


Információk, érdekességek
Egyre több cukrot fogyasztanak a fiatalok
2016. június 25.
A cukorfogyasztás minden korosztályban nőtt egy kicsit, a fiatalok körében viszont megugrott 2009 óta – mondta az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) táplálkozásélettani és epidemiológiai főosztályának vezetője az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
Sarkadi Nagy Eszter az intézet 2014 végi vizsgálatának eredményeit ismertetve kiemelte: a magyarok cukorfogyasztása ezzel együtt is a nemzetközi ajánlások alatt van, a sófogyasztás azonban még mindig sokszorosa – a férfiaknál 16, a nőknél 11 gramm – az ajánlott napi öt grammnak. Ugyanakkor ezek az értékek már kisebbek, mint 2009-ben, és ez üdvözlendő – tette hozzá.
Nemzetközi szinten mostanra már az a cél, hogy az elhízási mutatók ne romoljanak tovább, és pozitívum, hogy ezt 2009 óta sikerült elérni.
Bajnokok ételei: kókuszos császármorzsa
2016. június 22.
Császármorzsa új formában.
Hozzávalók:
20 gramm kókuszliszt vagy 10 gramm kókuszreszelék
50 gramm zabkorpa
édesítő
/fehérjepor, ez opcionális/
1 teáskanál kókuszolaj
1 alma darabolva, vagy reszelve / ha reszelve, gyors felszívódásút csinálsz belőle, az tízóraira/
A kókuszt édesítjük, majd a zabbal pici kókuszzsíron megsütjük, almát adunk hozzá.
Zsuzsanna Rózsehegyi bajnokom készítette.
Fogyókúra közben is barátunk a szénhidrát, csak jól kell megválasztanunk!
2016. június 18.
Ha fogyókúrázni kezdünk, általában komoly az elhatározásunk, és gyakran nem is az elszántságunkkal van gond, hanem azokkal a tévhitekkel, amelyek a fejünkben élnek a helyes táplálkozással kapcsolatban. Ezért fontos, hogy amikor diétázunk, legyünk tisztában azokkal az alapszabályokkal, amelyeket érdemes betartani ahhoz, hogy célunkat elérjük.
A legnagyobb tévedések egyike, hogy a szénhidrátokat teljes mértékben mellőzni kell az étrendünkből. Barátunk, vagy ellenségünk a szénhidrát, ha fogyókúrázunk? Erről kérdeztük Varga Dórát, az Életmód Orvosi Központ dietetikusát.
Mi a szénhidrátok szerepe a táplálkozásban?
A szénhidrátok legfontosabb szerepe az, hogy energiát szolgáltatnak a szervezetünk számára, ezért fogyasztjuk őket elsősorban. Ezt a tápanyagcsoportot fogyókúra esetén bár csökkenteni javasolt kis mértékben, de nem mindegy, hogy milyen formában és mennyit eszünk belőle.
Milyen típusú szénhidrátokat ismerünk?
A szénhidrátok nagy csoportjába tartoznak az emészthető szénhidrátok, amelyek lehetnek egyszerűek és összetettek, illetve a nem emészthető szénhidrátok, amiket élelmi rostoknak nevezünk. Az rostok rendszeres fogyasztása rendszeressé teszi a székletürítést, növeli a teltségérzetet, lassítják a szénhidrátok felszívódásához és hozzájárulnak a megfelelő bélflóra fenntartásához.
Stresszre krumplileves?
2016. június 12.
A magnézium az emberi szervezetben a negyedik legnagyobb mennyiségben jelen lévő ásványi anyag. Jelenléte nagyon sok folyamatban nélkülözhetetlen.
Nagyanyáink, amikor a krumplipüréhez megfőzték a krumplit, a leszűrt levet nem öntötték ki, hanem levesnek felhasználták.
Ők tudtak valamit!
Nevezetesen azt, hogy a magnéziumsók oldódnak a vízben, a gyakran alkalmazott, hibás konyhai eljárásokkal magunk is csökkentjük az egyébként egészséges ételek magnéziumtartalmát. Így például nem jó túl hosszan áztatni, főzni a magnéziumtartalmú ételeket, illetve ha lehet, érdemes kevés főzővízben elkészíteni, és a vizet is felhasználni, hisz abban oldódik ki a magnézium egy része. A „túlfinomított” gabonaalapú termékek – a fehérkenyér, finom pékáruk – túlzott fogyasztása is a magnéziumbevitel csökkenéséhez vezet.
A magnéziumnak szerepe van a vázizom, a szívizom és a méhizom működésében, az ideg-működésben. Jótékonyan befolyásolja a szív- és érrendszer működését, gátol bizonyos szívfrekvencia-zavarokat, szabályozza a vérnyomást.
Moho Sapiens - Eszem, tehát létezem?
2016. június 09.
Az evés az emberi léthez hozzátartozó alapvető szükségletek egyike, melynek kielégítése nélkülözhetetlen az életben maradáshoz. Alapvető, meghatározó, s mint ilyen, számos tekintetben tetten érhető a kultúránkban, viselkedésünkben, nyelvi megnyilvánulásainkban. Az oralitás igen mélyen gyökerező vágyunk, mely szembetűnő változásokon ment keresztül az emberi civilizáció fejlődése során.
A húsfogyasztás megindulása jelentette azonban az első lépcsőfokot az emberré válás útján. Hogy miért?
A válasz a tápláló fehérjében keresendő. A táplálkozási szokások megváltozása, a rendszeres húsevés közvetlenül járult hozzá az agy mint szerv, ill. az intelligencia mint következmény gyors fejlődéséhez, melynek köszönhetően lassan megjelent az eszközkészítés – melynek elsődleges célja a préda hatékony elejtése lett - és a tűzhasználat.
Ez utóbbin elkészítve a hús sokkal ízletesebbé vált. A vadászat indukálta kommunikációban megfigyelhető változáshoz pedig hozzájárult, hogy a tűz megnyújtotta a szociális érintkezéssel tölthető időszakot.
Nem élhettünk azonban mindig kiszolgáltatva a vadászatnak, bízva annak sikeres kimenetelében, így aztán lassan felfedeztük a gabonát, mely által a tápanyag mennyisége viszonylag állandóvá vált. Amikor pedig megjelent a felesleg, kialakult a kereskedelem.
Nem véletlen, hogy nagy civilizációk a gabona félék (búza, árpa, rizs, kukorica) őshazáiban alakultak ki, ahol az élelemellátás kiszámíthatósága lehetővé tette a népességszaporulat növekedését. Az evés ilyen módon elősegítette az intelligencia, a kommunikáció, és a civilizáció fejlődését.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...164165166...300