Információk, érdekességek

Ezeket az élelmiszereket hamisítják a leggyakrabban – 1. rész

2014. június 28.

A hamis élelmiszerek azért különösen veszélyesek, mert hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a sarki boltban vagy a vendéglátóhelyeken kapható dolgok egyáltalán nem lehetnek károsak az egészségünkre, hiszen azokat ellenőrzött körülmények között juttatták el hozzánk. Az esetek döntő többségében ez természetesen így is van, de mi van akkor, ha megtévesztő a címke vagy valakik ártó szándékkal egyszerűen meghamisítják ételeinket. Ön felismerné, hogy az előtte lévő élelmiszer nem eredeti? A problémára az alábbi összeállítással szeretnénk felhívni a figyelmet! 

Olívaolaj

Sok olívaolaj tulajdonítja magát olasz eredetűnek, azonban ezek többsége maximum egy kamionról csodálhatta meg az itáliai félszigetet, mivel a gyártók technikailag nem hazudnak az ország megjelöléssel, ha Olaszországban hozzák forgalomba és onnan importálják az árut például Magyarországra. A csalók kedvelt módszere a tiszta olívaolaj más, olcsóbb alapanyagokkal való felöntése. Erre a célra többnyire szójaolajat használnak, de a hatóságok találkoztak már olyan esettel is, amikor a hamisítók az olcsó olajat béta-karotin és klorofil hozzáadásával próbálták meg „feljavítani”. A tilosban járó gyártók az extra szűz címkét is előszeretettel használják a palackokon, holott egy nemrégiben készült amerikai kutatás szerint a piacon lévő extra szűz olívaolajok 69 százaléka nem felel meg ennek a követelménynek.

Testalkattól függ a hang?

2014. június 25.

Túl magas, vagy alacsony a hangja? Tegyen ellene! Testi adottságaink is befolyásolják, hogy felnőtt korunkra magas, vagy mély lesz-e a hangunk. Ha elégedetlen jelenlegi hangszínével, a beszédterápia segíthet.

Alkat és hangszín
Általában azt mondjuk, hogy a magas, vékony alkatúaknak mélyebb a hangja, a hangszalag hosszabb, vékonyabb, a rezonanciás üregei jóval tágabbak. A magas hangúak rendszerint alacsonyabbak, piknikus alkatúak, rövid nyakúak, a hangszalagok rövidebbek és szélesebbek, szűkebbek a rezonanciás öregek is – mondja dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orrgége Központ orvosa. Az anatómiai viszonyok tehát bizonyos mértékig meghatározzák, hogy milyen hangmagasságon tudunk beszélni.

Nyári napforduló asztrológiai jelentősége

2014. június 24.

A Nap június 21-én érte el az égi egyenlítőtől való legnagyobb távolságát, ami azt jelenti, hogy az év ezen napján a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éjszaka.A napforduló idei rövid éjszakája most szombatra esik. Ma a legerőteljesebb a fény, mert minden a napfény körül forog. De mi körül forog a Te életed?

A nyári napforduló, azaz a csillagászati nyár kezdete június 21-re tehető, amikor a Nap a Rák jegyébe lép át. Vizes jegyűek (Rákok, Halak, Skorpiók) ma fokozottabban érzékenyekké válhatnak. Kos fogyó Hold idején valamennyien, de főleg a tüzesebb jeggyel (Oroszlán, Kos, Nyilas) rendelkezők érzik a feszítést, késztetést, a tetterőt valami új iránt.

Fél órát ingázunk a munkába

2014. június 22.

A magyarok átlagosan 37 percet utaznak a munkahelyükre, de egy jó állásért ennél többet is elfogadhatónak tartanának. A kiegyensúlyozott életvitelre inkább a sok túlóra és az esti vagy hétvégi munkavégzés jelent veszélyt.

Európai összehasonlításban viszonylag sokat ingázunk: átlagosan 37 perc alatt érünk a munkahelyünkre, aminél csak a svájciak utaznak többet (átlagosan 46 percet). Ennek ellenére a Randstad Awardhoz kapcsolódó reprezentatív kutatás szerint nem vagyunk elégedetlenek, sőt, a magyarok többsége, 55 százaléka így is kevesebbet utazik jelenleg, mint amennyit egy jó állásért vállalna. Hazánkban hatból csak egy ember mondta azt, hogy most többet ingázik, mint amennyit még elfogadhatónak tart.

A felmérésben megkérdezettek átlagosan 48 percnyi utazást tartanak elfogadhatónak egy jó állásért, ami több az európai átlagnál. „A részletes adatokból két nagyobb csoport rajzolódik ki: a megkérdezettek 36 százaléka 30-44 perc utazást vállalna még szívesen, ugyanakkor 42 százalék akár egy óránál többet is utazna a munkahelyére. Ebben a kérdésben azonban óriási szerepe van annak, hogy nagyvárosban vagy vidéken lakik az ember, és hogy milyen közlekedési lehetőségekkel rendelkezik” – tette hozzá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

Megtakarítani? Miből? Minek?

2014. június 20.

Magyarországon jellemző, hogy ha szóba kerül a megtakarítás kérdése, sokan sokat mondóan (és ahogy ezekre a mosolyokra jellemző szokott lenni, keveset tudóan) mosolyognak. Sok esetben ez a végzettségtől vagy az anyagi helyzettől (!) függetlenül is így van. Nem hiszünk a megtakarításban, nem látjuk az értelmét, célját, illetve a saját lehetőségünket.

Mire kellene takarékoskodnunk?
Először is lakhatási helyzetünk javítására. Senki sem szeretne ugyanott vagy legalábbis ugyanúgy lakni tíz év múlva, mint jelenleg. Aki már próbálta tudja, hogy egy kis méretű lakás kifejtése, burkolása, bútorozása minimálisan többszázezres költség. Ha mindezt családi ház esetén tesszük, garantálható, hogy hét számjegyű lesz a kiadás.