Információk, érdekességek
Ne csak arcunkat nézegessük a tükörben!
2024. február 22.
Arcunkat minden nap gondosan ápoljuk, sminkeljük, hosszú percekig nézegetjük a tükörben és a legapróbb pattanásokat, változásokat is azonnal észrevesszük rajta. Testünknek is legalább annyi odafigyelésre és törődésre van szüksége, mint arcunknak! A mellrák elleni küzdelem egyik élharcosaként ismert globális szépségmárka, az AVON február 4-én, a Rákellenes Világnap alkalmából csak úgy, mint az év minden napján, igyekszik minden nő figyelmét felhívni a rendszeres emlőönvizsgálat és a mellrákszűrések fontosságára. Ne csak arcunk szépségére fordítsunk nagy hangsúlyt és időt, ne hanyagoljuk el egészségünket, figyeljük testünk változásait és vegyük észre jelzéseit!
Világszerte évente 10 millió ember veszíti életét daganatos megbetegedés következtében, amely szám a szakértők előrejelzései szerint 2030-ra elérheti a 13 milliót. A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) által 2000-ben életre hívott Rákellenes Világnap egy globális kezdeményezés, amely célja a világméretű figyelemfelhívás, az oktatás fejlesztése, valamint a személyes, kollektív és kormányzati cselekvés ösztönzése révén egy olyan világ születésének támogatása, ahol a rákszűrések, az életmentő rákkezelések és a szükséges orvosi ellátás mindenki számára egyenlően elérhető. Magyarországon is jelentős a rosszindulatú daganattal kezelt betegek száma, a rákregiszter adatai alapján 2022-ben 70 816 új rákos megbetegedést regisztráltak hazánkban, amelynek jelentős része, 11,8%-a nők körében kialakult mellrákos megbetegedés volt (8391 fő).
Az emlőrák világszerte és hazánkban is egyaránt a nők körében leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés, amely 6 daganatos halálesetből 1-et tesz ki, és több európai nő életét követeli, mint bármely más rák, holott az időben felismert emlődaganat jó eséllyel gyógyítható. A drasztikus számok jó eséllyel csökkenthetők lennének, ha a nők rendszeresen végeznének emlőönvizsgálatot és legalább 2 évente részt vennének emlőrákszűrésen, mégis sokan gondolják, hogy ha nincs semmilyen panaszuk, akkor nem is érdemes egészségügyi szűréseken megjelenniük.
Mitöbb, az AVON 2020-as kutatásából az is kiderült, hogy a nők 26%-a egyáltalán nem tudja, milyen jelek utalhatnak emlődaganatra, és hogyan kell az önvizsgálatot elvégezni. Az AVON éppen ezért választotta küldetésének, hogy adományain keresztül támogassa a rákgyógyítás fejlesztését és világszerte minél több nő figyelmét felhívja a súlyos betegségre és arra, hogy a rosszindulatú emlődaganat kialakulása nem megelőzhető, de a szűrővizsgálatokon való részvétellel és rendszeres emlőönvizsgálattal időben kiszűrhető.
A férfiszív egészségét a munka és a magánélet is befolyásolja
2024. február 17.
A munka kapcsán fellépő stresszen túl az is régóta bizonyított tény, hogy a magánéleti státusz, a magány és a párkapcsolati nehézségek is növelik a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggésekre és a kivizsgálás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Kétirányú kölcsönhatások
Évek óta köztudott, hogy a jó házasság kifejezetten egészségvédő hatású, de egy nemrégiben készült tanulmány szerint most már az is feltételezhető, hogy a kapcsolati hullámvölgyek és – hegyek is befolyásolhatják az szív-érrendszert – különösen a férfiakét.
Az eredeti elmélet támogatói szerint az összefüggés abban keresendő, hogy a partnerek támogatják egymás pozitív viselkedésmintáit és segítenek a stressz leküzdésében. A Journal of Epidemiology & Community Health szaklap cikke azonban egy új megközelítéssel fordult az összefüggések felé.
A kutatók egy 19 éven át tartó követéses kutatás adatait vették górcső alá és a középkorú nős férfiak kardiovaszkuláris egészségének hosszú távú alakulását tanulmányozták.
Azért éppen a szív-érrendszeri rizikót vizsgálták, mert ez egy nagyon gyakori és meglehetősen jól feltérképezett terület, és azért a középkorú férfiak lettek a célcsoport, mert náluk nagyobb ez a kockázat, mint a középkorú nőknél. A 19 éven át rendszeresen kitöltött kérdőívekben az egészségi státuszra és a kapcsolati státuszra is rendszeresen rákérdeztek, ez utóbbit az alábbi kategóriákba sorolva: „tartósan jó”, „tartósan rossz”, „javuló” és „romló”.
A változások hatnak legerősebben
Az összegzésekből kiderült, hogy azoknál a férfiaknál, akik tartósan rossz vagy jó kapcsolatban éltek, nem voltak nagy változások a szív-érrendszeri rizikófaktorok tekintetében. A jelentősebb eltérések inkább az egyes javuló és romló időszakokban voltak megfigyelhetők.
A javuló kapcsolatban élőknél például csökkent az LDL (vagyis a „rossz” koleszterin) szintje és a BMI (vagyis testtömeg-index). Azoknál viszont, akik romló házasságról számoltak be, határozottan emelkedett a diasztolés (második) vérnyomásérték. Vagyis a kapcsolatban beálló változás volt az, ami az értékek változását leginkább kiváltotta. Hogy mi következik mindebből? Annyi egészen bizonyosan, hogy negatív stressz esetén – legyen szó munkahelyi vagy magánéleti mélypontról -, a férfiaknak érdemes rendszeresen kivizsgáltatniuk magukat, esélyt adván a komolyabb betegségek megelőzésének.
Hidegben nő a felfázás esélye
2024. február 12.
Télen nem csak a megfázás és az influenza kockázata nő meg, de a felfázásé is. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa a hólyaghurut kialakulásának rizikófaktorait vette számba.
Így függhet össze a hideg és a felfázás
A felfázásnak nevezett bakteriális húgyhólyag-gyulladás főként a nőket érintő betegség, amelynek számos rizikófaktora van. Ilyenek többek közt bizonyos fejlődési rendellenességek, a nem rendszeres vizeletürítés, közös meleg vizes medence és nyilvános WC használata, a személyes higiéné hiányosságai (a húgyutak immunvédekezésének romlása és a kórokozók elszaporodásának elősegítése miatt), hüvelyi és egyéb nőgyógyászati gyulladások, a menopauza, és minden, az immunrendszer működését gátló betegség, pszichés stressz, gyógyszer.
Ezeken felül sokaknak elsősorban a hideghatás tűnik fenyegetőnek, a felfázás szó is erre az összefüggésre utal. Norvég kutatók egy korábbi tanulmányban már bizonyították is a kapcsolatot a láb felől érkező hideghatás és a hólyaghurut kialakulása közt – erre egyébként is hajlamos nőknél. Más magyarázatok szerint annak, hogy télen gyakrabban újul ki a felfázás, az lehet az oka, hogy a hideg, száraz levegőben a szervezet hajlamosabb a dehidrációra, ami azt egyik legnagyobb rizikófaktor e tekintetben. Akármi is az oka a dehidrációnak – leggyakrabban egyébként a kevés folyadék fogyasztása – ez mindenképpen hozzájárul a kockázat növekvéséhez, ugyanis a kevesebb folyadék miatt kevesebb vizelet is termelődik, így kisebb az esély, hogy a kórokozók kimosódjanak a vizelettel.
Összességében igaz tehát, hogy a felfázásra hajlamos személyeknek télen fokozott figyelmet ajánlott fordítaniuk a folyadékfogyasztásra és a réteges, meleg öltözködésre is.
Ezért érdemes legalább évente laboratóriumi vérvizsgálatot kérni
2024. január 15.
A vér laboratóriumi elemzése az egyik legrégibb, ugyanakkor a mai napig az egyik legjobb diagnosztikai eljárás. Az egészségünk megőrzése miatt is érdemes évente legalább egyszer laboratóriumi vérvizsgálatot kérni, hiszen a vér összetevőinek esetleges eltéréseiből számos elváltozásra, betegségre még az előtt következtetni lehet, hogy tünetet okozna – hívja fel a figyelmet dr. Fehér Ágnes, a Trombózis és Hematológiai Központ belgyógyásza, hematológusa.
A vérképből sok minden látszik
A laborvizsgálatoknak a legtöbb esetben a vérkép elemzése is része. A teljes vérvizsgálat információval szolgál a vörösvértestek, a fehérvérsejtek, és a vérlemezkék/ trombociták alakjáról, mennyiségéről, nagyságáról. A minőségi/kvalitatív vérkép a fehérvérsejtek százalékos megoszlását reprezentálja. A normálistól eltérő eredmények olyan állapotváltozásokra engednek következtetni, amilyenek például a vérképzőrendszer betegségei, a véralvadási zavarok, a vérszegénység vagy a vitaminhiány – magyarázza dr. Fehér Ágnes.
A mennyiségi vagy kvantitatív elemzés pedig megmutatja a vér alakos elemeinek abszolút számát. A kvantitatív és a kvalitatív vérkép értékeiből lehet következtetni egyebek mellett a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképességére vagy akár allergiás kórképekre is.
Miért hasznos a vérkép elemzése?
A vérvizsgálat lehet egy rutin kivizsgálás része, vagy célzott vizsgálat, amennyiben a páciensnek valamilyen tünete van, és az annak hátterében meghúzódó problémát szeretnék felderíteni. Krónikus betegség esetén számos esetben a laborvizsgálattal nyomon követhető a terápia hatásossága, a szervezetben végbemenő változások. Ez utóbbi okból nemcsak a krónikus betegségben szenvedőknél, de a várandósoknál is rendszeresen ír elő a kezelőorvos labor- és ezen belül vérvizsgálatot.
Mindenki másnak is érdemes azonban legalább évente egyszer vérképet nézetnie, mert ha bármilyen eltérés látható a vér összetevőiben, az hiányállapotokra és/vagy sokféle megbetegedésre utalhat még az előtt, hogy bármiféle tünetet okozna. A betegségek időbeni felismerésében tehát szintén jelentős szerepe van a vérképelemzésnek, ahogyan szűrővizsgálatként az egészségmegőrzésben is.
A magnéziumhiány súlyos tünetekkel jelez
2024. január 11.
Nagyon fontos szerepe van a magnéziumnak, hiszen közel 300 élettani funkcióban vesz részt. Ha nincs elegendő belőle a szervezetünkben, nagyon sok egészségügyi gonddal kell szembenéznünk. A magnézium az egyik alapvető ásványi anyagként aktívan részt vesz a fehérjeszintézisben, az idegrendszer kiegyensúlyozásában és a vérnyomás szabályozásában is.A magnézium a fentieken kívül a csontfejlődésben, a csontépítésben, illetve az antioxidáns hatású glutation előállításában is fontos szerepet tölt be. Egyik kiemelt feladata, hogy szabályozza az izom-összehúzódásokat és az idegi impulzusvezetést, de ez az ásványi anyag hozzájárul a megfelelő szívritmushoz is.
Mint minden esetben, amikor a szükségesnél kevesebb van valamely ásványi anyagból a szervezetünkben, szembetűnő jelek és tünetek mutatkoznak, így van ez a magnéziumhiány esetében is. Sokszor nem is gondolnánk, hogy ezek a tünetek a magnéziumhiányhoz kapcsolódnak, pedig nagyon is szerepe van a kialakulásukban. Ilyen lehet többek között a szorongás, az izomgörcsök vagy az izomrángások. Hasonlóképpen összefüggésbe hozható ez a hiányállapot még a depresszió, a vesekőképződés, illetve a kóros szívműködés kialakulásával is. A magnéziumhiány miatt megemelkedhet a pulzusszám is, és felgyorsulhat a csontritkulás folyamata, sőt még az inzulinrezisztenciával is kapcsolatban állhat.
Az egyik legjellemzőbb tünete a magnéziumhiánynak az állandóan jelenlévő fáradtság. Ha ugyanis kevés magnézium van a szervezetünkben, akkor a sejtek és a szövetek nem jutnak elegendő oxigénhez, és ez bizony hozzájárulhat a krónikus fáradtság megjelenéséhez. Ebben az esetben nem lesz elég energiánk, és még el is hízhatunk, hiszen a kalóriaégetés sem lesz megfelelő a szervezetünkben.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...345...155