Információk, érdekességek

Az éltetõ szeretet

2008. december 29.

A szeretetre születésünk pillanatától kezdve - vagy talán még elõbb is - szükségünk van, ami a nap 24 órájában ezernyi apró dologban nyilvánul meg.

Ahogy egy édesanya rámosolyog a gyermekére, ahogy felveszi, ahogy figyel rá - ahogy együtt vannak, azt a legszakszerûbb ápolás is csak utánozhatja, de nem pótolhatja.

Ahogy a gyermek világa tágul, úgy bõvül azoknak a köre, akikkel jól érzi magát, akiknek örül - akiket szeret. A szeretetet érezni kell, átélni és megtapasztalni - csak így lehet megtudni, mit is jelent. Mégpedig kétféleképpen kell ezt megélni - egyrészt úgy, hogy én szeretek, másrészt úgy, hogy engem szeretnek. Egy dolognak két oldala ez, kicsit más, kicsit ugyanaz, egymagában mindkét fél csak torzó.

A pánik árthat a szívnek

2008. december 17.

Gyakrabban jelentkeznek szívproblémák azoknál a pácienseknél, akiknek pánikrohamai vannak.

Különösen nagy az ötven évnél fiatalabbak kockázata, körükben a szívinfarktus valószínûsége is nagyobb. Mindezek ellenére ezek az emberek kisebb eséllyel halnak meg szívbetegségben, amint azt Kate Walters és munkatársai közlik az European Heart Journal címû rangos kardiológiai folyóirat csütörtökön megjelent számában.

Rossz idõ, rossz kedv

2008. december 09.

Vannak emberek, akiknek az életében a hideg bekövetkeztével beköszönt rosszkedvük tele is. Állandóan fáradtak, oktalanul szomorúak, rossz a kedvük – azaz évszaktól függõ depresszióban szenvednek úgy, hogy sokszor nem is tudnak róla.

Legtöbbször a változásokat az illetõ környezetében élõk veszik észre – magyarázza a jelenséget David Althaus pszichológus.

Istentisztelet és életkilátás

2008. december 04.

Tovább éltek azok a korosodó hölgyek, akik rendszeresen jártak istentiszteletre, mint a többiek.

Ezt tapasztalta a nõk egészségével foglalkozó, legnagyobb amerikai vizsgálatot végzõ kutatócsoport. A máris vitákat kiváltó eredményt a Psychology and Health folyóirat közölte.

Valóban csak az alvás zavara-e az alvászavar?

2008. december 03.

Az alvásproblémákkal küzdõk legalább fele nem megy el orvoshoz, pedig a kezeletlen alvászavar növeli egyes betegségek kockázatát.

A betegek egy része indokolatlanul szed (ráadásul korszerûtlen) altatókat, a társadalom egy részében pedig túlságosan nagy a félelem az altatóktól, holott a készítmények palettája megváltozott, kibõvült az elmúlt idõkben – mondta el a Weborvosnak Purebl György, a SOTE Magatartástudományi Intézetének munkatársa, egyetemi adjunktus. A pszichiáter szerint súlyos nappali kialvatlanság esetén már az átmeneti (egy hónapnál rövidebb ideig tartó) alvászavar esetében is érdemes orvoshoz fordulni, ám ha az álmatlanság ennél tovább tart, mindenképpen orvosi konzultáció javasolt.