Információk, érdekességek
Milyen az igazi müzli?
2020. augusztus 30.
A müzli az egészséges étrend részeként számos előnyös tulajdonsággal bír: gyorsan elkészíthető, tápanyagdús, laktató, olcsó. Azonban nem minden „müzli” egyenlő az egészséggel, sőt, nem minden müzlinek látszó élelmiszer felel meg a müzli „kitalálója” szerinti kritériumoknak.
A müzlit sokan az egészséges táplálkozással azonosítják, míg mások nem tudják elképzelni, hogy „madáreledel” kerüljön a tányérjukba. Hívei naponta fogyasztják, ez a tendencia évről évre növekszik. A müzli az egészséges étrend részeként valóban számos előnyös tulajdonsággal bír: gyorsan elkészíthető, tápanyagdús, laktató, olcsó. Nem minden „müzli” egyenlő az egészséggel, sőt, nem minden müzlinek látszó élelmiszer felel meg a müzli „kitalálója” szerinti kritériumoknak.
Müzli történelem
A müzli szó eredete a német kása (Mus) szóra vezethető vissza, amely svájci dialektus szerint Müesli. A XIX. század végéig a svájci pásztorok mindennapi étele volt a kásafélékből, friss és aszalt gyümölcsökből, tejből, valamint dióból álló keverék. A táplálkozástudomány és a korszerű táplálkozás számára éppen száz évvel ezelőtt fedezte fel dr. Maximilian Oskar Bircher-Benner zürichi körzeti orvos, majd indult világot meghódító útjára.
A klasszikus recept
Az orvos receptje szerinti klasszikus müzli a következőkből készül: két evőkanál gabonapehely (zab-, köles vagy búzapehely), két evőkanál tejszín vagy joghurt, egy evőkanál aprított mogyoró vagy mandula, egy friss reszelt alma, egy teáskanál citromlé, méz, barnacukor, ízlés szerint melasz és tej. Ennek az összeállításnak a tápanyagaránya 12% fehérje, 27% zsír és 61% szénhidrát. Ez a tápanyagarány majdnem megegyezik az egészséges táplálkozásban ajánlott napi tápanyagaránnyal (fehérje: 12%, zsír: 30%, szénhidrát: 58%), továbbá sok rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, kevés benne a telített zsírsav (különösen, ha tejszínt nem használunk) és a cukortartalmát is minimálisra lehet csökkenteni.
Az egészségi állapot is fontos az elhízottság megállapításánál
2020. augusztus 25.
Az új kanadai irányelvek szerint nemcsak a testsúlyt, hanem az egészségi állapotot is figyelembe kell vennie az orvosnak, mielőtt a pácienst elhízottnak ítéli – számolt be róla a BBC hírportálja.
A kanadai orvosok társaságának lapjában (Canadian Medical Association Journal) frissen megjelent irányelvekben azt is tanácsolják, hogy a diétán és a testmozgáson túl összpontosítsanak a hízás okaira és válasszanak holisztikus megközelítést, vagyis az emberi egészség teljességéből induljanak ki a gyógyításban. Felhívták a figyelmet arra, hogy súlyuk miatt nem lenne szabad megbélyegezni az egészségügyi ellátórendszerhez fordulókat.
“Az elhízásról uralkodó közvélekedés feltételezi a személyes felelőtlenséget és az akaraterő hiányát, az elhízással élőket vádolja állapotukért és megszégyeníti őket” – olvasható az irányelvekben, amelyeket elsősorban a háziorvosoknak készítettek.
Ximena Ramos-Salas, a dokumentum egyik szerzője, az Obesity Canada kutatási igazgatója elmondta, eredményeik azt mutatják, hogy sok orvos diszkriminálja az elhízottakat, ami súlyuktól függetlenül rosszabb egészségi kilátásokkal járhat.
Az elmúlt három évtizedben megháromszorozódott az elhízottak aránya Kanadában, a statisztikák szerint körülbelül négyből egy lakos elhízott. A kezelésük irányelvein 2006 óta nem változtattak.
Koriander – szagos vagy illatos?
2020. augusztus 15.
Minden relatív, tartja a szólás-mondás. Ez a helyzet az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családjába tartozó kerti koriander (Coriandrum sativum) illatával és ízével is. A koriandernek az ikerkaszattermését használjuk a gyógyászatban, emellett levele kedvelt fűszer a közel-keleti és ázsiai konyhában.Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány szerint, a szaglásban résztvevő receptorok genetikai változatossága határozza meg azt, hogy a koriandert kellemesen csípős illatúnak vagy szappanra emlékeztető, rossz szagúnak találjuk. A vizsgálatban összesen 26 455 fő vett részt, közülük 14 604-en voltak azok, akik szerint rossz szaga van a friss növénynek, míg 11 851-en azok, akik szeretik a koriandert.
A vizsgálatba bevont személyeknek két eldöntendő kérdést kellett megválaszolniuk:
1) Szappanos illatúnak érzi a friss koriandert?
2) Szereti a friss koriander ízét?
Ezenkívül ismert volt a résztvevők genetikai profilja is.
A kerti koriander komponensei közül az aldehidek jelentős aromával bírnak. Telítetlen aldehidek adják a növény kellemes gyümölcsösséget, csípősséget, ezzel szemben az (E)-2-alkénal vegyületei a kellemetlen szappanosságot („poloska szag”) kölcsönöznek az illatának, szagának.
Édes vitaminbomba: a sárgadinnye!
2020. augusztus 14.
A sárgadinnyét gyümölcsként tartjuk számon, bár a tökfélék családjába tartozó zöldségféle.
Mindig édes illatú, egészséges héjú sárgadinnyét válaszszunk, semmiképp ne legyen puha, foltos, repedezett. Mielőtt behűtenénk, mossuk le róla a szennyeződéseket. A felvágott sárgadinnye csak hűtőszekrényben tárolható, a vágási felületet borítsuk be polietilénfóliával, távolítsuk el a magházat is, mert így tovább eláll.
A sárgadinnye önmagában, jégbe hűtve, felkockázva is tökéletes frissítő, de pohárkrém, fagylalt, smoothie, gyümölcssaláta formájában is kerülhet az asztalra.Gyümölcslevesnek, krémlevesnek turmixolva is készíthetjük, vegyíthetjük más gyümölcsökkel.
Ne csak édességként, kiegészítő fogásként gondoljunk rá! Édes íze jól párosítható a nyers, füstölt sonkával (pár mai, Serrano), a mozzarellával, csirkemellel, zöldségfélékkel, de halfilével és a tenger gyümölcseivel is. Töltött étel és hideg tésztasaláta egyik összetevője is lehet a sárgadinnye. A sárgadinnye héja tálalóedényként is szolgálhat gyümölcssaláta, sorbet, leves vagy bólé szervírozásakor.
A céklalé csökkenti a vérnyomást
2020. augusztus 11.
Tíz higanymilliméterrel csökkenti a vérnyomást egy pohárnyi céklalé – erre az eredményre jutottak brit orvosok.
A pohár két és fél deciliternyi italt jelent. A bartsi és londoni egyetemek orvosai olyan alanyokon tesztelték a cékla hatását, akiknek magas a vérnyomásuk. Az adatok szerint a zöldség leve órákra lejjebb viszi a vérnyomást, sőt, még másnap is jelentkezik a hatása. Mindez a benne lévő nitrátnak köszönhető.
“Meglepődtünk, hogy milyen kevés nitrát elég ilyen jelentős hatáshoz” – idézte a BBC a vizsgálat egyik orvosát, Amrita Ahluwaliát.
A céklalevet ivók meglepődésének megelőzése végett hozzátette, hogy a vizelet rózsaszínűre színeződhet.
A nitrát a talajban fordul elő, a zöldségek a gyökérzetük révén szívják magukba, hogy jobban növekedhessenek.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...798081...294