Információk, érdekességek

Itt a hideg (3. rész) – Állítsuk meg a nátha és az influenza terjedését!

2014. november 01.

Az influenza és a nátha kitűnő táptalaja a rossz levegőjű, zárt tér és az elhanyagolt higiénia.

Így terjed az influenza

Az influenzavírusok főként nyálcseppekkel terjednek, amelyek tüsszögés, köhögés során jutnak a levegőbe (akadályozza a vírusok levegőben történő terjedését, ha a beteg szájmaszkot visel). A tüsszentéssel kis légörvények jönnek létre, amelyek a fertőző anyagot nagyjából kétméteres távolságra képesek eljuttatni. A levegőben szálló cseppek idővel leülepednek a tárgyak felületére. Ezeket megérintve, majd szánkhoz, szemünkhöz, orrunkhoz nyúlva a vírust a szervezetünkbe juttathatjuk.

• Kerüljük el tehát orrunk, szájunk felesleges megérintését, figyeljünk tudatosan sokszor önkéntelen mozdulatainkra.
• Ne feledkezzünk el a rendszeres kézmosásról és a takarításról.
• Az influenzavírusok papíron és ruhán 8-12 órán át megőrzik fertőzőképességüket, míg kilincseken, asztallapon 24-48 órán át, nedves felületeken akár 72 órán át is életképesek maradnak. Ezért a kézzel gyakran érintett felületeket (kilincsek, kapcsolók, csapok, billentyűzet, kapaszkodók, korlátok) naponta le kell mosni. Erre a célra a közönséges háztartási tisztítószerek is megfelelnek. Célszerű a padló napi egyszeri, ecetes vizes felmosása.
• Ha megoldható, a beteg tartózkodjon külön szobában, távolabb a családtagoktól, kerülve az érintkezést.

Itt a hideg (2. rész) – Szén-monoxid a szobában

2014. október 30.

Az ember metabolizmusának (anyagcsere) feltétele a szervezet oxigén felvétele és széndioxid leadása. A fűtési szezon beindulásával a nyílászárók általában zárva vannak, a jól szigetelt nyílászárók miatt gyakorlatilag megszűnik a lakóterek természetes légcseréje. Az említett tényezők következtében a gyengén szellőztetett helyiségekben a szén-dioxid koncentrációja általában magasabb az ajánlott értéknél. Ugyan egészségkárosító hatása csak igen magas koncentrációk esetén van, viszont rontja a belső térben tartózkodók közérzetét, koncentrálóképességét.

A nem megfelelő szellőztetési gyakorlat, az elégtelen légcsere következtében a szén-dioxid mellett, a belső térből származó egyéb légszennyező anyagok mennyisége is feldúsul. A használati és berendezési tárgyakból, építőanyagokból, illetve a lakásokban végzett tevékenységeinkből (főzés, fűtés, festés/hobbi tevékenység, légtisztítók használata, takarítás, dohányzás) rengeteg veszélyes anyag kerül a levegőbe. Ezek többsége komoly egészségkárosító hatással bír (pl.: illékony szerves vegyületek, ftalátok, brómozott égésgátlók, fémek, poliaromás szénhidrogének stb. révén).

Itt a hideg (1. rész) – Indul a fűtési szezon

2014. október 30.

A hűvösebb idő beköszöntével egyre több lakásban kezdenek el fűteni. A megfelelő szellőztetésre azonban ilyenkor is gondot kell fordítani. Néhány egyszerű módszerrel könnyen elkerülhető a belső térben megtalálható allergének, a szén-dioxid, a szén-monoxid okozta egészségkárosodás. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet összefoglalója a nátha és az influenza megelőzésére is hasznos tanácsokkal szolgál. 

Belső téri allergének

Javasoljuk, hogy ebben az időszakban is fordítsanak figyelmet a lakás szellőztetésére. Amennyiben nincs az ablakokban légbevezető rés, javasolt azt beépíteni. Egyes esetekben arra is szükség lehet, hogy a friss levegő beszívását valamilyen gépi berendezéssel oldják meg. A légbevezető résen át meginduló légáram elegendő ahhoz, hogy javuljon a levegőminőség, a légszennyező anyagok és a pára szintje jelentősen csökkenjen.

Mitől függ, hogy milyen magasak vagyunk?

2014. október 27.

A GIANT-konzorcium (Genetic Investigation of ANthropometric Traits) eredményeit a Nature Genetics közölte.

A konzorcium 450 szakértője Ausztrália, az Egyesült Államok és Európa 300 kutatóintézetét képviseli, a tudósok célja felfedni azt a sok ezer rejtett tényezőt, amelyek befolyásolják a testmagasságot. A projekt keretében a kutatók 253 288 ember DNS-mintáját elemezték, az adott vizsgálat a maga nemében a legnagyobb szabású - olvasható a kutatásokat koordináló Exeteri Egyetem honlapján és a BBC hírei között.

Tanuljunk meg nemet mondani! – 2. rész

2014. október 25.

Utólag megbántuk, hogy elvállaltunk különböző szívességeket rokonnak, barátnak, szomszédnak, vagy pluszmunkát a kollégánk helyett? Mert bizonyára nehezen tudunk nemet mondani... Emiatt nem árt megfogadni pszichológus szakemberek jó tanácsait, tanulmányozni szempontjaikat, vagy figyelemmel lenni – példák alapján – azok módszereire, akiknek könnyebben megy az elutasítás.

Amiből tanulhatunk

Ki milyen módszert használ a nemleges válasz kimondására?

• Beatrix, 54 éves ügyintéző:

„Minél idősebb leszek, annál könnyebb nemet mondanom, mert a korral egyre magabiztosabb leszek, és már nem helyezek másokat rendszeresen magam elé. Így, amikor kéréssel fordulnak hozzám, előbb saját érdekeimet nézem, és ha azzal ellentétes a kérés, határozottan elutasítom. Ugyanakkor törekszem arra, hogy ne bántsam meg a másik felet: azonnal, világosan, és nem sértő módon ki tudom fejteni elutasításom okát. Olykor az is előfordul, hogy gondolkodási időt kérek, ha bonyolultabb dologról van szó. Megtörtént már, hogy ezen idő alatt megfontolták a kérést, és belátták annak irrealitását.”