Információk, érdekességek

Mi az a tetanusz betegség?

2024. június 20.

A tetanusz egy súlyos, életet veszélyeztető megbetegedés, amelyet a Clostridum tetani nevű baktérium okoz, az általa termelt neurotoxin (tetanospasmin) révén, amely az idegrendszerre hat.

A Clostridium tetani egy obligát anaerob Mi az a tetanusz betegség? post thumbnail imagespórás baktérium, ami azt jelenti, hogy a kórokozó az oxigénszegény környezetet szereti. Spórás formában megtalálható a talajban, vad – és háziállatok bélrendszerében illetve az ember székletében is és igen ellenálló a környezeti tényezőkkel szemben.

Hogyan kaphatjuk el?

A fertőzés sebzések útján valósul meg, azaz a kórokozóval szennyezett föld útján bekerül a baktérium a szervezetünkbe és a megfelelő, oxigénszegény környezetben el kezdeni termelni a neurotoxint. Akár egy apró sérülés is lehet a behatolási kapu, de különösen veszélyesek a mély, roncsolt sebek (lőtt, szúrt, harapott).

Ezt követően a neurotoxin a gerincvelőbe jut a véráram vagy pedig a környéki idegrendszer által. A gerincvelőbe jutva gátolja az izmok elernyedését, az érintett izmok folyamatos kontrakcióba kerülnek, azaz egy akaratlan, folyamatos, fájdalmas izomgörcs alakul ki. A nemzetközi szervezet (Center for Disease Control and Prevention – CDC) felmérése alapján Amerikában évente 30 eset fordul elő. A legveszélyesebb területek a fejlődős országok, illetve a háború sújtotta területek.

Milyen tüneteket okoz?

A sérülés és a tünetek között eltelt lappangási idő igen változatos lehet (1-60 nap). Azonban az esetek nagy részében 2 héten belül jelentkeznek a tünetek. Korai nem specifikus tünetek lehetnek a hasmenés, a láz és a fejfájás.

Igen fontos hogy amennyiben a sebkörnyékén alakul ki izommerevség, akkor lokális tetanuszról beszélünk, ennek egy speciális formája, amikor a seb a fejen keletkezik, ekkor fej tetanuszról beszélünk.

Ha a neurotoxin a véráramba bekerülve az egész szervezetben elterjed, akkor generalizált tetanusz betegség alakul ki, ez a leggyakoribb és egyben a legveszélyesebb klinikai megjelenési forma.

Speciális formája az újszülöttkori tetanusz, amely a fejlődő országokban a nem megfelelő higiéniás körülmények miatt alakul ki, a köldökcsonkon keresztül születéskor.

Kezdetben nyugtalanságfény- és hangérzékenység, izomgörcsök jelentkeznek. Jellemző a hát, a nyak, a comb és a hasizmok merevsége. Jellemző tünet a szájzár, amelyet latinul trismusnak nevezünk, és az által hogy a beteg nem tudja ellazítani az állkapcsát, az arcizmait, így a betegség egy igen jellegzetes vicsorgó arckifejezést kölcsönöz a betegnek. Korai tünet lehet a nyelészavar, azaz a beteg nehezen tudja lenyelni a táplálékot, valamint a víziszony (hydrophobia). A folyamat előrehaladtával a beteg egész testében előforduló izomgörcs miatt egy jellegzetes hátrafelé feszülő testtartás (opisthotonus) jelenik meg, a beteg szinte csak a fején és a sarkán támaszkodik.

A jelentős izommerevség az egész szervezetet érinti, láz, izzadás jelentkezik, súlyos fokú légzési- és keringési zavargyomor-bél rendszeri problémák, veseelégtelenség lép fel. Típusos tünet hogy a hirtelen ingerekre (fény, hang) a beteg még jobban megfeszül, s a kár hirtelen légzészavar is felléphet, amely tovább súlyosbítja a beteg állapotát. A beteg mindvégig a tudatánál van és igen nagy fájdalmai vannak.

Hogy lehet megállapítani a betegséget?

A betegség diagnózisa alapvetően a tünetek felismerésből áll. Igen jellemző a spatula teszt pozitivitás, amiben egy spatulával benyúlnak a beteg torkában, a garat hátsó részébe. A teszt eredménye pozitív, ha a beteg ráharap a spatulára. A teszteredmény negatív, ha normál, a spatula kiköpését célzó reflexek mutatkoznak.

Laboratóriumi vizsgálatok segíthetik a gondolkodásunkat, azonban nem minidig mutatják ki a kórokozót. A sebből vett mintát mikrobiológiai vizsgálata küldjük. Egy speciális úgynevezett Gram festés során láthatóvá válhat a baktérium. Megerősítő vizsgálat a vér antitoxin-titer meghatározása. Műszeres elektrofizológiai vizsgálatok (EMG) szintén tovább erősíthetik a megalapozott klinikai diagnózisunkat.


Szavazások

Ön milyen gyakran jár patikába?

Aktív: 2024. május 26. - 2024. június 30.

Nem járok egyáltalán.
Szinte minden héten.
Amikor receptem van.
Csak ha muszály.
Két - három havonta.
Havonta egyszer.


szavazatok száma: 129
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

A szülés utáni nagyobb vérvesztés gyakran elkerülhető

2024. június 20.

A postpartum, azaz a szülés utáni vérzés sok kismama félelme, hiszen van, hogy ez áll az anyai halálozások hátterében. A vérzés hátterében veleszületett vérzékenység is állhat, ezért még a gyermekvállalás előtt érdemes speciális laboratóriumi vizsgálatokkal kizárni a véralvadási zavar meglétét. Hogy erre mikor van szükség, arról dr. Szélessy Zsuzsannával, a Trombózisközpont hematológus főorvosával beszélgettünk.

A szülés utáni nagyobb vérvesztés gyakran elkerülhető post thumbnail imagePostpartum vérzés

A szülés során és a gyermek világrahozatala után a vérzés természetes folyamat, ám van, hogy ennek mértéke meghaladja az elfogadhatót. Általánosságban elmondható, hogy 300-500 ml vér elvesztésével lehet számolni egy szülés során. Ha ennél nagyobb mennyiséggel állunk szemben, akkor posztpartum vérzésről beszélhetünk (természetesen azt, hogy kinek mekkora vérveszteség jelent gondot, pontosan nem lehet megmondani, így a posztpartum vérzésnek a szülő nő hemodinamikai egyensúlyát veszélyeztető veszteséget tekintjük). A jelentős vérvesztést igen komolyan kell venni, mivel az anyai halálozások jelentős részéért felelős.

A postpartum vérzés lehet primer vagy secuder. Első esetben a szülés közben, vagy az azt követő 24 órában fellépő vérveszteségről beszélünk, míg a secunder vérzés a szülést követő 6 napon belül, speciális betegség kialakulása esetén hetek elteltével is jelentkezhet. Az anyai halálozások több, mint fele az első 24 órában történik, így ilyekor az orvosok és a szakszemélyzet szoros megfigyelés alatt tartják a kismamákat.

A szülés utáni nagyobb vérvesztés okai

A vérzés okai között megtalálhatóak a veleszületett tényezők is, de szerzett rizikófaktorokkal is számolni kell.

Veleszületett betegségek között szerepelhet bármely véralvadási faktor hiánya, vagy alacsonyabb aktivitása- az egyik leggyakoribb veleszületett vérzékenység a von Willebrand betegség. Ugyancsak szerzett állapot az immun thrombocytopenia (ITP), mely a terhesség alatt is jelentkezhet, ez vérlemezkék számának csökkenését jelenti. A kockázatot növelhetik még a terápiás célú antikoagulánsok (véralvadásgátlók) adása, esetleg más gyógyszerek véralvadásgátló hatása.

Súlyos, szerzett vérzékenység alakulhat ki – szerencsére nagyon ritkán- a szülés után pár nap/néhány hét elteltével, ha kismama saját szervezete autóantitestet kezd termelni a VIII- s alvadási faktor ellen, ahhoz hozzákötődik és hatástalanítja. Ily módon súlyos gátlótestes hemofília alakul ki, mely életveszélyes vérzékenységi állapot. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológusa elmondta, fontos megjegyezni, hogy a vérzékenység bizonyos formáit, pl. a von Willebrand szindrómát sokszor igen nehéz felismerni, mivel tüneteik igen enyhék is lehetnek. Azonban kivizsgálásra adhat okot a gyakori orrvérzés, az indokolatlan kék-zöld foltok megjelenése a bőrön, az erős, elhúzódó menstruációs vérzés vagy a nehezen múló fogínyvérzés.


Ezért nem érdemes félni a fogpótlástól

2024. június 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A fogpótlás rendkívül korszerű és sokoldalú megoldás azok számára, akik valamilyen mértékű foghiánnyal kénytelenek élni. Azonban sokan félnek az implantációtól és úgy általában a fogászati beavatkozásoktól, ezért inkább elfedik mosolyukat, csak orvoshoz ne kelljen menniük. Pedig a fogpótlás is lehet fájdalommentes, csak a megfelelő rendelőt kell hozzá megtalálni! Cikkünkből megtudhatod, miért nem érdemes félni ettől a beavatkozástól.  

Miért fontos a fogpótlás?

Nem csupán esztétikai szempontból! A foghiány számos egészségügyi kockázatot hordoz magában, ezért nem érdemes félvállról venni. Kialakulhatnak egyéb fogászati problémák, elmozdulhat a fogsor, és akár még gyomorpanaszok is felmerülhetnek. A fogpótlás tehát a teljes szervezetünk jóllétére hatással van, ezért fontos mielőbb belevágni.

Milyen típusú pótlások közül választhatunk?

A fogpótlások fajtáinak meghatározásában a Budapest Dentcare magánklinika segített nekünk, akiknél magas szintű fogászati kezelések vehetők igénybe Budapest szívében.

Fogpótlás híddal 

A korona alapú híd az egyik legnépszerűbb fogpótlási eljárás. A hiányt körbefogó fogakat lecsiszolják, majd egy olyan híddal pótolják, amely a lecsiszolt fogakat és a hiányos területet is fedi. Már olyan magas szintű technológiával készül, amelynek köszönhetően a korona színe és formája egyáltalán nem üt el az eredeti fogakétól. Cirkón kerámiából is készülhet, így fémallergiások is biztonsággal használhatják. Pár nap alatt elkészül, így nem kell hosszú hónapokat várni, hogy újra mosolyogjunk.

Implantátum 

Az implantátum fogbeültetést jelent, tehát ez esetben a foggyökeret és a fogat is pótoljuk. Évtizedekre megoldja a foghiány okozta problémákat, ugyanis rendkívül tartós. A fogbeültetésnél nincs szükség az ép fogak lecsiszolására, ezért óvja a fogak csontállományát is. Egyetlen hátránya, hogy sokkal több időbe telik elkészíteni, mint a sima hidat, azonban nem okoz csontleépülést.