Információk, érdekességek
Megelőzhetjük a hát- és gerincproblémákat, ha ülőmunkát folytatunk?
2023. december 18.
A hát- és gerincproblémák napjainkban egyre gyakoribbá válnak, és sok ember életét megkeserítik. A statisztikák szerint Magyarországon minden második ember szenved valamilyen mozgásszervi panasztól, és a legtöbb esetben a hátfájás az oka. Miért alakult ki ez a helyzet? Miért váltak népbetegséggé a hát- és gerincbántalmak? És mit tehetünk ellenük?
Miért alakulnak ki a problémák?
A hát- és gerincproblémák kialakulásának több oka is lehet, de az egyik leggyakoribb az ülőmunka. Az ülőmunka során sok időt töltünk egy helyben, és gyakran nem figyelünk a megfelelő testtartásra. Ez azt eredményezi, hogy az izmaink elgyengülnek, az ízületeink merevek lesznek, és a gerincünk deformálódik. Ha pedig nem ideális az asztalunk, a megvilágítás vagy nem fordított gondot a munkáltató az ergonomikus székek és bútorok beszerzésére, akkor még nehezebb megőrizni az egészséges tartást. Amennyiben az izomzatunk nem megfelelő ahhoz, hogy tartsuk a gerincet, akkor még nagyobb terhelés éri a csigolyákat és a porckorongokat.
Megelőzhetjük a gondokat
A jó hír az, hogy a hát- és gerincproblémák megelőzhetők vagy legalábbis enyhíthetők, ha odafigyelünk néhány dologra. Íme néhány tipp, amit érdemes megfogadni.
Ötven felett évente kell menni prosztatarákszűrésre
2023. december 12.
Ötven év felett minden férfinek évente el kell mennie prosztatarákszűrésre – figyelmeztetett Kalotay Gábor, a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke.
Évente csaknem ötezer férfinál diagnosztizálják a prosztatarákot és több mint ezren halnak meg a betegségben. A szűrés fájdalommentes és már csak azért is elengedhetetlen, mert a prosztatarák alattomos betegség, nincs tünete – magyarázta az egyesület elnöke. „A nyugdíjasok legnagyobb ellensége a fotel, a punnyadás, az önpusztító életmód. El kell indulni hazulról és menni, menni kell!” – szólította fel nyugdíjastársait Kalotay Gábor.
Magyarországon évente mintegy 4500 új prosztatarákos megbetegedést diagnosztizálnak és 1300-an belehalnak ebbe a betegségbe – mondta Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója.
Ezt az arányt nagyon rossznak nevezte, példaként említve Norvégiát, ahol ugyan két és fészer ennyi az új beteg, sokkal kevesebben halnak bele. Ennek oka, hogy Magyarországon nagyon későn diagnosztizálják a prosztatarákot, a kialakulásában pedig szerepet játszhat a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás is – mondta a klinikaigazgató.
Az érszűkület korai diagnózisa életet menthet
2023. december 06.
Az elhanyagolt érszűkület következményei igen súlyosak lehetnek, elég, ha csak a stroke-ra, vagy az infarktusra gondolunk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arra figyelmeztet, hogy a tünetek miatt maguk a betegek is felismerhetik, és számos orvosi diagnosztikai módszer, így a boka-kar index is jelezheti a betegséget.
Ezért nevezik kirakatbetegségnek az érszűkületet
– Az érszűkületet sokszor kirakatbetegségnek is hívják, ugyanis az egyik fő tünete, hogy a vádliban éles fájdalom jelentkezik, amely miatt a betegnek gyakran meg kell állnia, mintegy kirakatot nézegetni. Vagyis a gyaloglás egyfajta diagnosztikai módszer is, ugyanis abból, hogy hány méterenként kell megállnia az érszűkületes betegnek, az orvosok következtetéseket tudnak levonni. A fájdalommentes gyaloglás hossza – érszűkület esetén – meglepően állandó érték, amelyet a betegek meglehetősen pontosan észlelnek is. Kezelés és életmódváltás nélkül azonban e távolság fokozatosan csökken, végül fellép az ún. nyugalmi fájdalom – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Műszeres diagnosztikai lehetőségek
- Az úgynevezett boka-kar indexet (doppler-index) meghatározó készülékkel a bokán mért vérnyomás értéke elosztódik a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utalhat. A speciális készülék a két érték közti különbség megbízható meghatározásához szükséges automata, a két karon és a két bokán egyidejűleg végzett mérésre is lehetőséget ad – így a kardiovaszkuláris kockázat ellenőrzésének fontos eszköze.
- Az arteriográfos módszer alkalmas lehet korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására. Magyarországon ez még nem napi gyakorlat, holott ez a szűrővizsgálat nagyon hasznos lenne a 40 éves kor felett, különböző rizikófaktorokkal rendelkező személyeknek, hiszen a megelőzés éppen ebben a fázisban lenne a legfontosabb.
- Számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi- vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát. A hasi ultrahangvizsgálatok is láthatóvá teheti a nagy hasi aorta szűkületét, tágulatát (aneurysma).
- Az esetlegesen szükséges műtét előtt azonban mindenképpen szükséges lehet az érfestés nevű eljárás is, amelynek eredménye befolyásolja a műtét típusát, nagyságát, utókezelését, rehabilitációját.
Nátha ellen is D-vitamin
2023. december 01.
Optimális D-vitamin-szint: 90%-kal kevesebb influenza? A legtöbben szeretnénk a téli hónapokban is egészségesek maradni, megerősíteni immunrendszerünket a különböző kórokozók, náthavírusok támadásai ellen. A sokoldalú D-vitamin ezen is segíthet.
„A D-vitamin-szint 37,5–50 nmol/l-ről 75–100 nmol/l-re történő emelése a rendelkezésre álló adatok alapján az influenzás megbetegedések számát 90%-kal (!) csökkentené”– hívja fel a figyelmet a télvíz idején különösen aktuális, kevésbé ismert hatásokra is a Magyar Primer Prevenciós Orvos Egyesület közreműködésével készült hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről.
Az immunrendszer úgynevezett ölősejtjei ugyanis akkor aktívak, ha megfelelő D-vitamin-koncentráció áll rendelkezésükre. A szinte minden szervrendszerben érvényesülő hormon hiányállapotában ugyanekkor kiszolgáltatottabbá válunk a vírusos és bakteriális betolakodókkal, gyulladásokkal szemben, és akár immunzavar is felléphet. Ez egyebek mellett olyan autoimmun betegségek kialakulásához vezethet, mint a cukorbetegség, a sclerosis multiplex vagy a pikkelysömör.
Ha nem pótoljuk, télen szinte biztosan D-vitamin-hiányban szenvedünk
A D-vitamin elsődleges forrása ugyanis a bőrt érő napsugárzás, ám hazánkban ilyenkor igen alacsony a napsütéses órák száma, késő ősztől kora tavaszig nem elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin termeléséhez – ráadásul még zárt ruházatunk is elzárja bőrünket. Sajnos a nyáron képzett tartalékokra sem támaszkodhatunk, mert ezek körülbelül hat hét alatt kiürülnek.
Ezek a tünetek utalhatnak bőrrák megelőző állapotra
2023. november 30.
A „rákmegelőző állapot” kifejezést meglehetősen ijesztő, ám „csupán” annyit jelent, hogy a bőr erősen károsodott a napsugárzás vagy a szoláriumozás miatt. Dr. Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza szerint ebben a fázisban még sokat lehet tenni a bőrrák megelőzéséért, de ehhez szükséges a rendszeres bőrgyógyászati szűrés.
Ezt kell tudni a rákmegelőző állapotról
Amikor egy bőrgyógyász aktinikus keratózist (napfény okozta, elszarusodással járó bőrelváltozást) diagnosztizál, tulajdonképpen rákmegelőző állapotot nevesít, amelynek számos tünete lehet. Íme, a leggyakoribbak:
– érdes felületű, rózsaszín, vöröses, sárgás folt vagy kinövés, amely fájdalmassá válhat, ha dörzsölik,
– alig észrevehető, érdes tapintású folt, amely egyes esetekben ég vagy viszket,
– folyamatos szárazság érzet az ajkakon,
– időnként eltűnő, majd napfény hatására kiújuló bőrelváltozás.
A bőrrák sokszor megelőzhető
A rákmegelőző állapotból szakszerű kezeléssel jó eséllyel nem lesz bőrrák, bár egyelőre nincs olyan módszer, amellyel teljes bizonyossággal megmondható, melyik rákmegelőző állapotból fejlődik ki bőrrák és melyikből nem. Éppen ezért minden gyanús jellel orvoshoz kell fordulni, és szükség esetén meg kell kezdeni a megelőző kezelést. Egyes rákmegelőző állapotok olyan kellemetlen tüneteket okoznak, mint a viszketés, a bőrérzékenység, vagy a vérzés. Időben elkezdett, hatékony bőrgyógyászati kezeléssel ezektől is mentesülni lehet.
– A rákmegelőző állapot kezelése az esetek egy részében csak egyszeri alkalom, későbbi kontrollal. Más esetekben ennél több alkalomra és kombinált kezelésekre is szükség lehet – hangsúlyozza dr. Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza. – Főként a sugárzástól erősen károsodott bőrnél fordul elő, hogy több aktinikus keratózis is felfedezhető a bőrön. Ez még akkor is előfordulhat, ha esetleg nem látható gyanús folt vagy kinövés, csupán a bőrgyógyász azonosíthatja be a jelenséget. Más esetekben akár úgy is érezheti a páciens, mintha dörzspapír felületű lenne a bőre. De akár látható a rákmegelőző állapot, akár nem, a bőrgyógyász többféle kezelést is javasolhat, a fagyasztástól a kémiai hámlasztáson át a photodinámiás vagy lézeres eljárásig. Minden kezelés legfőbb célja, hogy kivédje a valódi bőrrák kialakulását
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...192021...169