Információk, érdekességek
Probiotikummal a nyaralás alatti gyomorpanaszok ellen
2020. július 24.
A nyaralás alatt, vagy hazaérkezés után kezdődő hasmenés felnőtteknél többnyire inkább csak kellemetlen, de gyermekeknél, időseknél akár kórházi kezelést igénylő kiszáradást is okozhat. A megelőzésben a probiotikumok szedése is segíthet.
Rossz higiéniás viszonyok
Külföldi tartózkodás során, elsősorban a fejlődő országokban gyakori a betegség előfordulása, de nem feltétlenül kell kizárólag a higiéniás körülményeket okolni a tünetek megjelenéséért. Hasmenést a szennyezett étel vagy ivóvíz mellett egy nem megfelelően elmosott gyümölcs vagy zöldség, félig átsült húsok, halak vagy tejtermékek is okozhatnak. A hasmenések kiváltó oka többféle mikroorganizmus lehet: baktériumok, vírusok, élősködők egyaránt előidézhetik a betegséget. Átlagosan egy hét alatt múlnak el a tünetek.
Az utazók hasmenése az utazás, nyaralás alatt kezdődhet, de előfordulhat, hogy a tünetek csak a hazaérkezést követően jelentkeznek. A hasmenéshez társulhatnak egyéb panaszok is: hasfájás, puffadás, hányinger, hányás, gyengeség, láz – sorolja dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A betegek többségénél átlagosan 6-7 nap alatt rendeződnek a panaszok, de előfordulhat ennél hosszabb lábadozási idő is. Különösen kisgyermekekre veszélyes, ha a hasmenés nagyon intenzív, vagy mellette hányás is jelentkezik. Iilyenkor akár kórházi tartózkodásra, infúzió adására is szükség lehet a kiszáradás kezelésére.
Nyáron is fontos a kiegyensúlyozott étkezés
2020. július 22.
A nyári szünidővel kiváló alkalom nyílik arra, hogy a szülők megreformálják gyermekeik és a család táplálkozását, életmódját. Bár ekkor rengeteg zöldség, gyümölcs van a piacon és a szabad levegőn végzett sportnak sincs akadálya, mégis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szünidő alatt a gyerekek csak tovább híznak.
A táplálkozásból eredő problémák egyre gyakoribbak a gyermekek körében is. Európában mintegy 22 millió gyermek elhízott és ez a szám évről évre 400 000 fővel növekszik. Ráadásul a magyar gyerekek 40%-a is kövérebb a kelleténél. Bár azt gondolhatnánk, hogy a nyár a szezonális gyümölcsök és zöldségek miatt megfelelő időszak lehet a helyes táplálkozásra, a kutatások mégis azt mutatják, hogy a szünidőben a gyerekek többletsúlyt szednek fel. Az elhízás és az egyéb táplálkozási problémák hátterében a túlzott só- és cukorfogyasztás, a helytelen zsírfogyasztás, valamint a mozgásszegény életmód áll. Nagyon fontos a kiegyensúlyozott étkezésre felhívni a figyelmet, hiszen ezzel egészségesebb generációk nőhetnének fel.
Fókuszban az esszenciális zsírsavak
Nagyon sokszor tévesen a szülők úgy gondolják, hogy egy kisgyermek elhízásának oka főként a túlzott zsírfogyasztás. Holott az emberi szervezetnek, és különösen a növekvő kicsiknek szüksége van zsírokra! A telítetlen zsírok közül a többszörösen telítetlen zsírok fogyasztása különösen fontos, mivel ezeket a szervezet nem tudja előállítani. Például az esszenciális zsírsavak (ómega-3 és ómega-6) jelentős szerepet játszanak a látás és az idegrendszer fejlődésében, a sejtfalak rugalmasságának fenntartásában, elengedhetetlenek a gyerekek megfelelő növekedéséhez.
Nem mindegy, hogy a fiatalok táplálkozásában milyen zsírok szerepelnek.
A telített zsírsavakat csökkenteni kell az étrendjükben, hiszen azokat bizonyos mennyiségben egyébként is elfogyasztják húsokkal, tejtermékekkel, és növelni kell a telítetlen zsírsavak szerepét a táplálkozásukban. A transzzsírsavak fogyasztását pedig a teljes energiabevitel 1%-a alá kell szorítani! Zsírokból az energiabevitel 10–15%-a kell, hogy származzon, ennek figyelembevételével érdemes a finomított cukrokat és a só mennyiségét leszorítani az étrendben.
Teljes kiőrléssel a finom vonalakért
2020. július 02.
Megfigyelések kimutatták, hogy napi 40 gramm teljes kiőrlésű gabona bevitele fél kilogrammal csökkentheti az idő előrehaladtával jelentkező testtömeg gyarapodást.
Közel negyven évig, három generáción át vizsgálta egy amerikai kutatócsoport a teljes kiőrlésű termékek egészségre kifejtett hatását. A megfigyelések kimutatták, hogy napi 40 gramm teljes kiőrlésű gabona bevitele fél kilogrammal csökkentheti az idő előrehaladtával jelentkező testtömeggyarapodást. Továbbá a Nestlé svájci kutatásai alátámasztották, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata is csökkenthető, ha tudatosan és következetesen teljes kiőrlésű gabonafélék kerülnek az asztalunkra. Lényeges hangsúlyozni, hogy mindezek mellett akkor érhetünk el tartós sikereket, ha kiegyensúlyozott táplálkozáson és mozgáson alapuló életmódra is törekszünk. A most nyolc országban – köztük Magyarországon is – elindított Flat Belly, azaz Lapos has elnevezésű program épp erre kívánja felhívni a figyelmet.
Három generáción át tartó kutatás
Azok a felnőttek, akik teljes kiőrlésű ételeket, így például zabkását, gabonapelyhet, barna kenyeret, barna rizst, és teljes kiőrlésű gabonából készült tésztaféléket fogyasztottak, 10,1 százalékkal alacsonyabb belső szervek közötti zsírszövettel rendelkeztek, mint azok, akik ezeket táplálozásukból mellőzték. A bostoni egyetem Framingham Heart Study elnevezésű kutatása 1971-ben 5124 felnőtt bevonásával indult és a szakemberek három generáción át, egészen 2008-ig vizsgálták a teljes kiőrlésű termékek fogyasztásának hatását.
Tuti konyhai tippek
2020. július 01.
Szuper konyhai fogások, amelyek megkönnyítik a háziasszonyok életét. Tartson velünk, nehogy lemaradjon a legnagyobb titkokról, amiket sosem árulnak el a séfek!
Nem folyik a méz
A méz kristályosan is remekül fogyasztható, vannak azonban helyzetek, amikor folyékony mézre lenne szükségünk. A mézet közvetlenül hevíteni nem jó ötlet, mert akkor tönkremennek annak értékes összetevői. A megoldás az, ha forró vízbe állatjuk az üveget, így az átmelegszik, és anélkül olvasztja meg a mézet, hogy tönkretenné.
Olajszag mindenütt
A gyerekek imádják a sült krumplit, a rántott húst, a bundás kenyeret, de Ön ki nem állhatja az olajszagot? Az olajszag valóban makacsul be tudja magát venni a ruhákba, és nehéz kiszellőztetni a lakásból. A megoldás az, ha sülés közben egy kis tálat helyezünk a tűzhely mellé, amibe ecetet öntünk. Az ecet segít megkötni a kellemetlen szagokat. Utána egy kiadós szellőztetés, és az ételszagnak annyi!
Túl kemény vaj
Ha túl szilárdra hűlt a vaj, nehéz elkenni a kenyéren, illetve a sütemények tésztájához sem a legjobb, hiszen nagyon sok idő alatt tudjuk csak szépen elmorzsolni a liszttel. Ha nincs idő órákon át melengetni, van egy szupergyors megoldás. Egy nagy pohárra forró vizet engedve átmelegítjük azt, majd lefedjük vele a vajat, ami a hőtől éppen kellemes puhaságúra olvad.
Zöldségekkel csökkenthető a szívbetegségek rizikója?
2020. június 28.
Bizonyos zöldségek csökkenthetik az érelmeszesedés és ezzel összefüggésben a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint sosem késő egészségesebb szokásokat kialakítani és időben kell meggyőződni az érelmeszesedés mértékéről is.
Előnyben a keresztes virágúak?
Egy friss ausztrál kutatás szerint sosem késő elkezdeni a zöldségek, különösen a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a karfiol és a kelkáposzta fogyasztását. A University of Western Australia kutatói közel 1000, 70 éves vagy annál idősebb nő vizsgálatakor találták úgy, hogy összefüggés van a keresztes virágú zöldségek fogyasztása és a szív-érrendszeri kockázat csökkenése között. A Journal of the American Heart Association szaklapban megjelent tanulmány szerint a szakembereknek még további bizonyítékokra is szükségük van, de nagy a valószínűsége az adott zöldségek érvédő hatásának. A kutatók az idős nők nyaki artériának állapotát, az érelmeszesedést okozó plakkokat, illetve a teljes zöldség fogyasztás kapcsolatát vizsgálták, majd tovább szűkítették a kört a keresztes virágúakra.
Az eredmények azt mutatták, hogy azoknak a nőknek, akik több zöldséget – ezen belül káposztaféléket – fogyasztottak, egészségesebbek voltak a nyaki artériáik. A kutatók feltételezései szerint ennek az lehet az oka, hogy a keresztes virágú zöldségek tápanyagokban és fitokemikáliákban gazdagok, mégis alacsony a kalóriatartalmuk.
(A fitokemikáliák a növényekben található bioaktív vegyületek, antioxidánsok, amelyek az adott élelmiszerekben speciális védőhatást fejtenek ki – az élelmiszer egyéb komponenseivel való kölcsönhatásban. A legismertebb fitokemikáliák a flavonoidok, a fitoösztrogének és a glükozinolátok. A káposztafélék ez utóbbi anyagban bővelkednek.)
Ugyanakkor a bostoni Tuft University kutatói arra figyelmeztetnek, hogy az eredményekből nem lehet azt az egyértelmű következtetést levonni, hogy ha a káposztaféléket beillesztjük az étrendünkbe, az mindenképpen csökkenteni fogja a szív-érrendszeri betegségek rizikóját.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...818283...294