Információk, érdekességek

A csomagolás célja és szerepe

2025. február 17.

Napjaink központi témái közé tartozik a környezetszennyezés, a környezetvédelem, s ezen belül a hulladékok kérdése, megfelelő kezelése.

Nemcsak a már megtermelt hulladék mennyiségének csökkentésére kell törekednünk globális szinten, hanem arra is, hogy már eleve környezetbarát csomagolásban jusson el az adott termék, elsősorban az élelmiszer a fogyasztókhoz.

A csomagolás több célt szolgál

A csomagolás biztosítja:

• az élelmiszer hosszabb fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejét,
• a termék védelmét a külső sérülésektől, szennyeződésektől, miként a szélsőséges hőmérsékleti hatásoktól, vagy éppen az UV-sugárzástól a szállítás és a tárolás során. Meg kell akadályoznia a kártevők és kórokozók bejutását az élelmiszerekbe, valamint azt is, hogy az élelmiszerekben természetes módon lejátszódó (pl. enzimatikus) folyamatok beinduljanak,
• a vásárlók jogszabályban meghatározott kötelező tájékoztatását (fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő, felhasználási mód, származás, összetétel, tápérték-információk, allergének jelölése stb.).

A csomagolás emellett kétségtelenül marketingcélokat is szolgál. Többek között felismerhetővé és azonosíthatóvá, ezáltal egyedivé teszi a terméket.
Mindezektől függetlenül természetesen fontos, hogy a meglévő csomagolások helyett más lehetséges, környezetkímélőbb alternatívákat keressünk. Ez iránt jelentősen megnőtt a fogyasztói igény, és az élelmiszergyártók is nagy erővel keresik a lehető legjobb megoldásokat.

Miért van szükség környezetbarát csomagolóanyagokra?

Kétségtelen, a csomagolóanyagok említésekor elsősorban a műanyagok kerülnek szóba, nem véletlenül. Szomorú valóság, hogy a tengeri hulladék zömét világszerte a különféle műanyagok teszik ki. Az ezekből származó mikroműanyagok hosszú távú élettani hatása egyelőre ismeretlen, ugyanakkor már kétségtelenül jelen vannak az ételeinkben, a levegőben, a nyílt vizeinkben, s ezáltal az emberi szervezetben, de súlyos mértékben károsítják a szabadon élő (elsősorban a vízi) élőlények, állatok életterét, egészségét is.
Azokat az egyszer használatos műanyag termékeket, amelyeket ki lehet váltani más, könnyen beszerezhető és megfizethető alternatívákkal, tilos lesz piaci forgalomba hozni.

Papír és újrahasznosított papír

A papír lehetne az egyik megfelelő alternatíva az egyszer használatos műanyagokra, azonban az előállítása szintén nagy terhet ró a környezetre, higiéniai és egyéb szempontból pedig csak kevés élelmiszer csomagolására alkalmas. Ezen a területen is láthatunk azonban biztató fejlesztéseket.

Fenntarthatóság 
Megemlítendő, hogy ez a törekvés nem egyenlő a csomagolásmentességgel. A fenntarthatóságba többek között a fenntartható (klímavédő) étrend, az élelmiszer-hulladék csökkentése, a környezetvédelem, a hulladékcsökkentés, az újrahasznosítás is beletartozik, emellett a már említett, a környezettudatos csomagolóanyagokban elérhető termékek előnyben részesítése, s nem utolsósorban a csomagolásmentes vásárlás is (ahol az biztonságosan, higiénikusan megoldható). 

Látszani valaminek

2025. február 16.

Az identitás és az énbemutatás ferdítéseiről

„Azok vagyunk, aminek kiadjuk magunkat, így hát vigyáznunk kell, minek adjuk ki magunkat” – írja Howard W. Campbell junior, Kurt Vonnegut Éj anyánk című regényének főhőse, aki tényleg megtapasztalja mindezt. Lévén amerikaiként náci rádiópropagandista, de egyúttal a szövetségesek jobbára maga előtt is titkos ügynöke. Persze hozzá képest a mi kis identitáshazugságaink semmiségek, csakhogy mi nem egy regény kitalált karakterei vagyunk.

Az identitás legegyszerűbben is minimum két dolgot jelent.

• Az egyik az én önazonosság-tudata, az egyéni lét folytonosságának és azonosságának szubjektív élménye.
• A másik pedig azoknak a tulajdonságoknak, szerepeknek, viselkedésmintáknak az egysége, melyekkel egy adott személy azonosítható.

Identitásunk tehát részben az, akinek gondoljuk magunkat, részben pedig az, amivel azonosítanak minket a körülményeink.

És ennek az éntudatnak két alapvető dimenziója van: a csoport- és az egyéni identitás. Az első lényege, hogy egybeesik a különböző társadalmi kis- és nagycsoportokban betöltött pozíciókkal, szerepekkel (tanár vagyok, városi vagyok, szülő vagyok, bélyeggyűjtő vagyok stb.), a másodiké pedig, hogy az egyén legbelső, legszemélyesebb sajátosságaihoz kapcsolódik, leginkább a szubjektív megélés által (félénk, szorongó, bátor, önző stb. vagyok).
E két dimenzió megléte valójában egyensúlyt teremt látszólag ellentétes elvárások között. Az egyik, hogy felelj meg mindazoknak az elvárásoknak, melyek különböző szerepeidből (tanár, szülő stb.) adódnak, a másik pedig, hogy legyél összetéveszthetetlenül egyedi kombinációja sokféle emberi tulajdonságnak.
Ám az egyéni identitásunkat sem feltétlenül úgy éljük meg belülről, hogy kifelé is épp ezt az önképet szeretnénk mutatni mások felé. Kisebb-nagyobb mértékben mindannyian és rendszeresen „megjátsszuk” magunkat, hogy minél kedvezőbb benyomásokat keltsünk környezetünkben. Egyszerűen szeretnénk jó embernek látszani, attól függően persze, hogy magunk mit tartunk a „jóság” fő kritériumának. Az empátiát, a szerethetőséget, az önzetlenséget, vagy épp a következetes szigort, netán a sikerességet? No és az is számít, mit gondolunk arról, hogy a számunkra fontos emberek mit tartanak minderről. És ezek mentén próbáljuk felépíteni homlokzatunkat, a mások felé mutatott képünket.

A szociális homlokzat

Az ember jellemzően szeretne a lehető legjobb színben fel- tűnni mások szemében, a lehető legjobb benyomást tenni környezetére. Egyrészt, mert az ezért bezsebelt elismerés növeli a saját komfortérzetét, másrészt elkerülhetővé tesz számos (feleslegesnek vélt) konfliktust, harmadrészt pedig általa hatékonyabban tudja érvényesíteni saját akaratát, érdekeit.
A benyomáskeltés egyik legfontosabb eszköze – Erving Goffman kanadai-amerikai szociológus kifejezésével – a szociális homlokzat (vagy arculat), mely az az énkép, amit mások felé szeretnénk közvetíteni. Ennek a homlokzatnak számos összetevője van, pl. a tárgyi környezet (lakás berendezése, jellegzetes öltözet), ill. az egyén változékony sajátosságai (mimika, hanghordozás, testtartás), valamint állandó tulajdonságai (testalkat, kinézet, beszédstílus, szókincs).
Mindenki arra törekszik, hogy egyfelől maga is egy pozitív homlokzatot mutasson a külvilág felé, másfelől (és ez is hozzátartozik az előzőhöz), hogy megerősítse mások pozitív homlokzatát, elismerve azok jó, vagy legalábbis értékelendő tulajdonságait. Hiszen mások elismerésével a saját renoménkat is javítjuk, ha azt mutatjuk, hogy kedvelünk valakit, jobb esélyünk van rá, hogy az illető is kedveljen minket.

Gyenge nők erőssége

2025. február 05.

A hozzám fordulók 90%-a nő. Szinte nincs olyan nap, amikor ne keverednék bele egy férfi-női viszonyokról szóló vitába. Mivel sok éve foglalkozom emberekkel, kialakult az a képességem, hogy nagyon jól érzem az energiákat. Azokat az energiákat, amelyeket a velem beszélgető másik fél kisugároz. Sokszor látom azt, hogy a beszélgetőtársam által kisugárzott energia nem egyezik azzal az energiával, amit ő magában lát, érez. Sokszor egy kívülálló kell ahhoz, hogy megismerjük önmagunkat.

Az utóbbi egy évben, szinte minden családállításon téma a nőiség kérdése. Rengeteg párkapcsolati probléma mögött a nők mélyben megbúvó, kemény, férfias típusú energiája rejlik. A legnőiesebben kinéző, önmagukat tökéletesen nőnek érző hölgyek gyakori problémája ez. Ilyen esetekben nem értik, miért nem működnek a kapcsolataik, párjuk miért „menekül” el egy olyan nőhöz, aki elmondásuk szerint a közelükbe sem ér mint nő, kinézetre.
Nem is a szépséggel, a külsővel van a baj. A baj a kisugárzással van.

Ismerek hölgyeket, akik szépek, megnyilvánulásaikban is tökéletes nők. Mégis. Valami nem stimmel. Amikor egy családállításon felállítjuk a saját női-férfi oldalukat, rögtön megmutatkozik, hogy a férfias oldal túlsúlyban van. Ez nem mindig szembeötlő, és elég alattomosan bújhat meg a felszín alatt. Az egyik ismertető jele, hogy az illetőnek fontos, hogy mindig az övé legyen az utolsó szó. Gyakran lelki zsarolás képében tűnik elő az energia. A másik félben bűntudatot próbálnak kelteni, így manipulálva őt.

A kemény, manipulatív energiát a társ akkor is érzi, ha fizikailag nincs velünk. Ne felejtsük el, hogy társunkkal, főleg ha lelkileg erősen össze vagyunk kapcsolódva, mindig összeköttetésben állunk. Tudatalattink úgy kapcsolódik össze, mint a fogaskerekek. Hiába „csak” gondoljuk a dolgokat, ő érzi. Sőt, előfordul, hogy korában érzi a bennünk zajló változásokat, mint ahogyan azt mi saját magunk érzékeljük. Ezért történik sok esetben, hogy amikor valaki félrelép, a félrelépés már csak egy válaszreakció arra, hogy a társ, akit megcsaltak, érzelmileg már korábban eltávolodott.

A legnőiesebb ékszer Holdkőből van!

2025. február 04.

A holdkő ékszer a várandósság segítésében hasznos lehet. Figyeljük a Holdat és töltsük fel kövünket a megfelelő napon!

A Holdkő áttetsző, pasztellszínű káliföldpát, selyemfényű csillámlású. Kedvelt változata az, amely kékesen csillog.

Készítenek belőle ékszert - karkötőt, fülbevalót, nyakláncot. De csak úgy, a zsebünkben, vagy a ruhánban talizmán formájában is magunkkal vihetjük.
Viszonylag könnyen törik, a vegyszerekre is erőteljesebben reagál, ezért az erős fizikai hatásoktól óvni érdemes.

Aki holdkő ékszert vesz magára, gyakran előfordul vele, hogy nőiességgel kapcsolatos kérdésekkel találkozik. Csábítóvá, befogadóvá, lágyabbá válik. A holdkő hajlamosít a várandósságra is. Feltörő érzelmek, sírás is jellemezhetik a Holdkő okozta érzelmeket.

Teliholdkor nem szabad használni!

Energetizálása

Egyébként a Hold fényével érdemes feltölteni, éjjel kell kitenni egy kék, vagy ezüst fényű alapon, esetleg vízben a Hold fényére. A vele töltött ezüst ékszer is átveszi a Holdkő rezgését. Legjobb, ha figyelve a Holdnaptárt, nem teliholdas Rák napon töltjük!

A neved mondja meg, hogy ki vagy?

2025. február 01.

Az ember személyiségének nagyon fontos része a neve. Igaz, hogy egy név nem képes valakinek a jellemét megváltoztatni, mégis, abból, hogy milyen üzenetet hordoz a gyermek számára, pozitívan, vagy negatívan hozzá járul az ember sorskönyvének alakulásához.  

Egy név azt az érzelmi töltetet hordozza, ami a névadás pillanatában a névadóra jellemző volt, és ez az érzelmi energia fogja meghatározni a gyermek alapfrekvenciáját is.
A gyermeknek adott név legelső megmérettetése az első közösségbe való bekerüléskor megtörténik, majd folyamatosan ismétlődik az élet folyamán. Egy név olyan negatív események létrehozója lehet, amivel egy felnőttnek is nehézségei adódhatnak, olyannyira hogy egyetlen megoldást csak a nevének megváltoztatása jelentheti.

Azok a gyerekek, akiket az ifjabb, vagy legifjabb címkével illetnek, sokszor úgy érzik, hogy szüleik nyomdokaikban kell járniuk. Ez főként a fiúk és apák viszonylatában érvényes tendencia. Ez esetben meg van a veszélye, hogy a fiú úgy érzi, sosem lesz méltó az apjához, és e miatt vétkesnek, értéktelennek érzi magát. Az is előfordulhat, hogy másolatnak érzi magát, és saját identitását összekeveri az apjáéval.

Sok esetben, amikor a gyermek egy korábbi, már elhunyt családtag nevét kapja azzal a szándékkal, hogy tisztelegjenek az elhunyt ős emléke előtt, a neve mellett az elhunyt családtag sorskönyvét is átadják a gyermeknek, legyen, az életet támogató, vagy akár életellenes hit és hiedelem rendszerben bővelkedő életút. A család ettől kezdve tudattalanul úgy viszonyul a gyermekhez, mint ahhoz a családtaghoz, akiről a nevét kapta, és ezzel a gyermek saját identitásának kialakulása elé gördítenek akadályt.