg kiszűrésére, és arra, hogy azt a számukra leghatékonyabb módszerrel megtanulva, vissza is tudják adni.

A legtöbb felnőtt mindent megtesz gyermekéért, és az életben főként az anyák törődnek többet gyermekeikkel. A nők megszerzik egyedül vagy párban, ha tudják az anyagi javakat, nevelik, taníttatják (sport, tánc, zenetanulás, stb.) gyermekeiket. Ez mind rendben is van. Ez a törődés. A törődés édestestvére a figyelem, az odafigyelés. Az a figyelem, amit csak a gyermekünknek adunk az egyik legnagyobb ajándék, amit a gyermeknek adhatunk.

A szerelmes párok a buszon, villamoson egymás mellett ülve mobiloznak és úgy „beszélgetnek”. Valójában saját magukkal vannak elfoglalva, és amit a másik mond, a tudatukig el sem jut. A kijelzőket nézve az otthonokban már nem egymással kommunikálunk, hanem a manipuláló médiai eszközökkel, és a virtuális „barátokkal”.

A nem őszinte és figyelemnélküli nevelés/kommunikáció érzelmileg sérült gyermekek felnövéséhez és így érzelmileg sérült felnőttek kialakulásához vezet, akik valahol gyermek-felnőttek maradnak. Vajon miért van egyre több figyelemzavaros gyermek? Az a gyermek, akire nem figyeltek oda szülei, főleg az anyja, az maga sem fog tudni odafigyelni másokra és önmagára sem, leképezi anyja viselkedésmintáját. Sőt a figyelem mintája transzgenerációsan (következő generációkba) is átöröklődhet.

Az evolúció persze visszaszerzi az elhanyagolt figyelmet. A figyelemzavaros gyerekek, autisták annyi figyelmet kényszerítenek ránk, hogy őszintén bevallva, az sokszor inkább teher, mint boldog gyermeknevelés.

Hasi fájdalom – bélfájdalom

2024. január 07.

A hasi fájdalom egyik jellegzetes formája a „bélfájdalom”. Ennek oka nem mindig bél eredetű. Epehólyag- és vesebetegségek is puffadással, „bélgörcs” érzésével járnak. Vesegörcsben szenvedő beteget néha bélelzáródás gyanújával utalnak kórházba. Ha a fájdalmakhoz hasmenés vagy székrekedés társul, és a kivizsgálás során nem található szervi elváltozás (pl. daganat, bélgyulladás), akkor „irritábilis bél” betegségről, illetve tünetegyüttesről (szakkifejezéssel: szindrómáról)beszélünk. Problémát az okoz, hogy bármennyire is gyakori képpel állunk szemben – az emésztőszervi ambulanciákon megjelent betegek leggyakoribb panasza –, a diagnózist megerősítő speciális vizsgálat nem áll a rendelkezésünkre.

A panaszok lényege a hasi fájdalom, a székelési rendben beállott zavar és a puffadás. Hasmenés, székrekedés, ennek váltakozása, nyákos széklet hosszú évek óta fennállhat. Lényeges a véres széklet hiánya, amely más, súlyosabb betegségek velejárója.

A panaszok a legkülönfélébb fokozatúak. Annyira enyhék lehetnek, hogy a betegek jelentős része nem is fordul orvoshoz.

A panaszok 30–40 év között kezdődnek és a tünetek igen változatosak. (Az USA-ban e diagnózissal évente 2 millió vényt írnak fel és évi 8 milliárd dollárt költenek a betegekre.) A hasi és székelési tünetek a bélrendszer mozgászavarával vannak kapcsolatban, ezért ilyen irányú vizsgálatokkal próbálták a kórkép etiológiáját tisztázni. Léteznek speciális, nehezen hozzáférhető vizsgálatok, amelyek kimutathatják a bél simaizomsejtjeinek fokozott érzékenységét. Külső stresszhatás, egyes ételek, egyes gyógyszerek is fokozhatják a panaszokat. A központi idegrendszer eltérései, valamint pszichés zavarok is gyakoriak.

Igen gyakori a tejcukorbontási zavar, de szorbit (diétás italok, rágógumik!) fogyasztása is okozhatja a tüneteket. Tisztázni kell szervi betegségre utaló gyanújelek fennállását: fogyás, hőemelkedés, láz, véres széklet. Éjszakai nyugalmat is zavaró fájdalom vagy székelési zavar kevésbé jellemző, bár előfordul. Többnyire jó általános állapotban lévő betegekről van szó. Az 50 év feletti életkorban kezdődő tünetek szervi ok mellett szólnak.

A görcsös hasi fájdalom leggyakoribb a has bal alsó részében. Feszítő, égő jellegű, néha tompa, állandó fájdalom. Ha a has más régiójában (pl. jobb alhas) jelentkezik, téves diagnózishoz vezethet, mely miatt a betegek egy része akár vakbél- vagy nőgyógyászati műtétre kerülhet. Jellemző a fájdalmaknak székeléssel való összefüggése vagy azutáni enyhülése.

A székletek számának megváltozása, hasmenés székrekedéssel való váltakozása jellemző a vastagbéldaganatra is. Itt az időfaktor döntő, de friss tünetek jelentkezésekor nem kerülhető el a vastagbéltükrözés.

Reggeli lágy széklet, étkezés utáni hirtelen székletürítés a másik panaszegyüttes. Az éjszakai székelési panaszok hiánya jellemző, de nem minden esetben. Már említettük a fájdalom székelés utáni enyhülését és az elégtelen székletkiürítés érzését. A panaszok olyan fokúak lehetnek, hogy a beteg haskörfogata estére megnő, nehezen tűri a ruha viselését.

Mitől függhet a fájdalomérzet?

2023. december 15.

Ki ne érzett volna fájdalmat élete során, azonban azt mindnyájan másképp éljük meg.

Az a mód, ahogyan érzékeljük a (krónikus) fájdalmat, ill. viszonyulunk hozzá, több tényezőtől függhet. Vegyük számba a fájdalom lehetséges okait, kiemelve néhány kezelési módszert.

Melyik nemhez tartozunk?

Kutatások szerint nagyobb számban érinti a nőket a krónikus fájdalom (amely 3-6 hónapnál tovább tart), és ők másképp viszonyulnak hozzá, mint a férfiak. A kutatók azt is kimutatták, hogy a nők elsősorban pszichés okokból a nemükhöz kapcsolódó fájdalomtól szenvednek a legtöbbet (endometriózis, menstruációs fájdalmak stb.). Amellett az ösztrogének (női hormonok) bizonyosan módosítják a fájdalomérzékenységet. Ennek eredményeképpen pl. a fibromyalgia (folyamatosan fennálló izomfájdalom), migrén, krónikus fáradtság, hátfájás több nőt érint. De kétségtelen, hogy közülük többen is beszélnek róla és fordulnak vele orvoshoz.

Pszicho-emocionális állapot

Az agyban a fájdalmat és az érzelmeket integráló régiók (hipotalamusz, amygdala, prefrontális kéreg, elülső cinguláris terület) nagyon közeliek, és kommunikálnak egymással. Így pl. a depresszió meglehetősen gyakori a fájdalomtól szenvedő embereknél, ami depressziós szindrómához vezethet. Ez ördögi kör, amelynek eredete nem ismert: vagy a fájdalomhoz, vagy a depresszióhoz köthető. De nem véletlen, hogy az antidepresszánsok olykor a fájdalmat is enyhítik.

Környezeti tényezők

Azok a személyek, akik már krónikus betegségben (pl. diabétesz, magas vérnyomás, légzési elégtelenség) szenvednek, vagy bizonytalan az állapotuk, és/vagy fogyatékossággal élnek, érzékenyebbek a fájdalomra. Ugyanakkor pl. azokban a kultúrákban, ahol az ember jobban kifejezi a szenvedését, a „dramatizálás” lehetővé teheti a fájdalom által generált stressz kiürítését és az endorfinok (a fájdalmat is enyhítő hormonok) felszabadítását is. Továbbá mindazok, akik spirituális életet élnek, szintén kevésbé éreznek fájdalmat.

Csodák mindennap történnek

2023. december 11.

A média főleg szenzációkra, nagy horderejű, sokakat érintő témákra vadászik és ezeket is adja közre. Azonban a világban annyi csoda történik, amiről senki sem tud, néha még az érintett maga sem tartja csodásnak a tettét, sikerét. Pedig minden alkalommal, amikor meghaladod a saját korlátaidat, amikor túllépsz a félelmeiden, meghaladod a gyarló tulajdonságaidat, az maga a csoda. Vedd észre!  

Az emberek igenis tudnak örülni egymás örömének, egymás sikereinek. Őszintén és szívből! A mindennapokban sajnos túl sokszor találkozni inkább az irigységgel, más sikerei láttán.

Legyünk mi, te is, én is azok, akik jó példát mutatnak. Az irigység megjelenése főleg önbizalomhiány jelenléte. Bátorítsuk a körülöttünk lévőket, adjunk mosolyt, elismerést! És adj annak is, akit a tükörben látsz!

Mik a mindennapi csodák?
Minden egyes dolog, amivel túllépsz a saját korlátaidon. Az a pillanat, amikor túllépsz egy félelmeden, amikor a cselekvést választod a visszavonulás helyett, amikor meg tudod haladni az erődet akár fizikailag, akár lelkileg. Vedd ezeket a pillanatokat észre a saját életedben és másokéban is.