Információk, érdekességek

A nyugdíjmegtakarítás mellett az egészségmegőrzés is fontos

2021. december 09.

A Mabisz öngondoskodási-nyugdíjbiztosítási témájú kampányában a tudatos jövőtervezésre ösztönzi az embereket, és rámutat arra, hogy a nyugdíjas évek zavartalanságához – az időben elkezdett megtakarítások mellett – legalább olyan fontos a fizikai és mentális egészség megőrzése – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az MTI-vel.

E szempontok érvényesítése Magyarországon azért is különösen időszerű, hiszen az elmúlt 20 évben 15,1 százalékról, 19,9 százalékra nőtt a 65 év felettiek aránya a lakosságon belül, és ez a ráta 2050-re 27,7 százalékra, 2100-ra pedig 31 százalékra emelkedhet.

Részben a nem megfelelő egészségi állapotra vezethető vissza, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a 65 évesek várható élettartama: a jelenlegi nyugdíjkorhatár elérésekor a nők várhatóan még 18,6 évet, a férfiak 14,8 évet élnek – tették hozzá.

Azt, hogy ezen a téren van lehetőség az előrelépésre, jól mutatja, hogy az idősek egészségi állapotáról készült uniós felmérésben Magyarországon az idősek 29 százaléka ítélte nagyon rossznak egészségi állapotát 2019-ben, miközben az EU átlagában 18,8 százalék nyilatkozott így. Eközben a magyarok mindössze 19,1 százaléka minősítette jónak egészségi állapotát, szemben az EU 40 százalék feletti átlagával .

A tényezők között említik azt is, hogy a rendszeres testmozgást végző idősek aránya is Magyarországon az egyik legalacsonyabb.

A 65-74 év közöttiek 22 százaléka végez legalább heti 3 óra fizikai testmozgást, amibe az aerob sportokon kívül beletartozik a gyaloglás is. Az EU-átlag 44,5 százalék, de Hollandiában, Dániában, Svédországban az idősek nagyjából 70 százaléka mozog rendszeresen – áll a közleményben.

Kötelező véleményezni?

2021. december 04.

Vajon miért hisszük, hogy mindenről kell lennie véleményünknek? Ki vagy mi kötelez arra, hogy állást foglaljunk, mellette vagy ellene? Mi van akkor, ha MÁR nincs véleményünk?  

A vélemény szó önmagában hordozza saját árnyékát: vél, vagyis gondol, igaznak fogad el. Nem tud, mégis valamiért ítél. Olyan valami tehát, amit az elme kreál, de maga sem veszi komolyan.

Úgy tűnik, jobb nem megszólalni. Mindegy, mit gondolnak mások. Akkor találod meg és akkor tudod fenntartani a békédet, ha nem foglalsz állást. Ugyanis nincs rá szükséged. Divattá vált hangoskodni, valamiért (rendszerint bármiért) „küzdeni”, ennek lehetőleg nagy nyilvánosságot adni, mert ha nem, akkor bizony nem is vagyunk fontos személyiségek…

Nézzük csak. Hangoskodni ugyan minek? Mindennek megvan a maga helye és ideje, mindenre megvan a megfelelő fórum, ahol jelezni lehet a problémát, jogorvoslatot lehet kérni, ha súlyosabb az ügy, konkrét segítséget vagy védelmet igényelni, és csak halkan mondom: lehet egyszerűen tudomást sem venni dolgokról. Olyan még nem volt az emberiség történetében, hogy hangoskodással sikerült valamit megoldani. Különösen nem azzal, hogy az utcára megyünk hangoskodni. A megoldás ugyanis soha nem az utcán hever. Egészen máshol. A felelősséggel élt, szeretetteljes, egymást segíteni törekvő, szolgáló életben. Egyenként és mindenki ezért, és csak ezért felel. A hangoskodás békét még soha nem teremtett.

Igen, divat küzdeni. Divat keménynek lenni, kivont karddal hirdetni azt, amihez egyáltalán nincs szükség fegyverre. Nincs ugyanis ellenfél – hacsak nem mi magunk vagyunk azok, a magunk teremtette gondolataink, emlékeink, programjaink, a saját démonjaink, a fejünkben zajló legnagyobb háborúk. Vajon hány évre, évtizedre vagy évszázadra van szükség ahhoz, hogy belássuk, nem a „küzdelem” hoz eredményt, hanem a tudatosság, az ébredés, annak a felismerése, hogy létezik a miénknél egy intelligensebb elme, aki teremtett minket, aki mindenben támogat, és még ha kételkedünk is benne, mindenkinél jobban szeret?

Mi lenne, ha a ma már szinte korlátlan nyilvánosságot arra használnánk fel, hogy szolgáljunk? Mi lenne, ha nem a gyűlölet, a nagy manipulátor, a pénzéhes híripar híreit osztanánk meg? Mi lenne, ha vigyáznánk magunkra, és nem keverednénk zsákutcába torkolló, fölösleges, groteszk közösségi médiumi politizálásba?

Persze, a kérdés költői. Mert az időnk nagy részét nem abba fektetjük, ami valóban szolgálja az életünket. Például a nyugalmunkat, a békénket, a saját lelki fejlődésünket, a spirituális élményeinket. Kimaradunk a csodákból. A pillanat csodáiból, mert azzal vagyunk elfoglalva, hogy a másik mit, miért, mikor…

Pedig van dolgunk elég, méghozzá saját magunkkal. Azért vagyunk ugyanis itt a Földön, hogy a hibáinkat kijavítsuk, amit csak lehet, azt helyrehozzuk, egy szó, mint száz: jobbakká váljunk.

Színek a lakásban - színek hatása a lakberendezésben

2021. december 03.

A színeknek jóval nagyobb a hatása életünkre, mint gondolnánk. A színek segítenek harmonikussá tenni azt a környezetet, ahol élünk, dolgozunk, pihenünk, de a nem megfelelő színeknek zavaró, nyugtalanító hatásuk lehet. Ezért kellően odafigyelve alkalmazzuk csak lakásunkban a különböző színeket, és árnyalatokat.  

A színeknek jóval nagyobb a hatása életünkre, mint gondolnánk. A színek segítenek harmonikussá tenni azt a környezetet, ahol élünk, dolgozunk, pihenünk, de a nem megfelelő színeknek zavaró, nyugtalanító hatásuk lehet. Ezért kellően odafigyelve alkalmazzuk csak lakásunkban a különböző színeket, és árnyalatokat. Ne féljünk a színekkel játszani!. Ha már megvan az a csodás adottságunk, hogy színesben látjuk a világot, használjuk is ki!

A színeknek már önmagukban is van kifejezőereje, de tökéletesen, csak más színekkel együtt képesek a kívánt hatást elérni. A különböző árnyalatok kiegészítik vagy fokozzák egymás hatását, harmonizálhatnak egymással, vagy épp az ellenkezőjét érhetjük el a nem megfelelő színválasztással.

Mivel a színek közvetlen hatást gyakorolnak a hangulatra, a nem megfelelő kombináció rosszkedvet, levertséget, haragot, idegességet válthat ki. Éppen ezért a tónusokkal, árnyalatokkal, kiegészítő színekkel óvatosan, átgondoltan kell bánni, különösen akkor, ha a minket körülvevő négy falról van szó.

A meleg színek élénkek és izgalmasak, a hideg színekkel nyugalmat, békét lehet kifejezni. Bármely szín legvilágosabb árnyalata a fehér, a legsötétebb a fekete, legszínesebb pedig az alapszín. Különböző tónusokat kapunk, ha az alapszínhez fekete, vagy fehér színt keverünk. A világosabb tónusok finom harmóniát eredményezhetnek, a sötétebb tónusokkal drámaibb hatást érhetünk el. Semlegesek azok a színek, amelyeknek nincs színezete, tehát a fehér, a fekete és a szürke. Ezekkel a színekkel igen finoman összeköthetjük az eltérő színkarakterű részleteket a lakásban.

Lássuk, egyes színeknek milyen hatásuk van:

Sárga
A legfényesebb, ugyanakkor a legvilágosabb szín. Felerősít, és tágassá teszi a teret. A sárga árnyalatai derűs érzést keltenek anélkül, hogy a teret összenyomnák. A beeső fénysugarakat is barátságossá varázsolja ez a szín. A sárga árnyalatokhoz minden illik. Fontos, hogy a jól megválasztott sárga falszínből az összes többi szín (bútorok, textilek, képek, stb.) kifejezően kiemelkedjen, de azzal mindig összhangban maradjon.

Narancsszín
A sárga és a vörös keverékéből álló narancs élénkséget és mozgalmasságot sugároz. A szín intenzitásának megfelelő arányban kell állnia a felület nagyságával: minél erősebb az árnyalat, annál kisebb felületen ajánlott azt alkalmazni, különben idegesítően hat.

Vörös
Az öntudatosság megtestesítője. Intenzitásától, illetve a mellette levő színektől függően melegséget áraszt, de fojtogató is lehet. A vörös alkalmazásával hatásos "színhangsúlyokat" helyezhetünk el a térben (pl. függönyök, párnák, terítők, egyéb kiegészítők, vagy szőnyegek). Fehérrel és arannyal kombinálva a gazdagság és a melegség tökéletes kifejezője lehet.
Ahol a vörös meleg hatását kívánjuk erősíteni, ott a világosabb árnyalatokat; lazac, hússzín, rózsa, világos kárminpiros, tégla szineket alkalmazzuk. A sötétebb és barnás árnyalatú vörösek különleges "szilárd" hatást kölcsönöznek a falnak.

Varjak védelmében

2021. november 30.

Megérkeztek a fővárosba a varjak. Ezek a gyönyörű madarak igen fontos szerepet töltenek be környezetünkben. Hagyományos telelőhelyük az Újköztemető, Rákospalotán. A madár igen magas intelligenciájú, és impozáns méretű, közismertnek ható, mégis ismeretlen ismerős. Néha teleki varjú, pápista varjú néven is emlegetik őket  

Dolmányos varjú

A dolmányos varjú háta és testalja hamvasszürke. Feje, szárnya és farka fekete. Erős, vaskos csőre és lába fekete. Röpte egyenes vonalú; szárnycsapása kimért. A kormos varjú alakja, hangja stb. olyan, mint a dolmányos varjúé, de tollazata egyszínû fekete. A két madár ugyanazon faj két alfaja; Magyarországon a kormos varjú csak ritka fészkelőként és kóborlóként fordul elő, főleg az ország nyugati szélén.

A dolmányos varjú szétszórt, laza csapatokban jár; gyakran a vetési varjú csapatai közé vegyül. Rendkívül éber, vigyázó madár. Gyakorlatilag mindenevő; tavasszal a friss szántásokon pajorokat, rovarokat szedeget. A madárfészekből elrabolja a tojásokat, fiókákat; elfogja a fiatal nyulat; a vízparton békát s a sekély vízben kisebb halat fog. Felnyitogatja a partra került kagylókat. Ősszel egerészik, de rájár a gyümölcsre, érő kukoricára is.

Hangja: Rekedt károgás; érdesebb és szárazabb, mint a vetési varjú hangja.
Élőhelye: Elszórt fákkal tarkított mezőgazdasági területek, vízpartok, mocsarak stb. Páronként vagy laza csoportokban költ. Magányos fákon, erdőszéleken, fasorokban stb. fészkel. Magyarországon nagyon gyakori költőfaj.

Van más lehetőség: erőszakmentes kommunikáció

2021. november 28.

A konfliktusban nem csak hozzáállásunkat, szavainkat is mi magunk választjuk meg. Az erőszakmentes kommunikáció módszere segít az örömtelibb kapcsolatok kialakításában, legyen szó baráti, párkapcsolati, iskolai vagy éppen szülő-gyermek viszonyról.  

Egy hirtelen tavaszi fronthatás, a klasszikus szerepeinkben ránk nehezedő elvárások, vagy akár a súlyosbodó megélhetési problémák – a mindennapok folyamatosan olyan helyzetek elé állítanak, amelyek során nem csak egy új megközelítési módra, de gondosan megválogatott szavakra is szükség van. Az Erőszakmentes kommunikáció mára mind az általános iskolai gyerekek között, mind az anya-gyermek kapcsolatokban bizonyította, hogy konfliktusokkal terhelt szituációkban is van más lehetőség, mint újabb sérelmek begyűjtése. A tudatos kommunikáció pedig kapcsolataink építését hozza magával.

Az ingerültség, türelmetlenség vagy düh csak néhány azok közül az érzések közül, amelyekkel egy nehéz helyzetben mindenki szembesül; a vezető és az alkalmazott, a pedagógus és a tanítvány, a férj és a feleség, a szülő és a gyermek. Ilyenkor saját, vagy társaink szükségletei a nélkül sérülhetnek, hogy észrevennénk, és ez gyermekek esetén még szomorúbb következménnyel jár. Arra is van mód azonban, hogy a másik utat válasszuk és ezekben az éles szituációkban is építsük akár az anya-gyermek, akár egyéb, számunkra meghatározó kapcsolatainkat. Ehhez elengedhetetlen egy olyan fajta kommunikáció, ahol mindenki elmondhatja, amit szeretne és azt éli meg, hogy ő is számít – épp ahogy a „szemben álló” fél is.

Nagyszüleinknél nem volt vitatéma, hogy ki fürdeti meg a gyereket, egyértelmű volt a férfi-női szereposztás. A szülők magabiztosabbak voltak abban is, mit várjanak el gyermekeiktől. A modern anya viszont elbizonytalanodik, ha felteszi magának a kérdést; vajón jó megoldás-e, ha a lányomat arra tanítom, legyen engedelmes. Ha ez azzal jár, hogy kevésbé tud kiállni magáért, mint a többiek, akkor nyilván nem ez a jó megoldás. Akkor talán álljon be az agresszív, egymást gátlástalanul letaposó érdekérvényesítők közé? „Sajnos elég sokan csak ezt a két lehetőséget ismerjük: üss vagy fuss.” – mondja Rambala Éva, az Erőszakmentes Kommunikáció nemzetközi trénere, és gyakran a gyerekek is ezt utánozzák le. Kevés olyan szülő van ugyanis, aki példát mutat abban, hogyan állhat ki a gyermek magáért, miközben figyelembe veszi a másik véleményét is.