Információk, érdekességek

Kidolgozták az “ideális étrendet”

2019. február 12.

A vörös húsok és a cukor globális átlagfogyasztásának felére csökkentése, valamint a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és magvak fogyasztásának megkétszerezése jelenti a kulcsot az emberek és a bolygó egészségének megőrzéséhez – állítják kutatók.

A szakemberek szerint az úgynevezett Planetary Health (A Föld egészsége) étrend követésével több mint 11 millió idő előtti elhalálozást lehetne megelőzni évente, csökkenne az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és segítené a földterületek, vízkészletek és a biológiai sokféleség megőrzését.

“Az étel, amelyet megeszünk és a mód, ahogyan előállítjuk az élelmet, hatással van az emberek és az egész bolygó egészségére, jelenleg azonban nagyon rossz úton járunk mindkét tekintetben” – mondta Tim Lang, a Londoni Egyetem professzora.

A bolygó népessége 2050-re várhatóan eléri a 10 milliárd főt és egy egészséges, fenntartható étrend kialakításához muszáj lesz átalakítani az étkezési szokásokat, fejleszteni az élelmiszertermelést és csökkenteni az élelmiszerhulladékot.

“A globális élelmiszerrendszer olyan mértékű átalakítására van szükség, amelyre még soha nem volt példa” – mondta Lang.

Az olyan krónikus betegségek, mint az elhízás, a diabétesz, az alultápláltság és a rák számos fajtája mind a nem megfelelő étrenddel vannak összefüggésben. A kutatók szerint az egészségtelen táplálkozás jelenleg több halálozásért és betegségért felelős világszerte, mint a védekezés nélküli szexuális aktus, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, valamint a dohánytermékek használata együttvéve.

A Planetary Health elnevezésű étrendet a The Lancet című orvosi folyóirat megbízásából dolgozta ki az elmúlt három évben 37 szakértő 16 országból.

A kutatók szerint a vörös húsok és a cukor globális átlagfogyasztását 50 százalékkal kellene csökkenteni, míg a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és magvak fogyasztását megkétszerezni.

Egye magát nyugodtra!

2019. február 07.

A mai rohanó világunkban a stressz már szinte a mindennapok részévé vált. Bár teljes mértékben kiiktatni sajnos nem lehet, azonban vannak olyan praktikák, melyekkel közelebb kerülhet a nyugodtabb élethez. Dr. Bérczy Judit, holisztikus szemléletű endokrinológus elárulja, táplálkozással hogyan lehet ebben segíteni.  

Olajos magvak
Az olajos magvak nem csak finomak és egészségesek, de még a stresszt is csökkentik magas B-és E-vitamin tartalmuknak köszönhetően. Ezért ha idegesíti önt a főnöke, vagy a kollégái, kapjon elő egy kis pisztáciát, vagy diót, hiszen ezek pluszban még a vérnyomását is csökkentik! És plusz még egy jó hatásuk: a bennük található nagy mennyiségű cink a szexuális étvágyat is visszahozza!

Étcsokoládé
A csokit mindenki szereti, azonban sokan azt hiszik, a nassolása csak egy bűnös élvezet, pedig ha magas kakaótartalmú étcsokit fogyaszt, annak számos pozitív hatása van! Bár íze kissé kesernyés, viszont egy régebbi Nestlé kutatásból kiderült, hogy ha napi 4 dkg-ot fogyaszt, akkor 2 héten belül mérhetően csökkenni fog a stressz szintje. „Az étcsokoládé ugyanis komoly mennyiséget tartalmaz az olyan típusú flavonoidokból és antioxidánsokból, amelyek sokoldalúan támogatják az egészségünket és a jó közérzetet. Ráadásul kutatások megerősítették, hogy inzulinrezisztenciát mérsékelve, javul a stressz tűrésünk és kivédheti a cukorbetegséget is.”- mondja dr. Bérczy Judit.

Nem létezik egyetlen optimális emberi étrend

2019. február 01.

Nincs egyetlen optimális emberi étrend egy új kutatás szerint, amely mai vadászó-gyűjtögető közösségek étkezését vizsgálta, akik teljesen eltérő táplálékaik ellenére kitűnő emésztésnek örvendtek.

A táplálkozási szakértők régóta vitatkoznak azon, hogy létezik-e az emberi evolúció során kialakult optimális étrend – írta a The New York Times online kiadása.

Az Obesity Revierws című szaklapban megjelent tanulmány készítői több száz az ősi társadalmakhoz hasonlóan élő, mai vadászó-gyűjtögető csoport ételeit, szokásait, testmozgásának mennyiségét kutatta.

Azt találták, hogy minden csoport tagjainak kitűnő az emésztése, noha igen változatosak az étrendek, amelyeket követnek.

Vannak csoportok, ahol a kalóriák akár 80 százaléka is szénhidrátokból származik, mások főként hússal laknak jól. Közös vonásokat is találtak: szinte mindegyik népcsoport étrendje növényeken, húson és halon alapul, vagyis olyan anyagokon, amelyek tele vannak tápanyaggal.

Általában sokkal több rostot fogyasztanak, mint az átlagos amerikai. Szénhidrát-bevitelük legnagyobb része zöldségekből vagy keményítőtartalmú, alacsony glikémiás indexű növényekből származik, ami azt jelenti, hogy nincsenek hirtelen vércukor-ingadozásaik.
A cukorfogyasztás sem ritka náluk: a vadászó-gyűjtögető népek azonban leginkább méz formájában jutnak hozzá.

Alakítsuk át az étkezést!

2019. január 31.

Kevés mozgás, rossz táplálkozás és betegségek is okozhatják, ha a gyereknél ismétlődő hasfájás, ritka és fájdalmas székelés jelentkezik. A székrekedés gyakrabban fordulhat elő gluténmentesen étkező gyermekek körében. Ennek okait és kezelési lehetőségeit foglalta össze Rajcsik Enikő gyermek táplálkozási szakértő, a Budai Allergiaközpont dietetikusa.

Mit nevezünk székrekedésnek?
Életkortól, étkezési szokásoktól és egyéni adottságoktól is függően lehetnek eltérések, de székrekedésnek nevezzük, ha átlagosan heti háromnál, vagy a korábban rendszeres alkalmaknál kevesebbszer van széklet. A székelés fájdalommal járhat, nehezen ürül, kemény, száraz, nagyméretű, a wc papíron kis vér is megjelenhet. A puffadás, teltségérzés miatt a gyermek közérzete rossz.

Rostszegény gluténmentes ételek
A rostok emésztetlen állapotban haladnak végig a bélrendszeren, ezáltal tisztítják, növelik a bélmozgást. A belek megfelelő működéséhez rostban gazdag táplálkozásra és bőséges folyadék fogyasztásra van szükség, így érthető, hogy a helyzet súlyosbodik, amikor a gluténmentes étkezés velejárójaként a teljes kiőrlésű gabonák lekerülnek az étlapról. A gluténmentes diétában elsődlegesen használatos a rizsliszt, kukoricaliszt, és a kukoricakeményítő, burgonykeményítő, GM búzakeményítő. Ezekre mind jellemző a magas szénhidrát-, és alacsony rosttartalom. Az előre csomagolt lisztkeverékek nagy része is keményítőkből áll, amik gyakran még hozzáadott cukrot is tartalmaznak. Emellett köretként is gyakori a rizs, burgonya, illetve a kukoricalisztből készült tészták fogyasztása.

Alakítsuk át az étkezést!
Léteznek magas rosttartalmú gluténmentes alaplisztek, melyekkel a pékáruk rosttartalma növelhető, fokozatosan vezessük be ezeket is a gyermek étrendjébe! Ilyen összetevők a köles, hajdina, cirok, barna rizsliszt, vagy maglisztek. Az is jó megoldás lehet, ha a korábban bevált, de alacsony rosttartalmú összetevőket tartalmazó recepthez útifűmaghéjat adunk, melynek tömegének több, mint a fele a rost tartalma. Használhatjuk kenyerekhez, pékárukhoz, süteményekhez is rost kiegészítésre. Köretként a rizs helyett próbáljuk ki a hajdinát, kölest, vagy a quionát! A magas rosttartalmú amarántból készítsünk kását, chia magot (akár növényi) tejbe áztatva, összenyomott banánnal összekeverve pudingot. Az új alapanyagok bevezetéséhez, az életkornak megfelelő, helyes arányok beállításához érdemes dietetikus segítségét kérni, aki az étrend összeállítása mellett praktikus tanácsokkal is ellát bennünket.

Sajtos-tejfölös csirke

2019. január 28.

Úgy lesz az igazi, ha cserépedényben (római tálban) sütjük. 

Hozzávalók: 
8 alsó és/vagy felső csirkecomb 
2-3 nagyobb fej vöröshagyma 
kb. 20 dkg trappista sajt 
4 dl tejföl 
só, bors, pirospaprika, liszt 

Elkészítése:
A liszttel elkeverünk egy kávéskanálnyi borsot, ugyanennyi pirospaprikát. Ebbe beleforgatjuk a besózott csirkecombokat, majd a kivajazott (lehetőség szerint cserép)edénybe fektetjük.

Ezt teljesen befedjük a karikákra vágott (ízlés szerint sózott) vöröshagymával. Ezután meglocsoljuk a tejföllel, és a sajtot ráreszeljük.

Sütőbe tesszük. 1 óráig lefedve pároljuk, majd tetejét levéve szép pirosra sütjük.