Információk, érdekességek

Biztonságos, minőségi, gluténmentes vendéglátás

2018. december 27.

Egy gluténmentesen élőnek az otthonán kívüli étkezés kihívást jelent, mivel a sok vendéglátó nincsen tisztában pontosan a lisztérzékenység jelentésével. Nem tudják, hogy egy glutén-érzékeny ember milyen ételeket ehet, és milyen ételekkel még csak nem is érintkezhet az általa kiválasztott éttermi menüsor.

A Budapesti Gazdasági Egyetem és a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete többek között e problémák megoldásában kíván segíteni, hogy a különleges diétát tartók is biztonságban érezhessék magukat a hazai vendéglátóhelyeken.

A magyar lakosság kevesebbet jár étterembe és kevesebbet költ üdülésre és pihenésre is, mint Európa más országának polgárai. Az azonban igaz, hogy ha egy gluténmentesen diétázó rátalál egy olyan helyre, ahol szívesen látják, és meggyőződött arról, hogy a tulajdonos, az étterem vezetője, a séf és a pincérek valamennyien tisztában vannak a diétájuk részleteivel, tudják, mire van szüksége – nagyon gyorsan törzsvendég lesz, és soha nem egyedül tér majd vissza. Számukra a házon kívüli étkezés valódi élményt, nem egyszer újdonságot jelent.

A legfontosabb szempont, ami szerint az érintettek választanak, az az, ahogy az étterem, a szálloda, a cukrászda, a pizzéria már az első találkozás alkalmával tud-e bizalmat kelteni, a személyzet minden tagja tud-e helyesen és meggyőzően válaszolni a vendégek kérdéseire. Ha egy gluténmentesen diétázó étterembe megy, vagy beül egy kávézóba, rendszerint nincs egyedül, családtagjaival, barátaival, munkatársaival szeretne együtt lenni, és közös döntéssel olyan helyet választanak, ahol a gluténmentes diéta titkaival és legapróbb részleteivel is tisztában vannak.

Azok, akik valamilyen krónikus betegségben vagy élethosszig tartó állapotban szenvednek, összetartanak, egymást segítő közösséget alkotnak. A speciális diétázók körében a jó és biztonságos helyek, ételek és szolgáltatások híre gyorsan elterjed és messzire eljut. Ráadásul ők a hűséges vendégek közé tartoznak, nagyon boldogok, ha egy jó, megbízható helyre rátalálnak, és rendszeresen visszatérnek majd.

Csökkentsük a rossz- és növeljük a jó koleszterin szintet

2018. december 23.

Sokan tisztában vannak azzal, hogy vérünkben megkülönböztethetünk „rossz” és „jó” koleszterineket. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpontkardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta és Szarka Dorottya dietetikus arról beszélt, hogyan javíthatjuk ezek arányát.

Nem kell ellenségként tekinteni a koleszterinre

A koleszterin maga nem egy eleve üldözendő anyag, sőt egy bizonyos mennyiségig kifejezetten szükséges, hiszen ez a sejtek egyik alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is. De akkor mégis miért beszélünk „rossz” (LDL) és „jó” (HDL) koleszterinről? Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. Ezek a plakkok pedig csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Így csökkenthetjük a „rossz”, vagyis az LDL koleszterin szintjét

A májunk elég koleszterint termel, hogy kielégítse a szervezetünk szükségleteit, így amit külsőleg, az élelmiszerrel és itallal viszünk be, többnyire már fölösleges. Tehát elsősorban a táplálkozásunk és életmódunk reformja az, ami csökkentheti a magas koleszterinszintet. Szarka Dorottya, a Budai Kardioközpont dietetikusa az elsődleges szabályra hívja fel a figyelmet: szem előtt kell tartani, hogy a telített és transz-zsírok ne haladják meg a napi bevitt kalóriamennyiség 5-8 százalékát.

Sajtos mogyoróálom

2018. december 15.

Jól hangzik? És ha hozzátesszük, hogy ez egy csirkés főétel?  

Hozzávalók:
50 dkg csirkemell 
3 dkg vaj
5 dkg liszt
3 db tojás
25 dkg reszelt Pannónia sajt
10 dkg darált mogyoró

Elkészítése:

A csirkemellszeleteket lisztbe, tojásba és sajtos mogyoróba forgatom, majd vajjal kikent jénai tálba teszem. A maradék tojást összekeverem a sajtos mogyoróval, majd a tetejére öntöm.

Fóliával letakarva 50 percig sütöm, ezután a fóliát leveszem, és még 10 percig pirítom.

Zöldségsalátával, ropogós francia kenyérrel kínálom.

5 szuper őszi zöldség és gyümölcs

2018. december 11.

Megérkezett a hűvösebb ősz is, ilyenkor egyre inkább kívánjuk a tartalmas, főtt ételeket, mégsem szeretnénk tönkre tenni tavaszi-nyári diétánk eredményét. A dietetikusok által ajánlott zsírszegény és fehérjében gazdag pulykahús jól kombinálható a friss zöldségekkel, gyümölcsökkel – Dosso Gabi, a Gallicoop háziasszonya szerint.

1. A sokoldalú sütőtök

Az őszi hónapok nagy kedvence a sütőtök, hiszen ez az olcsó alapanyag csodálatos narancsszínnel emeli ételeink látványát. Alacsony kalória-, ugyanakkor bőséges vitamintartalmával egyik legegészségesebb szénhidrátforrásunk lehet. Az ismert fogások mellett igazán ínyenc falatok is készülhetnek sütőtökből: például a pulykahússal töltött sütőtök vagy a sütőtökös pulykatekercs, amely az ünnepi asztalon is megállja a helyét.

2. Gesztenye, nem csak süteménybe

Már a 4. században jóízűen ették őseink a sült gesztenyét, és még napjainkban is szívesen fogyasztjuk forrón sütve, őszi sétáink alkalmával. Végre érik a szelídgesztenye, így érdemes kihasználni, hogy nem a fagyasztóból kell előkapnunk egy agyoncukrozott gesztenyemasszát. Nem csak magában vagy sütemények töltelékeként fogyasztható, hanem húsok mellé is kínálhatjuk. A gesztenyével töltött pulyka akár egy őszi ünnepi ebéd főfogása is lehet.

Mit egyek, ha epebeteg vagyok?

2018. december 10.

Az epehólyag (vesica fellea) a máj alatt elhelyezkedő, zöldes színű, körte alakú, páratlan, üreges szerv. Ha az epefolyadék kiürülése az epehólyagból akadályozott, vagy az epe összetétele megbomlik, kőképződés és gyulladás alakulhat ki.

A máj által termelt napi 1–1,5 liter epefolyadék az étkezések közti szünetben az epevezetéken keresztül az epehólyagba folyik, ott tárolódik, és közben koncentrálódik.

Az epe szerepe:

• fontos szerepet tölt be a zsírok emésztésében azáltal, hogy a zsírokat kicsiny zsírcseppekké alakítja át, ezzel is segítve az emésztés folyamatát;
• az epében található epesók növelik a koleszterin, zsír, zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) oldhatóságát és azok felszívódását, továbbá serkentik a vízkiválasztást a vastagbélben, amely a béltartalom továbbhaladását segíti elő.

Leggyakoribb epebetegségek: epekőbetegség (cholelithiasis), akut és krónikus epehólyag-gyulladás (cholecystitis), epeútgyulladás (cholangitis), illetve -elzáródás.

Epekőbetegség

Az epekő az egyik leggyakoribb gastrointestinalis betegség a nyugati populációknál. Hozzávetőlegesen a kövek 80%-át koleszterintartalmú, a fennmaradó 20%-ot pedig pigmentkövek alkotják. Az epekő képződése több tényező együttes eredményeképpen jön létre. Bizonyított, hogy az étrendi tényezők befolyásolják a koleszterinkövek kialakulásának kockázatát, mint például a koleszterin-, telítettzsír-, transzzsírsav-tartalom, finomított cukrok és esetlegesen a hüvelyesek.
Emellett az elhízást is kockázati tényezőként tartjuk számon a kőképződés kialakulásánál.