Információk, érdekességek
Babavárás nehézségekkel: Így készüljünk fel a meddőségi kezelésekre
2024. augusztus 14.
A meddőségi kezelések előtti időszak gyakran stresszes és kihívásokkal teli lehet, azonban egy kis tudatossággal leküzdhetjük az előttünk álló akadályokat. Hogyan csökkenthetjük hatékonyan a feszültséget? Mire figyeljünk a mindennapokban a táplálkozás terén? Cikkünkben mutatjuk a pontos válaszokat!
Teremtsünk stresszmentes környezetet!
Napjainkban is számos kutatás foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a stressz befolyásolhatja-e a kezelés kimenetelét. Egyelőre minden kétséget kizáró eredményeket nem publikáltak, azonban egy biztos: a stresszes, feszült mindennapok semmiképp nem tesznek jót az egészségünknek, ezért a legjobb döntést a nyugodt körülmények kialakítása jelenti. Akárcsak a petesejt donáció, úgy a meddőségi kezelés előtt is érdemes a valódi lelki nyugalomra fókuszálni.
Az alábbi tippekkel megkönnyíthetjük az elkövetkezendő heteket, hónapokat:
- Készüljünk fel lelkileg szeretteink segítségével. Gyakran már az is óriási terhet vesz le a vállunkról, ha egyszerűen csak megosztjuk másokkal az aggályainkat és félelmeinket. Ilyenkor jól esik egy kicsit kiönteni a lelkünket, a biztató szavak pedig csökkentik az esetleges feszültségünk mértékét. Ha egy közeli hozzátartozónk vagy ismerősünk is meddőségi kezelést vett igénybe, akkor kérdezzünk bátran tőle a személyes élmények megismerése érdekében.
- Ne féljünk szakemberhez fordulni. Természetesen a stressz leküzdése nem mindig egyszerű feladat. Ha úgy érezzük, kérjük bizalommal pszichológus vagy terapeuta segítségét, aki lépésről lépésre vezet el minket a lelkileg kiegyensúlyozott mindennapokhoz. Ezzel remek szolgálatot teszünk az egészségünknek, és feldolgozhatjuk az akár több éve vagy évtizede fennálló problémáinkat is. Előfordulhat, hogy már egy-két alkalom után áttörést érünk el, a ránk nehezedő nyomásnak pedig végleg búcsút inthetünk.
- Pihenjünk eleget minden nap. Túlzott pörgés helyett inkább csökkentsük a megszokott tempót, és készüljünk fel testileg és lelkileg is a kezelésre. Töltsük az időnket olyan dolgokkal, amelyek valódi kikapcsolódást és feltöltődést nyújtanak számunkra. Sétáljunk a szabadban, hallgassunk zenét, nézzük meg újra a kedvenc filmjeinket és sorozatainkat – szerencsére számos lehetőség közül választhatunk a saját igényeinkhez igazodva. Tekintsünk úgy erre az időszakra, ahol a pihenésen kívül semmi másra nem kell koncentrálnunk.
Hány éves korodban maradtál otthon először egyedül?
2024. augusztus 11.
És most, ha már szülő vagy, mit gondolsz erről? Helyes volt? Te hány éves kortól hagynád egyedül a gyereked? Fontos kérdés ez elsősorban a vakáció idején, amikor a munkaidő és a meghatározott szabadságkeret határt szab az együtt tölthető időnek. Az NN Biztosító friss felmérése szerint a magyar szülők többsége 10-13 évesen hagyná otthon először felügyelet nélkül gyermekét, szabadidős programra pedig csak 14 éves kor felett engednék el őket egyedül.
Komoly fejtörést okoz ez a vakációs kérdés a családok nagyrészénél, hiszen az óvodák három-öt hétre, az iskolák pedig idén tizenegy hétre zárják be kapuikat. Ez az időszak a legtöbb családtól logisztikai bravúrok sorozatát kívánja meg a szabadnapokkal, a mozgósítható rokonokkal és szomszédokkal való tervezés kapcsán. Azonban ennek tudatában is a megkérdezett szülők 83%-a gondolja saját feladatának, hogy vigyázzon gyermekére, és csak 17% szerint bízható rá a csemete családtagokra vagy bébiszitterre.
Én 12 évesen hagytam először egyedül kiskamasz fiam, de ehhez – józan mérlegelés után úgy döntöttem – minden körülmény megfelelő: csendes, nyugodt, fővárosi parkos részen volt a lakás, ahol a környéken mindenki ismerte egymást, és ha egy gyerek egyedül megjelent a színen, tudták ki ő, hol lakik, kik a szülei. És a fiam is érett volt már a helyzetre: imádott olvasni – ahhoz meg nem kellett – a könyvön kívül – más társaság. Ja meg persze, ott volt mellette a kutyusa is!
A felmérés szerint a résztvevők 24%-a úgy nyilatkozott, hogy csak 14 éves kor felett érik meg az idő a felügyelet nélküli otthonmaradásra, míg 17% már 10 évesnél fiatalabb csemetéjére is rábízná a lakást.
Az önálló szórakozás tekintetében is megoszlanak a vélemények: a szülők 43%-a nem engedné a gyermeket 14 éves születésnapja előtt semmilyen szabadidős programra kíséret nélkül, főként nem egy esti bulira, amire 79% mondana nemet. A 14 éves kor a külföldi táborozás esetén is vízválasztó: a válaszadók 45%-a ekkor látja elérkezettnek az időt egy országhatárokat is átszelő, önálló utazásra.
Csalánkiütés: 4 kérdés, amit a gyermekorvos feltesz
2024. augusztus 02.
A csalánkiütés lehet akut vagy krónikus. A kivizsgálást nemcsak a sok kiváltó tényező nehezíti, hanem az is, hogy a tünetek gyakran elmúlnak, mire a kis beteg orvoshoz kerül. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa támogatni a mielőbbi diagnózist.
Valóban csalánkiütéssel van dolgunk?
A különböző bőrtünetek nagyon gyakoriak csecsemő- és kisgyermekkorban. A kicsik érzékeny bőrét irritálhatja a mosószer, tusfürdő, öblítő, de kiütések, viszkető foltok jelentkezhetnek bizonyos ételek fogyasztása miatt is. A bőrtünetek hasonlóak lehetnek, szülőként nehéz megállapítani, hogy például ekcéma, melegkiütés, valamilyen kiütéssel járó bőrbetegség vagy csalánkiütés jeleit látjuk-e a gyermeken.
Dr. Balogh Ádám elmondta, hogy a csalánkiütést onnan ismerhetjük fel, hogy jellegzetes duzzanattal járó, csoportokban elhelyezkedő vagy nagyobb kiterjedésű kiütéseket okoz, melyek testszerte jelentkezhetnek. Súlyosabb esetben arc-, szemhéj-, ajak-, súlyos esetekben nyelvduzzanat, nehézlégzés is társulhat hozzá. A csalánkiütés lehet akut, mely hirtelen jelentkezik, akár órákon belül eltűnhet, de 4-6 héten belül elmúlik. A krónikus csalánkiütés 6 hétnél tovább tart ez idő alatt a csalángöbök eltűnhetnek, majd más testrészen felbukkannak.
Szerteágazó kiváltó okok
Akut csalánkiütés hátterében, gyermekkorban leggyakrabban valamilyen fertőzés (legtöbbször vírus) áll, gyakran jelentkezik légúti hurut kapcsán is, de kiválthatja allergia is (például gyógyszer vagy étel). A krónikus csalánkiütést is okozhatja fertőzés, de előhozhatja a hideg, meleg vagy nyomásérzékenység, napfény, sőt intenzív edzés vagy érzelmi hatás (például stressz, szorongás) is.
A csalánkiütés kivizsgálása
Ahhoz, hogy a kezelőorvos meg tudja állapítani, milyen további vizsgálatok elvégzésére lesz szükség a diagnózishoz, nagyon alaposan kikérdezi a szülőket a gyermek tüneteiről. A kórelőzmények és a csalánkiütéssel összefüggésbe hozható egyéb panaszok megismeréséhez az alábbi kérdéseket lényeges, hogy meg tudjuk válaszolni az orvosi konzultáció során:
- Mikor jelentkeztek először a tünetek?
- Köthető-e valamihez a megjelenésük? (pl. új étel bevezetése, testedzés, betegség, gyógyszer szedés, fürdés meleg vízben, stressz)
- Melyik testrészen jelent meg csalánkiütés és mennyi ideig?
- Jelentkezett-e egyéb tünet is a csalánkiütés mellett? (pl. szem-, vagy ajakduzzanat, orrfolyás, nehézlégzés)
Az édesapa kora befolyásoló tényező
2024. augusztus 01.
A fogantatás szempontjából, sőt, a késői gyerekvállalás szemszögéből is jellemzően az édesanyára koncentrálunk. Az ő kora és felkészültsége határozza meg ugyanis azt, hogy a magzatának mekkora esélye van a genetikai rendellenességekre. Nos, ez csak részben igaz, ugyanis az apa életkora szintén befolyásoló tényező! A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre.
Családalapítás
Tény, hogy felgyorsult világunkban a családalapítás is egyre későbbre tolódik. Ma már nem, hogy nem ritka, hanem inkább az a jellemző, hogy a nők a húszas éveik végén, vagy a harmincas éveik elején vállalnak gyermeket, de ma már az sem olyan ritka, hogy ennél is lényegesen később jön az első baba. Ennek okai sok szempontból érthetőek, ám azzal tisztában kell lenni, hogy a szervezetnek – főleg a 30-as vagy idősebb édesanyák esetében – már szüksége van a támogatásra is, hiszen a várandósság hatalmas kihívást jelent a testnek.
Az édesapák korával kevesebbet szoktunk foglalkozni. Pedig kellene, ugyanis náluk is megfigyelhető a tendencia. Az átlag házaspár esetében a férfi néhány évvel jellemzően idősebb a feleségnél. Vagyis egy „későn” vállalt baba a férfi életében is „későn” jön, ráadásul néhány évvel később, mint a hölgyeknél. Vagyis nem ritka, hogy az első babánál az édesapa akár a 40-es éveit tapossa, de az is előfordul, hogy még idősebb. Ez azonban nem jelenthet gondot, hiszen a férfiak termékenysége az évekkel nem romlik úgy, mint a hölgyeké.
A termékenységük valóban nem a kor…
Az emberek kora meghatározó lehet a szaporodás szempontjából. Ma már azt is tudjuk, hogy ez nem csak a hölgyek esetében igaz, habár jellemzően csak rájuk koncentrálunk. Ennek oka, hogy a férfiaknál a kor előrehaladtával sem csökken jelentősen, vagy akár egyáltalán a spermaszám. És a sperma mennyisége egy alapvető érték ahhoz, hogy családot alapíthassunk.
Csakhogy a sperma minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége. A kor előrehaladtával azonban a spermatogenezis folyamán az örökítőanyag sokkal nagyobb számú spermiumban sérül, mint előtte. Ez sajnos azt eredményezi, hogy az idősebb édesapák esetében megnő a genetikai rendellenességek valószínűsége, de a mentális gondokra – mint a skizofrénia, az autizmus, vagy a bipoláris rendellenességek – is nagyobb az esélye a születendő gyereknek.
Fogyasszanak gyömbért az émelygő kismamák!
2024. július 30.
A várandósság viszonylag korai velejárója a reggeli rosszullét, émelygés, hányinger, esetleg hányás. Sok kismama reggeltől estig folyamatosan „reggeli rosszulléttel” küzd, főként az első trimeszterben.
Statisztikák szerint a várandós nők mintegy 70-90 %-a szembesül a kellemetlenség enyhébb vagy súlyosabb változatával. A panaszok tipikusan a 4-9. terhességi hetekben kezdődnek, a 7-12. hetekben tetőznek, és jó esetben a 16. hét táján abbamaradnak. Minden negyedik kismama azonban a gyermeke megszületéséig küzd az émelygéssel és a hányással. Ők azok, akik bármitől képesek hányni, és látszólag semmi nem képes a hányingerüket felfüggeszteni.
Többféle, többé-kevésbé hatásos megoldás kínálkozik a reggeli rosszullétek kezelésére. A táplálkozási tanácsok (pl. keksz, kenyér, kifli reggelre) betartásán, a reggeli szellőztetésen, a friss levegő kedvező hatásán túl, a hideg, nem szénsavas italok fogyasztását javasolják. Általában ez kevésnek bizonyul, és egyéb természetes megoldást keresnek a kismamák. A következő lehetőség: a gyömbér.
A gyömbér hatásosabb, mint a B6-vitamin
A gyömbér (Zingiber officinale) Ázsiában, a trópusi területeken honos növény, aminek a gyökértörzse (latinul: rhizoma) a legkülönfélébb bajok orvoslására ősidők óta használatos a népi gyógyászatban. Újabban, néhány klinikai vizsgálat tárgya a gyömbér várandósság alatti hányáscsillapító hatásának a tanulmányozása volt. Egy 2012-ben megjelent tudományos publikáció hét, a gyömbér hányáscsillapító hatását tanulmányozó klinikai vizsgálat eredményeit foglalta össze. A hétből öt vizsgálat során bizonyították a gyömbér hatásosságát. Az említett hétből két vizsgálat során azt találták, hogy a gyömbér hatásossága a terhességi hányás terápiában használt B6-vitamin hatásával összemérhető mértékű; sőt egy 2009-ben publikált tanulmány alapján a gyömbér hatásosabban csillapítja a terhességi hányást, mint a B6-vitamin.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...456...288