Információk, érdekességek
2021. április 20.
Fiatalok és idősek körében egyaránt gyakran jelentkező panasz a nyak, derék, váll és térd fájdalmaVédjük az ízületeket!
A következőkben megtudhatjuk, mit tegyünk, hogy az említett fájdalmakat megelőzzük. Dr. Babai László prevenciós szakértő segítségével annak is utána jártunk, vajon táplálkozásunk hogyan befolyásolja a tünetek kialakulását.
Az első figyelmeztető jel: a fájdalom
A két ízlap csúszik egymáson, mire a két csontdarab irányát megváltoztatja: hajlításba, nyújtásba, közelítő vagy távolító állásba jön. Valljuk be, kevesen gondolunk arra nap, mint nap, vajon hányszor ismétlik meg ízületeink a fent leírt folyamatot minden mozdulat közben, amit akár az utcán járva, a számítógép előtt ülve, vagy otthon, a házimunka végzése közben végrehajtunk. Ízületeink működését természetes folyamatnak tartjuk, többnyire csak akkor vesszük észre őket, ha fájdalom jelentkezésével adnak hírt létezésükről.
Mi okozhatja a fájdalmat?
Az ízületi fájdalmak hátterében számos tényező állhat. Okozhatja sérülés, fertőzés, gyulladás, autoimmun betegség és porckopás egyaránt. A fájdalom az egyik testrészből a másikba sugározhat, így sokszor azt sem könnyű megállapítani, a hiba mely ízületben rejlik.
A panaszokat kiválthatja, vagy a meglévő tünetek súlyosbodását okozhatja még:
· Túlerőltetés, vagy egyoldalú terhelés.
· Nedves, hideg levegő.
· Az időjárás változásai is provokálhatják a tüneteket.
· Mozgásszegény életmód.
· Túlsúly miatti fokozott terhelés.
· Dohányzás.
2021. április 20.
A sikertelen fogyókúra fizikailag, lelkileg egyaránt megterheli a karcsúbb formára, egészségesebb külsőre vágyó embert, és minél több módszerről derül ki, hogy az nem működik, vagy hatása csak ideig-óráig tart, annál „súlyosabbá” válik a pluszkilókból adódó teher.
Szakértőnk, Dr. Diksha Sharma, az Indiai Gyógyközpont munkatársa avatott be minket a sikeres fogyás ayurvédikus titkaiba.
A fogyás régóta nem egészséges kihívás az emberek életében, már- már megszállottsággá vált, és a „tömeg” által idealizált kép hatására sokan irreális elvárásoknak akarnak megfelelni.
Ennek nyomán több tucat különböző módszert is kipróbálhatnak. Egyesek fizikai megterheléssel (edzés, sport), szélsőséges diétákkal próbálkoznak, mások olyan mentális technikákat sajátítanak el, amelyek az élet más területein akár jók is lehetnek, de a fogyókúra sikere mégis elmarad.
A „szenvedés” nem segít
A sikertelenség okai nagyon egyszerűek – álltja szakértőnk- az emberek többsége nagyon gyorsan szeretne látványos változást, ezért gondolkodás nélkül váltogatja a módszereket, és egyre elkeseredettebben kapkod új és újabb csodamegoldások felé.
A tartós fogyás titka, hogy olyan módszert kell választani, amely nem kíván drasztikus erőfeszítéseket, és lassú, apró, egyenletes lépésekkel közelít a cél felé. A „szenvedésen”, a szélsőséges lemondásokon alapuló módszerek hosszú távon nem egyeztethetőek össze az egészséges élettel, egy idő után aránytalanul soknak érezzük majd a kifejtett erőfeszítéseket az elért eredményekhez képest, így felhagyunk azokkal.
A villámgyors kalóriacsökkentés, a heti ötszöri edzéssel párosítva, rövidtávon, hozhat meghökkentően gyors változást, de amint visszatérünk eredeti szokásainkhoz és étrendünkhöz, visszakúsznak a fölösleges kilók is.
Tartós változásra akkor számíthatunk, ha felmérjük, milyen területeken van szükség ésszerű korlátozásokra és változtatásokra annak érdekében, hogy csökkenjen a bevitt kalória mennyisége, valamint hogy fokozódjon a szervezetben lévő kalóriák égetése.
Az indiai gyógyító jóga az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy optimális energiafelhasználás mellett sikeresen és hatékonyan égesse a szervezet a felesleges zsírt.
2021. április 17.
Az ízdús, vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedő zöldségek jót tesznek az egészségünknek és a vonalainknak is, mert kalóriatartalmuk alacsony, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaznak. Az elkészítésük módját azonban jól kell megválasztanunk, ha szeretnénk megőrizni értékes tápanyagaikat. Amikor pl. túl magas hőfokon vagy hosszú ideig főzzük őket, azt kockáztatjuk, hogy elveszítik kedvező tulajdonságaikat. Jó tanácsok a zöldségek helyes elkészítéséhez.
Egy zöldség soha nem lesz olyan gazdag tápanyagokban, mint a frissen szedett – ezért úgy gondoljuk, hogy ilyen formában adhatja a legtöbbet szervezetünknek. Ez így igaz, de ha nagyon kedveljük is a nyers zöldségeket, egyhangú (és nehezen megoldható) lenne mindig csak frissen fogyasztani őket. Ezért és egyéb okoból (pl. ízfokozás, emészthetőség stb.) különféle elkészítési módokat választunk, melyek természetesen befolyásolják a zöldség eredeti állapotát.
A vízben főzés pl megváltoztatja a zöldség állagát, a sütés fokozhatja az ízeket… de a tápérték is csökken ezen hatások nyomán. Mindazonáltal a főzés hátrányai mellett előnyökkel is rendelkezik, pl. eltávolítja azokat a méreganyagokat, amelyek a bélrendszerben rendellenességeket okozhatnak, és a kórokozó mikrobák ellensége is Néhány gyakran használt zöldség pedig mindenképp főzve-sütve ehető, ilyenek. a burgonya, padlizsán, póréhagyma, fehér bab, articsóka stb.). De tanácsos arra törekednünk, hogy minél inkább megőrizzük a zöldségben lévő tápanyagokat, és így más konyhatechnikai eljárásokat alkalmaznunk. Ezek közül emelünk ki néhányat az alábbiakban.
Találjuk meg a kompromisszumos megoldást
Az ideális, ha a főtt/sült és a nyers zöldségek váltakoznak egy étkezésen belül. Pl. előételnek nyers zöldséget, főételnek az optimális főzési mód kiválasztásával készült zöldséget fogyasszunk. Az elkészítésnél fontos az idő-hőmérséklet párosa. A zöldségek tápanyagainak megőrzése érdekében főzhetjük azokat alacsony hőmérsékleten (100 C fok alatt) kissé hosszabb ideig, vagy rövid ideig, magas hőmérsékleten. A zöldség színe is meghatározó lehet: nem szabad hagyni, hogy a zöldségek túlságosan megbarnuljanak (a tápanyagvesztés és a mérgező anyagok képződésének a jele), vagy hogy fakuljanak, illetve, hogy a főzővíz színe megváltozzék (mivel a tápanyagok a vízbe távoznak), amennyiben azt nem használjuk fel.
– Vízben főzés: tartsuk meg a főzőlevet
A vízben főzés a leghagyományosabb módja a zöldségek elkészítésének, de nem a legelőnyösebb. „Kimossa” a zöldségeket, melyek elvesztik a színüket, ásványi anyag- és antioxidáns-tartalmuk a főzővízbe jut, vitaminjaik pedig elpusztulnak a magas hő hatására. (Bár a rövidebb főzési idő csökkenti a vitamin-veszteséget.) Egy tanulmány kimutatta, hogy pl. a brokkoli C-vitamin tartalmának 50%-a lebomlik, ha vízben főzzük, míg csak 25%-a, ha gőzöljük.
2021. április 12.
Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát az egészség megőrzése érdekében az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézetének kutatói.
Az ATK Mezőgazdasági Intézetének munkatársai csaknem 10 éve dolgoznak rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítésén, a rostanyagok ugyanis fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében. Míg ezek oldhatatlan része többek között a bélmozgást és a karcinogének megkötését segíti elő, addig az oldható rész csökkenti a koleszterinszintet és a glükóz abszorpcióját a vékonybélben, ezáltal közvetett módon hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2. típusú diabétesz kockázatának a csökkentéséhez.
Egyes rostanyagok (például rezisztens keményítő) szelektíven táplálják a vastagbél jótékony baktériumait, serkentik azok szaporodását, vagyis prebiotikumként működnek – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleményében.
A kutatócsoport két megközelítésben indította el a búza rostanyagtartalmának növelését célzó kísérleteit. Az egyik út az emberi emésztésnek ellenálló, úgynevezett rezisztens keményítő mennyiségi arányának növelését célozta meg a búzában, míg a másik megközelítésben a sejtfalalkotó poliszacharidok, közülük is elsősorban az arabinoxilánok mennyiségét növelték a kutatók.
Forrásként egy olyan kínai búzagenotípust használtak a kutatók, amelynek lisztje két-háromszor annyi vízoldható arabinoxilánt tartalmazott, mint a többi 150 vizsgált fajta. Ez a tulajdonság egyben jól öröklődőnek is bizonyult, ezért ezt a változatot közvetlenül is fel lehetett használni nemesítési célokra – írják.
A beszámoló szerint a nemesítés folyamatát nagymértékben gyorsíthatja, ugyanakkor a szelekciót is hatékonyabbá teheti az olyan molekuláris markerek azonosítása, amelyek a magas rostanyagtartalommal kapcsoltan öröklődnek.
A közlemény szerint tizenöt éve folynak kísérletek az ilyen jellegű markerek azonosítására, eddig kevés sikerrel. Egy nemzetközi együttműködésben a kutatócsoport által létrehozott egyik nagy arabinoxilán-tartalmú populáció felhasználásával sikeresen azonosítottak egy olyan markert, amely hatékonyan használható a kínai forráséhoz hasonló, magas arabinoxilán-tartalmú búzatörzsek szelekciójára.
A búza rostanyagtartalma mennyiségi tulajdonság, ezt az értéket nagy mértékben befolyásolják a környezeti hatások, különösen a hő és a szárazság, amelyek a klímaváltozás velejárói. Ezért a kutatók több éves kísérletben vizsgálták az évjárat és a genotípus, valamint a hő- és a szárazságstressz hatását a rostanyagok mennyiségére és összetételére vonatkozóan.
2021. április 04.
Az ételintoleranciával küzdő emberek körében a tojásfehérje és a tojássárgája is benne van a leggyakrabban gyomorbántalmakat és bélpanaszokat okozó ételek listájában, a páciensek közel harmadát a mustár és a torma is irritálja, míg a sonkát közülük szinte mindenkinek gond nélkül befogadja a gyomra – derül ki abból az összesítésből, amelyben 376 emésztőszervi gondokkal küzdő páciens ételintolerancia vizsgálatának eredményét dolgozta fel a Magyar Preventív Gasztroenterológiai Társaság (MAPPET).
A tojás, egyes gabonák és az oloajos magvak okozzák a legtöbb bajt
A tejfehérje, a tojásfehérje és a tojássárgája, egyes gabonafélék és olajos magvak okoznak a leggyakrabban puffadást, hasfeszülést, hasmenést, székrekedést, gyomorgörcsöt azoknál az embereknél, akiknél ételintolerancia mutatható ki.
A húsokkal általában nincs gond
Ezzel szemben a panaszokkal gasztroenterológus szakorvoshoz forduló pácienseknél a különféle húsok – akár sertés, akár baromfi – jellemzően nem okoznak irritációt.
Amint dr. Takáts Alajos belgyógyász-gasztroenterológus főorvos, a MAPPET vezetőségi tagja rámutat, ennek az a magyarázata, hogy más típusú fehérjék találhatók az egyes ételekben és ételadalékokban.
A magyarázat
Az ételintoleranciával küszködő emberek bélrendszerében a tejben, a tojásban, a búzában, a kukoricában, a babban vagy az olajos magvakban lévő fehérjék váltanak ki legnagyobb arányban gyulladást, aminek következtében a bél immunrendszere Immunglobulin G ellenanyagot termel.
Ez a fajta hatás a húsféleségekre nem jellemző, ezért van, hogy a húsvéti asztalon lévő sonka kevesebbeknél okoz panaszt, mint a főtt tojás, a torma vagy a mustár.
Az ételintolerancia és az ételallergia más és más betegség
– A kutatásunkban összegzett 376 ételintolerancia vizsgálat eredménye nem azt mutatja meg, hogy általánosságban melyik étel az egészséges és melyik nem. Arról ad információt, hogy azoknál az embereknél, akiknél régóta fennálló gyomorbántalmaik és bélpanaszaik hátterében nem találtunk szervi elváltozást, de kimutatható volt az ételintolerancia, náluk melyik ételek lehettek a bajok okozói – magyarázza Takáts Alajos.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...717273...294
